Meglegyintette a Szuperligába vágyó csapatokat a Premier League

Huszonkétmillió font. Meg nem erősített információk szerint megközelítőleg ennyi lesz a Big Six büntetése azért, amiért áprilisban csatlakoztak az Európai Szuperligához. Az összeg nem csapatonként, hanem összesen értendő, az egyes klubokra levetített summa nagyjából 3,5 millió fontnál fog megállni. Nem nehéz utánaszámolni, hogy olyan kluboknál, amelyek simán elköltenek 200-300 millió fontot is egy-egy átigazolási időszakban, és amelyek további súlyos százmilliókat zsebelnek be jegybeveételből, tévés jogdíjakból vagy például az UEFA bónuszaiból, ez az összeg semmiség, nagyjából a rezsidíj kategóriájába sorolható.

Április elején valósággal felrobbantotta a világ futball közvéleményét az a hír, miszerint tizenkét topklub megalapította az Európa Szuperligát. A renitens csapatok fele a Premier League-ből került ki (Liverpool, Manchester United, Manchester City, Arsenal, Chelsea, Tottenham), így nem véletlen, hogy a legtöbb figyelem is a szigetországra irányult. A szurkolók és a szakma körében egyértelmű volt a vélemény az elitligával kapcsolatban – amilyen hirtelen alakult meg, olyan gyorsan is kell széthullania. Ez végül, ha formálisan tulajdonképpen még a mai napig sem valósult meg, a megalakulástól számítva nem egész 48 óra alatt meg is történt, hiszen a népharagot érzékelve előbb a Manchester City, majd szépen sorban a többi PL-klub is kihátrált a kezdeményezés mögül. Az érintett klubok azóta mindannyian tettek bizonyos lépéseket: a Liverpool és a Manchester City tulajdonosi szinten kért elnézést a szurkolóktól, az Arsenalnál épp most növeli a tétet az új tulajdonos-aspiráns, a Manchester Unitednél pedig a Glazer-család kiterjesztette a részvényvásárlás lehetőségét a szurkolók felé is. A Chelsea megnyerte a Bajnokok Ligáját, a Tottenham meg menesztette Jose Mourinhot. Utóbbi két fejlemény, filmes klisével élve „pusztán a véletlen műve”.

A hírek szerint a Premier League még a csütörtökön esedékes éves közgyűlés előtt szerette volna lezárni a Szuperliga-kérdést, így született meg a fenti büntetés, illetve a klubok gazdasági erejét ismerve inkább egy szelíd orra koppintás. Ami azonban a jövőbeli hasonló eseteket illeti, ott már jelentősebb a szankcionáló erő. A PL ugyanis beleveszi az alapszabályába, hogy minden hasonló sorozathoz csatlakozó, vagy csatlakozni kívánó ligatag büntetése huszonöt millió font lesz, valamint harminc pontot levonnak a csapattól. Nem nehéz kitalálni, hogy még itt sem a pénzbüntetés lehet a visszahúzó erő, sokkal inkább a pontlevonás, egy ekkora mennyiség hiánya ugyanis gyakorlatilag kizárná az európai kupaszereplés lehetőségét, márpedig a hazai tévés pénzek mellett az UEFA-tól esnek le a nagy összegek. Az Európai Labdarúgó Szövetség egyébiránt már behajtotta a maga bírságát, az érintett BL-kluboknak tizenötmillió eurót kellett összedobniuk, amit a sportági szervezet gyermekprogramokra fog költeni. A büntetés második elemeként az UEFA visszatartja majd a klubok éves európai kupa prémiumának öt százalékát is. Az UEFA is alkalmaz egy előretekintő szankciót, amennyiben egy klub a jövőben egyoldalúan csatlakozva vét a szervezet sorozataiban való kizárólagos részvételt rögzítő nyilatkozatban foglaltak ellen, úgy nagyjából 150 millió eurós büntetéssel kell szembenéznie.

A Premier League-nek azért is lehet kifejezetten sürgős a kérdés rendezése, mert közel a megyegyezés a jelenlegi televíziós szerződések újabb hároméves időtartamra szóló hosszabbításáról, márpedig addig, amíg bármilyen értelemben is képlékeny a nagy klubok részvétele a ligában, aligha lehet előnyös szerződést kialkudni. A békés megegyezés nagyjából ezt a célt szolgálva jöhetett létre, ami, bár névlegesen szankcionálja a Big Sixet, a kirótt összegek miatt ez a büntetés inkább csak szimbolikus jelleggel bír. Az áprilisi események kapcsán tapasztalt heves angliai és összeurópai tiltakozáshullám valószínűleg úgyis jó időre elvette a saját elitliga kialakításában gondolkodó klubok kedvét a szakadástól.

Az angol kormányzat egyébként az utóbbi időben, főleg a vírushelyzetet követő nyitás megtervezése kapcsán, rengeteg szerepet vállal a szigetországi futballéletben. Maga Boris Johnson is jópárszor, a Szuperliga kapcsán például nagyon hevesen, nyilvánult meg futballt érintő kérdésekben. Manapság is fut egy kormányzati indíttatású program, amely az angol futballélet szurkolói szemléletű átalakítását célozza. Ez az a testület, amelynek soraiba az utolsó Crystal Palace kispadján töltött napjának másnapján Roy Hodgson is csatlakozott. A Sky értesülései szerint a kirótt szankciók bírják a kormányzat és az FA támogatását is.

Hogy aztán egy 30 pontos levonás képes lenne-e visszatartani egy jóval nagyobb gazdasági haszonnal kecsegetető sorozatba vágyó klubot, az legyen a jövő zenéje. Az mindenesetre ténynek látszik, hogy a Szuperliga ebben a formájában biztosan nem valósulhat meg, látva ugyanis a szurkolói ellenállást, nincs az az olajsejk vagy keleti milliárdos, aki ezt figyelmen kívül hagyhatná.