Búcsúzott a BL egyik legnagyobb esélyese: fájdalmas, de ismerős pofonba szaladt bele az Inter

Szerdán az Atlético Madrid 2-1-re legyőzte az Intert a Bajnokok Ligája nyolcaddöntős párharcainak visszavágóján, majd a tizenegyespárbajban búcsúztatta is az olasz klubot. Simone Inzaghi csapata fantasztikus formában futballozott ebben a szezonban, azonban hiába duzzadtak az önbizalomtól a játékosok, a BL-ben többet hibáztak a megszokottnál, ami a továbbjutásba került.

Az egyik legnagyobb esélyes vérzett el a Bajnokok Ligája nyolcaddöntőjében.

A Bajnokok Ligája nyolcaddöntős párosításai a vártnál izgalmasabbak küzdelmeket hoztak, a nyolcból csupán két esetben volt a kezdetektől fogva egyértelmű a továbbjutás. A Manchester City könnyedén búcsúztatta az FC Københavnt, és az ősszel még szenvedő Paris Saint-Germainnek sem okozott gondot a rengeteg sérüléssel bajlódó Real Sociedad.

La Liga

Kijózanító pofon: az Atlético ellen kiderült, messze van még a csúcstól Xabi Alonso Real Madridja

28/09/2025 - 12:36

A többi párharcban azonban benne volt a meglepetés: a Lazio 1-0-ra nyert hazai pályán a Bayern München ellen, az RB Leipzig idegenben is megszorongatta a Real Madridot, a Napoli többször ráijesztett a Barcelonára, a PSV szépen tartotta magát a Borussia Dortmund ellen, a Porto pedig büntetőkre kényszerítette az Arsenalt.

A végeredmény mégis az, amit előzetesen vártunk: a nyolc párharcból hét során az esélyesebb csapat jutott tovább.

A nyolcaddöntőben csupán egyetlen párosítás akadt, amelyre rá lehet húzni a meglepetés jelzőt: az Atlético Madrid – remek fordítással – visszajött az Inter ellen, majd tizenegyesekkel búcsúztatta a tavalyi döntőst. Meglepetésnek meglepetés, bár ez sem a szenzáció kategória, elvégre már a sorsolást követően messze ez tűnt a legkiegyenlítettebb összecsapásnak.

Ez volt a nagy esély?

Egy dolog az őszi és a 2024 eleji formák alapján egyértelmű volt: ez az Inter fényévekkel jobb csapat, mint az, amelyik tavaly döntőt játszott a Bajnokok Ligájában. Az akkori menetelésben valamelyest a szerencse is szerepet játszott, a halálcsoport túlélése után az egyenes kieséses szakaszban viszonylag kellemes volt az olaszok útja: a Porto után a Benficával, majd pedig a Milannal találkoztak.

Simone Inzaghi az Atlético Madrid - Inter alatt

Fotó: Getty Images

A BL-tavasz kellemes lecsengést adott a máskülönben feledhető szezonnak, és Simone Inzaghi állását is megszilárdította a bravúros menetelés. Ez pedig a lehető legjobb hír volt az Inter számára, mert az olasz alapvetően jó munkát végzett: ugyan a bajnokságban hullámzó volt a csapat teljesítménye, gyakorlatilag minden haladó statisztika azt sugallta, a játékban sokkal előrébb tartanak, mint amit a pontok és a tabella mutatnak.

Mondhatjuk, hogy ebben a szezonban az inga átbillent, az előző évi alulteljesítés masszív felülteljesítésbe csapott át.

A 23/24-es idényben az Inter 28 meccs alatt közel öt góllal többet lőtt és tízzel kevesebbet kapott, mint amit a várható gólok alapján kalkuláltak nekik. Persze ne tévesszen meg senkit, a milánóiak a haladó statisztikák alapján is magasan a legjobb csapat a Serie A-ban: a 65.22-es xG-vel úgy vezetik a rangsort, hogy a második Napoli 49.34-nél tart, a védelem pedig a sokszor erősen reteszelő Juventus mögött szorosan a második legjobb (21.71 és 22.77).

Az idén látott játékot nehéz elvonatkoztatni 2023 tavaszán látott formajavulástól, amely során több kulcsjátékos önbizalma a helyére került. Ez Lautaro Martínez esetében a leglátványosabb: a 26 éves argentin évek óta az Inter egyik legfontosabb játékosa, azonban jellemző volt rá, hogy egy-egy idényen belül periódusokban működött. Pár hétig minden bement, utána pár hétig semmi, aztán megint elkapta a fonalat, és így tovább.

Martínez minden sorozatot figyelembe véve 36 meccsen 26 gólt szerzett és 5 gólpasszt adott, a jelentős részét a bajnokságban. De nem csak ő játszik élete formájában: a szabadügynökként igazolt Marcus Thuram 12 gólnál és 11 gólpassznál jár, a mostanra kimagasló registává ért Hakan Çalhanoğlu pedig lehet, hogy nem a szerénységből fog doktorálni, de nehéz vitába szállni vele, amikor azt állítja, hogy a világ legjobbjai között van a posztján.

Lautaro Martinez ismét büntetőt hibázott, ezúttal nagy árat fizetett érte

Fotó: Getty Images

Inzaghi rendszerének a rugalmasság a legizgalmasabb része. Elsőre a 3-5-2-es formáció nem tűnik különösebben forradalminak, azonban a játékosok sokoldalúságának köszönhetően elképesztően szórakoztató az Inter játéka.

Alessandro Bastoni a labdás fázisoknál előszeretettel lép fel a középpályára, de ha a helyzet úgy kívánja, akkor gyakorlatilag felfutó balhátvédként is képes segíteni a támadásokat. A túloldalon Benjamin Pavard is képes hasonlóra, vagyis már a papíron belső védőként szereplő játékosokkal képes létszámfölényt kialakítani a pálya bizonyos pontjain Inzaghi.

Federico Dimarco védőként talán nem kiemelkedő képességű játékos, technikailag azonban kimagaslóan képzett, ezért őt elsősorban az ellenfél tizenhatosának környékén próbálják játékba hozni. Mindennek tetejébe az Inter tele van nyomástűrő játékosokkal, így aki presszingelni próbál ellenük – ahogyan azt Stefano Pioli párszor már megtapasztalta a Milannal – csúnyán pórul járhat.

Az olasz bajnokságot gyakorlatilag megnyerte az Inter, 28 forduló után 16 pont az előnye a Milan és 17 a Juventus előtt. 2024-ben – egészen mostanáig – veretlen volt a milánói csapat, sőt, mind a 13 meccsét megnyerte. A játékuk összetettsége, színvonala és a játékosok önbizalma alapján nyugodtan mondhatjuk, hogy a BL-ben is a legnagyobb esélyesek közé tartoztak.

Nem a második meccsen ment el

Van még egy faktor, ami az Inter mellett szólt: Inzaghi – még a vészterhesebb időkben is – fantasztikus volt az egyenes kieséses párharcokban. Két évvel ezelőtt minimális különbséggel maradtak alul a Liverpoollal szemben (az Anfielden sikerült legyőzniük Jürgen Klopp csapatát), tavaly BL-döntőbe meneteltek, az Olasz Kupában pedig három év alatt kétszer nyertek az edzővel.

Némiképp ironikus, hogy kupaszempontból épp az az idény bizonyul a legrosszabbnak az Inzaghi-érában, amely során az Inter sportot űz az ellenfelek megsemmisítéséből Olaszországban. Pedig az előző évekkel ellentétben most még kellően mélynek is tűnik az Inter kerete, hogy bírja a többfrontos terhelést, és kevésbé érzékeny a kényszerű változtatásokra.

Marko Arnautovic lábában több gól is benne maradt az olaszországi meccsen

Fotó: Getty Images

Persze ez is arra világít rá, hogy a futballban mennyire kevés választja el a győzelmet a vereségtől az egyenes kieséses párharcokban. Az Olasz Kupában elég volt egy rosszabb periódus a hosszabbításban, amely visszaadta a hitet a Bolognának, a Bajnokok Ligájában pedig egy alapvetően ismerős, de a mostani szezonban ritkán látott jelenség viccelte meg a csapatot: a pocsék helyzetkihasználás.

Inzaghi csapata egygólos előnyről várhatta a visszavágót, de lehetett némi csalódottság az Interben a milánói meccset követően. Azon az estén ugyanis legalább annyira dominánsak voltak, mint a szezon nagy részében: az Atléticónak nem volt kaput eltaláló lövése (próbálkozása is csak 7), az olaszok viszont 2.7-es xG-t hoztak össze, javarészt Marko Arnautovićon keresztül.

Vagyis, ha aznap pontosabb (szerencsésebb?) egy kicsit az Inter, akkor a visszavágó legfeljebb formalitás lett volna.

Azon megint lehet vitatkozni, hogy Inzaghi defenzív taktikája volt-e a legjobb orvosság az Atlético Madrid ellen, ám éppenséggel működhetett is volna. Diego Simeone a hajrában gyakorlatilag mindenkit pályára küldött, akiben benne lehetett a gól, ami miatt az átmeneteknél sebezhető maradt a madridi csapat. Thuramnak és Nicolò Barellának is volt egy-egy kiváló lehetősége, amikor jóformán egy az egyben maradtak Jan Oblakkal, ám egyiknél sem tesztelték a kapus képességeit.

Ráadásul az első félóra is megerősíteni látszott Inzaghi döntését, Dimarco találatával ugyanis kétgólos előnyre tett szert a párharcban az Inter. Azon a ponton – nagyjából három percig – kilátástalannak tűnt az Atlético Madrid helyzete, hiszen legalább két gólra volt szükségük, márpedig az olaszok az egész szezon során csupán négyszer kaptak kettő vagy annál több gólt rendes játékrészben, 2024-ben pedig egyetlen ilyen meccs volt.

Van még feljebb?

Ez a vereség tehát nyilvánvalóan fájni fog a kék-feketéknek, mert – főleg a BL-riválisok szenvedését látva – idén akár meg is nyerhették volna a sorozatot.

Egy dolgot nem szabad elfelejteni: ez az Inter a lehetőségeihez mérten elképesztő mértékben felülteljesít. A tulajdonosok anyagi problémái miatt a klub úszik az adósságban, évről évre kénytelenek megszabadulni egy-egy kulcsjátékostól, a keret valahogy mégis folyamatosan erősödik. Hát igen: ez van, ha Giuseppe Marotta mozgatja a szálakat.

Beppe Marotta, Inter

Fotó: Getty Images

Meglátjuk, mennyiben változik a helyzet a nyáron, ám a Klubvilágbajnokságtól remélt bevételek mindenképp jól jönnek a klubnak, plusz ott van még a szinte biztos Scudetto. A hírek szerint a Marotta-bingo ezúttal a Napoli remek középpályását, Piotr Zielińskit, illetve a Porto támadóját, Mehdi Táremit dobta ki, vagyis ha nem szedik szét a csapat magját, tovább erősödhetnek.

Ami – már amennyiben nem öntenek rá egy zsák pénzt a Juventusra vagy a Milanra – jövőre is biztosíthatja az Inter fölényét Olaszországban.

Csatlakozz az Eurosport Magyarország Viber-csatornájához!

Fotó: Eurosport

FIFA Club World Cup

"Egy napja még lehetetlennek tűnt" - Inzaghi Al-Hilalja búcsúztatta a Manchester Cityt a klub-vb-n

01/07/2025 - 10:59

FIFA Club World Cup

Döntetlennel mutatkozott be a BL-döntős Internazionale új vezetőedzője a klub-vb-n

18/06/2025 - 13:11