"A játékosok nem bűnözők" - Túlzott paranoiát és rettegést hozott a "vétlen doppingtól" való félelem

Valahol teljesen érthető, ha a doppingellenes szervezetek igyekeznek a leghatékonyabban végezni a munkájukat, viszont a másik oldalon ott van az ember is a profi teniszező mögött, akitől szinte már emberfeletti éberséget és megfelelést követel meg a doppingellenes rendszer. Nem csupán a pályán kell 100%-ot nyújtaniuk, hanem azon kívül is: állandó felügyelet alatt élnek, ami jócskán kihat a mindennapi életükre, de még a személyes kapcsolataikra is.

Persze, lehet azt mondani, hogy nem kell sajnálni őket, hiszen pokoli sokat keresnek, ők választották ezt az utat, etc., de azért érdemes kicsit jobban belegondolni egy-két dologba.

A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) holléti protokollját (whereabouts protocol) és az azzal kapcsolatos lehetséges anomáliákat jól ismerjük, elég csak a párbajtőröző Kun Anna ügyére gondolni. Ez a szabályozás egészen konkrét követeléseket fogalmaz meg a sportolók számára, például, hogy egy digitális platformon jó előre be kell jelenteniük minden napra egy pontos helyet, ahol legalább egy órán keresztül elérhetőek lesznek. Ennek az a célja, hogy bármikor elérhetőek legyenek bejelentés nélküli doppingtesztekre.

Nem tűnik lehetetlen feladatnak ezt teljesíteni, azonban ne felejtsük, hogy

Ha bármi közbejön a sportolónak, legyen szó akár csak egy kis késésről vagy váratlan utazásról, azonnal frissítenie kell az előzetesen leadott információkat. A mulasztás súlyos következményekkel járhat: három ilyen elmaradt lejelentés vagy hiányzás 12 hónapon belül pozitív doppingteszttel egyenértékű szabálysértésnek minősül.

"A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség által meghatározott szabályok szerint, nyilvántartott vizsgálati csoportba tartozó sportolóként, köteles vagyok holléti információk szolgáltatására. Minden negyedévre, minden egyes napra kötelező megadnom a rendszeres tevékenységeken és az éjszakai szálláshelyem mellett egy 60 perces idősávot, amikor elérhető vagyok tesztelésre. Ha egy nyilvántartott vizsgálati csoportba tartozó sportoló 12 hónapon belül megvalósítja három elmulasztott teszt és/vagy elmulasztott bejelentés bármely kombinációját, akkor doppingvétséget követ el" – írta még 2024 áprilisában a magyar vívó, amikor nyilvánosságra került az ügye.

Szóval nem csupán a pontos nyilvántartásra kell figyelni, hanem elég komoly előrelátást is igényel a rendszer. Andrey Rublev például egy spanyol lapnak egyenesen azt nyilatkozta, hogy "be kell írnunk egy programba, hogy hol leszünk adott nap minden egyes órájában" – és bár ez egy kicsit túlzó, hiszen ahogy már említettük, nem minden egyes pillanatról van szó, hanem egy előre meghatározott időintervallumról, az orosz teniszező kifakadása arra enged következtetni, hogy úgy érzi, állandó megfigyelés alatt van.

"Ha elfelejted, vagy csak valamiért nem vagy ott, az máris egy hiba a háromból. Ez nem igazságos, emiatt állandó stresszben élsz" – folytatta Rublev.

Ez a nyomás pedig nem csupán a lehetséges igazságtalan szankcióktól való félelemből fakad, ott van még a szigorú szabályok szerinti élet logisztikai és mentális terhe is. A játékosoknak be kel jelenteniük az utazásaikat, edzéseiket, pihenőidejüket, a szállodáikat, de még a rövid távú kiruccanásaikat is – ez sok esetben a személyes tevékenységek lemondásával vagy háttérbe szorulásával is jár.

Ugyanerről beszélt a tunéziai Ons Jabeur is, aki a mindennapok kihívásait említette.

"Nagyon ijesztő. Csak igyekszem megtenni minden tőlem telhetőt annak érdekében, hogy betartsam a szabályokat. Rendesen traumatizált a kapucsengőm hangja, a reggel 5 órát jelöltem meg a rendszerben, és hát tényleg bármikor jöhetnek" – mondta Jabeur a spanyol Relevo lapnak.

A stressz a doppingtesztekkel kapcsolatos fokozott éberséghez vezet. Olyan játékosok, mint Rublev vagy a szintén teniszező Alejandro Davidovich Fokina bevallották, hogy szinte már paranoiásan állnak hozzá mindenhez, amit fogyasztanak. És nem csak azokhoz.

"Az évek során egyre inkább óvakodni kezdtem a gyógyszerek szedésétől. Ha rosszul érzem magam, inkább szenvedek, de kerülöm őket" – mondta Rublev.

De ez az aggodalom nem korlátozódik már a gyógyszerekre, félnek az ételektől, a táplálékkiegészítőktől (és a szennyezettségüktől), de akár még a más emberekkel való fizikai érintkezéstől is.

"Óvatosnak kell lenni azzal is, hogy kit érintünk meg, nehogy olyan krém legyen nála, ami doppingnak minősül" – magyarázta Davidovich Fokina, akinek szinte már megszállottan ott van a gondolatai között a véletlen pozitív tesztek lehetősége.

A női világelső, Aryna Sabalenka is elmondta már, hogy egyre inkább figyelnie kell a legapróbb részletekre is.

"A közelmúltbeli esetek után, amiket láttunk, azt hiszem, talán már túlságosan is védem magam" – mondta a Relevónak. "Igyekszem ellenőrizni azt is, hogy a csapatomon kívül senki se nyúljon az ételeimhez, a kulacsaimhoz vagy a táplálékkiegészítőimhez. Tudom, hogy ez elég nehéz, de nagyon ijesztő ez a helyzet. És szerintem minél idősebb leszel, minél több időt töltesz a Touron, csak még inkább az lesz" – tette hozzá.

Ez a félelem pedig talán nem is alaptalan. Az elmúlt időszakban két doppingügy is megrázta a teniszt, amik még inkább fokozták a feszültséget: Jannik Sinner és Iga Swiatek esete. Mindkettejüket szankcionálták, miután pozitív tesztet adtak, és bár mindkettejük esetében vétlen fertőzésként azonosították az ügyet, a következményekkel számolniuk kellett.

Sinner két teszten is pozitív mintát adott a tiltott anabolikus szteroidra, a klosztebolra. Az eseten után még hónapokig versenyzett, végül egy háromhónapos eltiltást töltött le, ami után csak nemrég, a római tornán tért vissza. Az ő esetében egy stábtag kézkrémjében találták meg a tiltott szert.

Swiatek esetében trimetazidinre lett pozitív a teszt, ami egy szívproblémák kezelésére használt, de a tiltott szerek listáján szereplő gyógyszer. Az ITIA arra a következtetésre jutott, hogy a szer egy Lengyelországban vény nélkül vásárolt gyógyszer szennyeződése révén került a szervezetébe, és egy hónapra tiltották le.

Swiatek minden elfogyasztott táplálékkiegészítőt és gyógyszert pontosan dokumentált, bizonyítékként megőrizte a csomagolásukat, mintát belőlük, de még a nyugtákat is – a precizitása ugyan nem akadályozta meg a pozitív eredményt, de ennek segítségével sikerült minimálisra csökkenteni a büntetését.

A két eset abban hasonlított, hogy mindkét teniszező ismert, és főleg nagyon sikeres – így az ügyeik hatása nem állt meg az eltiltásoknál, viszont még inkább felhívta a figyelmet arra, hogy akár egy ártalmatlannak tűnő bogyó, vagy egy bolti naptej használata is katasztrofális következményekkel járhat.

A WADA a hírek szerint még idén dönt arról, hogy a tenisz esetében elfogad vagy elutasít pár módosítást, például arról, hogy ha egy sportoló "kiszámíthatatlan módon", akár csak ételfogyasztás vagy más személlyel való érintkezés útján tiltott szerrel kerül kapcsolatba, akkor csak figyelmeztetést vagy enyhített szankciót kapjon – persze csak ha hitelt érdemlően tudja ezt bizonyítani.

Azt tehát a doppingellenes ügynökség is elismeri, hogy nem tökéletes a rendszer. A logika érthető, a dopping elleni küzdelem fontos, ám ha egy elnyomó, akár túlzó rutinhoz vezet, akkor komoly gondokat okozhat ez a sportolóknál, akik úgy érzik, folyamatosan bizonygatniuk kell az ártatlanságukat.

Egyre erősödnek a kritikus hangok azzal kapcsolatban, hogy a jelenlegi modell a teniszező életét bürokratikus akadályok, irracionális félelmek és túlzott kiszolgáltatottság akadálypályájává változtatta, ahol a meglévő szabályok alkalmazása nem mindig arányos, és nem veszi kellőképpen figyelembe az egyes esetek árnyalatait.

"Ez a rendszer módosításra szorul" – foglalta össze egy kilétét elhallgatni kívánó fizioterapeuta, akit a The Athletic idézett a témában.

Ahogy Sinner és Swiatek esete is mutatja, a hiba nem mindig csalás, ahogy a csalás sem mindig látható első pillantásra; de a mai teniszben bármilyen anyag, bármilyen figyelmetlenség vagy bármilyen kenőcs komolyan veszélyeztetheti a karriert.

Jabeur világossá tette, hogy megérti az okokat, amik ehhez a rendszerhez vezettek, és pontosan tudja, hogy neki is és mindannyiuknak tiszteletben kell tartaniuk a szabályokat.

"Mindez azért kezdődött, mert voltak emberek, akik csaltak – ha ez nem történt volna meg, nem lennének ezek a szabályok. Úgyhogy valahogy megszokja őket az ember" – tette hozzá.

Forrás: Inside The Games (részben)