Bingham is pakolhat

Nyolc világbajnok állt rajthoz az idei világbajnokságon, és négyen közülük már ki is estek, pedig még az első forduló sem ért véget. Kezdődött Selby kiesésével, aztán jött Dott, majd Murphy, és kedden Bingham is csatlakozott hozzájuk. Selby vereségét nyilvánvalóan nem übereli egyiküké sem, már ami a meglepetés faktort illeti. Azt bizony elég nehéz lesz felülmúlni, talán csak azzal lehet, ha egy selejtezős nyeri meg a vb-t.

De most nem erről akarok írni, hanem Bingham és Lisowski meccséről. Alighanem az ország egyik legnagyobb Bingham-rajongója vagyok (bár valószínűleg nem nagy ez a csapat), mert nekem bizony ő volt a legkedvesebb világbajnokom az utóbbi 15 évben. Rendkívül szórakoztatónak és sallangmentesnek tartom a játékát, bevállalós, mégis szerény, egyszóval egy imádnivaló csudapók. A nagyon béna fogadási eltiltása sem csökkenti szememben az értékét, valahogy abból is egyfajta naiv félamatőrség érezhető, mint ahogy Bingham egész lénye ezt árasztja (pedig természetesen egy vérprofi játékos, csak nem szereti magát túlságosan komolyan venni).

Ennyit az áradozásról. Kedden ugyanis nagyon nehéz helyzet elé ültetett a sors, mivel Bingham ellenfele Lisowski volt, aki az egyik legizgalmasabb fiatal játékos. Jó ideje tudjuk, hogy igen tehetséges, de korán diagnosztizált rákos daganata nem könnyítette meg az életét. 16 évesen, 2008-ban tudta meg, hogy beteg, és egészen 2013-ig tartott, amíg eljutott az áttörésig: negyeddöntőt játszott a China Openen, majd bemutatkozhatott a Crucible-ben.

Akkor nem ment neki jól a játék, és egészen mostanáig kellett várnia az újabb lehetőségre. Idén negyeddöntőzött az English Openen, majd Sanghajban életében először pontszerző elődöntőt játszott. Ott haverjától, Trumptól kapott ki, de aztán még egy negyeddöntővel feljutott a ranglista 30. helyére.

Ő egy olyan játékos, aki komoly meglepetéseket szerezhet az idei világbajnokságon. Nem volt könnyű dolga Bingham ellen, nem azért győzte le a 2015-ös világbajnokot, mert az rosszul játszott. Lisowski volt jobb a jó formában lévő Binghamnél, és ez nagy fegyvertény.

Őrült jó nézni azt a magától értetődő könnyedséget, ahogy odaáll az asztalhoz, amilyen gyorsan meghozza a döntéseket, és amilyen gyorsan és kíméletlenül végrehajtja a lökéseket. 17 frame-et játszottak, és Lisowski 19 mp alatti lökésátlagot hozott. Ahogy Kurucz Laci szokta mondani, igencsak "fogyasztható" a snookere.

És ha van olyan kitartó is, mint amilyen hasonmása, Tom Courtenay volt az Egy hosszútávfutó magányossága című filmben, akkor nagyon messzire juthat az előttünk álló két hétben.