Elüldözheti a VAR a stadionokból a szurkolókat

A világ labdarúgása folyamatosan fejlődik mind a játékosok technikai képzettsége, mind a játék gyorsasága, mind pedig az egyre mélyebb részletekbe menő adatelemzés terén. Utóbbi területen a technológia vitathatatlanul utat tört magának az általánosságban a világ legnépszerűbb sportágának titutált fociban. Manapság egy-egy játékos kapcsán pillanatok alatt kideríthetjük, hogy mennyit futott, hányszor passzolt, hány párharcot vállalt és azokat milyen százalékban vívta meg sikerrel, de ugyanúgy nyilvánosak a mérkőzés közben rögzített élettani adatai.

Általános vád azonban a labdarúgással szemben, hogy amíg maga a játék és annak háttere meredeken ívelő fejlődési pályát mutat, addig a játékvezetés megmaradt a maga ósdi rendszerében. Ez sem feltétlenül igaz, hiszen az évek folyamán megismerkedhettünk előbb a negyedik, majd az ötödik számú játékvezetővel is, majd azon kaphattuk magunkat, hogy már az alapvonalon is ott áll egy-egy bíró.

A hivatalos személyek pályán és azon kívüli számának emelkedésével azonban nem mutatott egyenes arányosságot a bírói tévedések számának csökkenése, hiszen sokan kértek számon egy-egy mérkőzés után a játékvezetőn egy tévesen megítélt leshelyzetet, egy meg nem adott gólt vagy épp egy jogtalan kiállítást.

Ezt az állapotot lenne hivatott megoldani a videóbíró rendszere, amely további három személlyel növeli a lassan futballcsapatnyi méretet öltő játékvezetői stáb létszámát. Az angol Premier League-ben a 2019/2020-as szezonban debütált a rendszer, amely azóta kapott hideget-meleget, szidták és dícsérték, éltették és kárhoztatták egyaránt. Kétszezonnyi szolgálatot követően, a bajnokság aktuális kiírásának lezárása után a Footbal Supporters Association (FSA) végzett egy felmérést a tagság körében, célkeresztben a VAR-rendszerrel.

Az egyik leggyakoribb, a VAR-ral szemben támasztott kritika szerint a folyamat, ami alatt a videóbírók jelzik a játékvezetőnek, hogy véleményes esetet láttak, majd a bíró megnézi és döntést hoz, igencsak időigényes, ami közben a játék áll. Ezt az alapfeltevést bőven visszhangozzák a kérdőívben rögzített válaszok, a helyszínen szurkolók 91%-a, míg a mérkőzéseket tévén keresztül követő nézők 86%-a érzi soknak a döntés meghozataláig eltelő időt.

Ráadásul, amikor egy gólról kell eldönteni, hogy érvényes volt-e vagy sem, a játékvezetői team egyeztetését követően nincs természetes gólöröm, ami sokaknak hiányzik. A felmérésben résztvevők 95%-a hiányként emelte ezt ki. A Premier League hivatalos kimutatása szerint egyébként a VAR beavatkozás átlagban 50 másodperccel növeli egy mérkőzés időtartamát – ezzel az adattal azért bőven lehet vitatkozni.

Az egészen döbbenetes eredmények azonban csak ezután következtek. Bár manapság nehéz telt házas mérkőzésekre gondolni, emlékszünk még rá, hogy a COVID-helyzet előtt, főleg Angliában, a nézők zsúfolásig megtöltöttek egy-egy arénát csapatuk hétvégi bajnokijára. A kérdőívben rögzített válaszok alapján tízből négy angol szurkoló, aki bérlettel rendezik csapata hazai bajnokijaira, a VAR miatt ritkábban megy majd ki a stadionba.

Ugyanez az a mutató a bérlettel nem rendelkező, ám a stadionokban viszonylag rendszeresen megforduló szurkolók körében némileg magasabb (44%), ám így is elkeserítő. A futball hazájában tehát a mindent felülíró igazságosztóként beharangozott videóbíró teljesen paradox módon akár a mérkőzésektől való távolmaradásra is sarkallhatja egy-egy klub törzs szurkolótáborát is.

Az FSA felmérése alapján egyébként a szurkolók nem a technika alkalmazását vitatják, hiszen a válaszadók 97%-a támogatja a gólvonal techológiát. Az üzenet inkább abba az irányba mutat, hogy az nem elég, hogy használjuk a technológiát, de használjuk okosan, és főleg ne tördeljük vele a játékot. Az összangliai szurkolói szervezet az eredmények publikálása kapcsán ezért megjegyezte, az angol futball döntéshozóival való közös gondolkodásra és munkára törekszik, hiszen a tét nem kicsi:

„A válaszadók majd fele helyezte kilátásba, hogy nem fog futballt nézni, amennyiben a VAR rendszere változatlan marad. Úgy gondolom, ha valami, akkor ez intő jel kell, hogy legyen mind a Premier League, mind pedig a közvetítési jogokat birtokló tévécsatornák számára, hiszen fennáll annak a veszélye, hogy a nézőközönség tetemes részét kevésbé fogja érdekelni a termék. Komolyan kell venni ezt a véleményt.” – fogalmazta meg minden válaszadó üzenetét Steve Moulds, az FSA elnökségi tagja.

A párbeszéd pedig már meg is indult, hiszen az FSA arról is beszámolt, hogy az angol profi játékvezetőket képviselő szervezet (PGMOL) tárgyalásra hívta az FSA képviselőit VAR-ügyben, valami tehát máris megmozdult. A szurkolók többféle lehetőséget is felvázoltak, úgy mint a játékvezetők közötti kommunikáció nyilvánossá tétele, a tévés visszajátszások közzététele a stadion kívetítőin, és egy rövid magyarázata annak, miért épp az az ítélet született, ami.

A párbeszéd egészen biztosan elhúzódó lesz, de mindenképpen örömteli, hogy egy ilyen alulról szerveződő kezdeményezés rövid időn belül is eredményt tudott elérni.

A hivatalos adatok alapján a nemrég véget ért idényben 129 alkalommal volt VAR-közbeavatkozás a Premier League-ben (2.9 meccsenként egy eset), ezek által pedig a játékvezetői hatékonyság a 85%-os kiindulópontról immáron a tökéletességet súrolva jelenleg 97%-on áll. A játék minőségére gyakorolt hatás tehát nehezen vitatható, némi ráncfelvarrás azonban feltétlenül szükséges lenne a teljes elfogadottsághoz.

Forrás: Sky Sports

Minden reggel hírlevelet küldünk az olvasóinknak, amiben az előző nap legfontosabb sporthíreit, az elemzéseinket és persze sok más érdekességet is megmutatunk. Az Eurosport hírlevelére ezen a linken lehet feliratkozni.