A hattyú halálára II - további gondolatok Djokovic ügyben

Alapvetően nem szokásom - már - kommentekre reagálni. Eztán sem lesz az.

Tegnap megírtam mít gondolok Novak Djokovic kritikus négy játékáról az Ausztrál Open döntőjéből. Leírtam azt, aminek egy részét már a közvetítés során is elmondtam, továbbá azt, amire jutottam a döntőt követő egy napban.

Mivel a véleményemet írtam le, természetesen a leírtakkal senkinek nem kötelező egyetértenie. Nem áltatom magam azzal, hogy a kommentelők egy része akárcsak olvasta volna a soraimat, és azzal sem, hogy a szitkozódókat az alább következők megnyugtatják majd.

Pusztán azt szeretném jelezni, hogy attól, mert néhányan mindezt nem látták, vagy nem akarták látni, az eset megtörtént.

És nem csak nekünk tűnt fel, hanem a helyszínen dolgozó újságíróknak, valamint magának Andy Murraynek is. Éppen ezért szeretném idebiggyeszteni a skóttal készült mérkőzés utáni interjú rövid részletét, melyet bárki megtalálhat a verseny honlapján.

- Nyilvánvalóan voltak lehetőségeim az első három szettben, a negyedik játszmát azonban meg kell, hogy nézzem újra, hogy valóban rosszul játszottam-e. A negyedik szett ugyanis nagyon hamar elment. A ritörnök, amiket a meccsen ütött, viszonylag messze voltak a vonalaktól, itt azonban már ellazulva megütötte őket sokkal jobban. Nem tudtam már összeszedni magam, így a negyedik szett már nem volt olyan frusztráló számomra, mint a harmadik, ahol megzavart, hogy szinte összeesett a pályán néhány ütés után. Úgy tűnt görcsöl, és sajnos hagytam, hogy ez megzavarjon. Ezért vagyok a leginkább csalódott, nem is annyira a negyedik játszma miatt, mivel a végén egyszerűen csak megütött mindent és minden sikerült neki. A harmadik szett volt a legfrusztrálóbb.

....

- Nem, ez egyáltalán nem legitim taktika. Fogalmam nem volt, mi volt a probléma, de úgy tűnt, mint akinek a harmadik játszma elején komoly gondjai vannak. Aztán hirtelen hihetetlen tenisszel rukkolt elő a játszma végére. Aztán ahogy ütötte a labdát a negyedikben, az nagyon meggyőző volt. Nem tudom pontosan mi történhetett vele, mi volt a gond és mi történt aztán.

- Nem tudom, nem tudom, nincs semmiféle ötletem. Nyilván őt kéne megkérdezni, de remélem nem volt szó szándékosságról. De azt gondolom, ha ez egy görcs volt, akkor ebből így felépülni az több mint figyelemre méltó, és le a kalappal előtte, hogy utána így tudott játszani. Megmondom őszintén mérges vagyok magamra, hogy hagytam magam befolyásolni a harmadik játszma elején, mert ekkor nagyon jól játszottam, jó pillanataim voltak. Csak egyszerűen kiestem a játékból tíz percre, ami miatt elveszítettem a meccset. Ez a legfrusztrálóbb, ha lehet ilyet mondani, hiszen nyilvánvalóan voltak lehetőségeim az első szettben, amiket nem tudtam megragadni. Aztán a harmadikban is ott volt az esély.