Lehetetlen helyzetben a borzasztóan szereplő Chelsea edzője, de ettől még teljesítenie kell a csapatnak

Graham Potter alatt az utóbbi tizenegy meccséből csak egyet nyert meg a Chelsea, a londoniak pedig szinte gólt lőni sem tudtak az elmúlt hónapokban. A szurkolók már rég elzavarnák az edzőt, a tulajdonosok viszont egyelőre kitartanak mellette. Ezt a megtévesztő látszat ellenére szinte lehetetlen körülmények indokolják, Potter hetei mégis meg lehetnek számláva, ha nem fordít a csapat formáján.

Bármilyen érvek is szólnak mellette, ilyen eredményeket egy menedzser sem élhet túl sokáig egy kispadon.

Nincs még egy olyan edző az európai topligákban, aki olyan nehéz helyzetben lenne jelenleg, mint a Chelsea-t irányító Graham Potter. Hiába a klub által télen kiszórt több százmillió euró, a csapat az előző 11 meccséből csak egyet tudott megnyerni, de még gólból is csak négyet szereztek. Az európai kupaindulás elúszott, a drukkerek (sajnos szinte szó szerint) az edző fejét követelik, de vajon tényleg Potter a hibás azért, hogy ennyire félrecsúszott a londoniak szezonja?

Mielőtt bármifajta ítéletet kísérelnénk meg mondani, kezdjük a tényekkel. A fent már említett nem túl veretes forma mellett az sem mutat jól az angol edző számára, hogy a vasárnapi, Tottenham elleni vereséggel a Chelsea közelebb került a kiesőzónához, mint a Bajnokok Ligáját érő top4-hez.

FIFA Club World Cup

"Briliáns volt a taktika" – ki gondolta volna, hogy a Chelsea lefocizza a pályáról a PSG-t?

15/07/2025 - 18:37

Még elkeserítőbb, ha a góllövés problémáját figyeljük hosszabb távon: november eleje óta Potter csapata összesen (!) 6 gólt szerzett. Világbajnoki szünet ide vagy oda, ez gyalázatos mutató. Pláne, ha figyelembe vesszük, hogy mondjuk a Manchester United ezalatt – valamivel több meccsen - összesen 40 góllal többet szerzett!

Rendben, de most nézzük meg, hogy mialatt Erik Ten Haag keménykezű, de következetes stílusa, zavartalan munka mellett lassan beérhetett a Manchester Unitednél, mi történt a Chelsea-nél ugyanebben az időszakban. Vagy kicsit kibővítve a periódust, nyugodtan vehetjük akár az elmúlt egy évet.

Szinte pont 12 hónappal ezelőtt robbant ki az orosz-ukrán háború, ami sok más mellett azt is eredményezte, hogy Roman Abramovich kénytelen volt eladni a klubot. A folyamat elhúzódott, mire az amerikai Todd Boehly vezette konzorcium májusban átvette az irányítást, több kulcsjátékos megtartása vált lehetetlenné, a nyári átigazolási ablak pedig ott volt a csapat nyakán.

Todd Boehly, a Chelsea egyik új tulajdonosa

Fotó: Getty Images

Boehly és társai nem tudtak egyből új sportigazgatót kinevezni, a régi vezetés viszont távozott, aminek az lett a furcsa eredménye, hogy az interregnumban maga a tulajdonos felelt az igazolásokért. Akik érkeztek bőven. Már nyáron százmillió eurókat költött a csapat, nem volt olyan csapatrész a kapust kivéve, ahova nem érkezett volna új ember. Sokan ráadásul kifejezetten az edző Thomas Tuchel kérésére, ez pedig máris szülte a következő problémát.

A vezetés viszonya ugyanis a nyár során szépen lassan megromlott Tuchellel, aki szerintük nem segített nekik eléggé a transzferek lebonyolításában. Miközben ironikus módon a felkészülés vezetésére sem maradt elég ideje, amit Potter nemrég ki is emelt a folyton sérült játékosok egészségével kapcsolatban. Az eredmény: szeptemberben a német edző távozott, Potter pedig a szezon közepén Brightonból beesve próbált meg gyorsan összeérni a csapattal.

Ez egy relatíve sikeres kezdeti időszakot követően sem alakult fényesen, aztán ráadásnak még jött a téli vb-szünet, ahol a Chelsea keretének többsége egy hónapra elutazott Katarba. Potter tehát ezt az időszakot sem tudta teljesen kihasználni arra, hogy összeérjen a játékosokkal, de még igazából arra sem, hogy egyeztesse a jövőbeni keretet illető elképzeléseit, mert az új szakmai vezetés tagjait ekkoriban nevezték ki.

Januárban aztán a Chelsea már a nyárinál jóval tisztább koncepció alapján – de még mindig inkább a játékosok egyéni képességei, mint a csapat tényleges igényei szerint – újra költekezésbe kezdett. Érkezett hat játékos a felnőtt keretbe, aminek így már a nagyobb része az elmúlt hónapok során került a klubhoz.

Enzo Fernandez a Chelsea legdrágább téli szerzeménye

Fotó: Getty Images

Elsőre luxusnak tűnhet ennyi nagy pénzért vett játékossal dolgozni, de valójában nem hogy könnyű, hanem példátlanul nehéz feladat. Az új igazolások – kerülhetnek bármennyibe és lehetnek bármennyire tehetségesek – nem egy kész rendszerbe érkeztek, ami egyből alapot adna a játékuknak, egyénileg pedig egyszerűen nem ismerik egymást eléggé ahhoz, hogy kialakuljanak köztük a megfelelő játékkapcsolatok.

Ráadásul a keret messze túl bő lett a friss szerzeményekkel. Ez megint egy furcsának tűnő állítás, pláne ha közben a megterhelő menetrendre és a folyton visszatérő sérülésekre hivatkozunk, de 30 felnőtt játékost egyetlen edző sem tud menedzselni.

Már edzést tartani sem egyszerű ennyi embernek (így az unottan mozgó játékosokról terjedő videók is új megvilágítást kapnak), pláne nem mindenkit játékban tartani. Lehet kritizálni Pottert azért, mert meccsről-meccsre több helyen változik a csapat kezdője, de ha csak a 40 milliós téli szerzemények közül valaki mindössze perceket kapna, akkor épp olyan vehemensen támadnák őt a szurkolók xy mellőzése miatt.

A helyzet taktikailag is megköti Potter kezét. Tény, időbe telt, de az angol edző megállapodott a 4-2-3-1-es felállás mellett, ezt viszont a már említett összeszokatlanság miatt alig tudja feltölteni tartalommal. A Chelsea a legegyszerűbb, legbiztosabb játékelemekkel dolgozik, semmi olyannal, ami kisegítené a csapatot mondjuk a betömörülő védelmek feltörésében.

Graham Potter

Fotó: Getty Images

És akkor itt térjünk vissza a kevés szerzett gólra. A január eleje óta tartó időszakban a Chelsea jóval alullövi a csapat xG mutatóját, vagyis a várható góljainak számát. Kapufák, gólvonalról kivágott labdák és bravúrok nehezítik a londoniak amúgy is borzasztó helyzetét. A szegény embert az ág is húzza, ugye.

Mindezekből látszik, hogy a kép koránt sem egyértelmű. Ennek ellenére egy csapat gyenge szerepléséért – pláne egy másfél évtizeden át erre nevelt szurkolótáborral – legtöbbször a menedzser viszi el a balhét, a türelem pedig nyilván Potter felé sem tart örökké. A menedzser helyzetét az mondjuk segíti, hogy ősszel ötéves szerződést írt alá, az amerikai tulajdonosok pedig eltökéltnek tűnnek, hogy ha ennyit nem is, de még egy holtszezont adnak neki az elképzelései megvalósítására.

A legfrissebb hírek most arról szólnak, hogy még egy Leeds elleni újabb bajnoki vereség és a Dortmund elleni BL-párharc elvesztése sem vezetne Potter menesztéséhez. A fenti, szakmai indokok alapján ez egy védhető döntés, de a drukkerek ritkán figyelik ilyen szemüvegen át az eseményeket.

Ha pedig a szurkolók elfordulnak a csapattól, az rövid úton az üzletnek is elkezd rosszat tenni. És ha a körülötte zajló mindennapos változás, az abszolút taktikai kényszerpálya vagy a balszerencsés sérülések és helyzetkihasználás nem is, ez tényleg megpecsételheti Potter sorsát.

FIFA Club World Cup

Kenyér és cirkusz a népnek, teljes szereptévesztésben a FIFA elnöke

15/07/2025 - 06:13

FIFA Club World Cup

A klubvilágbajnokság döntője: Tökéletes terv a PSG ellen, indulatok a meccs végén, Trump a színpadon

14/07/2025 - 11:12