A ledöntésre váró átigazolási dominók, amelyek még berobbanthatják a piacot

Aki rendszeresen követi az átigazolási híreket, már meg sem lepődik azon, hogy vannak olyan üzletek, amelyek hónapokon, szélsőséges esetben akár szezonokon keresztül húzódnak. Nincs ez másként ezen a nyáron sem, így kiválasztottunk néhányat a jelenleg is folyamatban lévő tárgyalások közül, amelyeket augusztus közepére sem sikerült lezárni.

Hónapok óta nyílt titok, hogy Victor Osimhen távozni szeretne a Napolitól, és a klubnál sem terveznek a klasszis játékossal. Az sem új hír, hogy a nyáron kinevezett Antonio Conte Romelu Lukakuval erősítené meg a támadósort, akivel már az Internél töltött két szezon alatt is nagyszerűen dolgoztak együtt. A dominók egyelőre azonban nem dőltek le, így Osimhen még mindig a nápolyiak játékosa, míg Lukaku a Chelsea-t erősíti.

Az olaszok abban bíztak elsősorban, hogy valamelyik pénzes klub leteszi az asztalra a szerződésben szereplő 130 millió eurós kivásárlási árát, majd az összeg töredékéből megszerezhetik a belga válogatott csatárt. Csakhogy a nigériai játékos iránt nem akkora a kereslet, mint azt gondolták, a Paris Saint-Germain és az Arsenal is csak szaglászott körülötte, ám a kért összeget – egyelőre – nem adták meg.

Az utóbbi hetekben felerősödtek azok a hírek, miszerint a Napoli és a Chelsea elcserélheti a két játékost, amivel mindkét fél jól járhatna. A londoniak megszabadulnának egy drága és létszámfeletti futballistától, ráadásul kapnának cserébe egy klasszis kilencest, míg Conte megkaparintaná a kiszemelt játékosát. A részleteket azonban még ki kell dolgozni, hiszen egy az egyben nem lehet elcserélni a két támadót, a Chelsea-nek masszívan rá kellene fizetnie az üzletre.

Az olasz támadó a 2020/21-es szezonban csodálatosan futballozott, 30 mérkőzésen 8 gólt és ugyanennyi gólpasszt tett a közösbe, az Eb-n pedig az olaszok egyik legjobbja volt. A következő idény elején azonban súlyos térdsérülést szenvedett, ami jókora törést eredményezett a pályafutásában, és azóta sem nyerte vissza korábbi formáját. Az előző idényben ugyan volt 9 találata, ám az újjáépítésen dolgozó Juventus úgy ítélte meg, ez a teljesítmény nincs összhangban a fizetésével.

Chiesa a Capology adatai szerint éves szinten 9 millió euróba kerül a Juventusnak (bónuszokkal ez a 11 milliót is elérheti), ami patthelyzetet eredményezett a felek között. A támadó nem ment bele a fizetéscsökkentésbe, így a szerződéshosszabbítási tárgyalások elakadtak, de egyelőre a kérőket is elrettentették a bérigényei. Ez a Juventus szempontjából azért is probléma, mert 2025-ben lejár Chiesa szerződése, vagyis jövőre ingyen távozhat a klubtól.

Az előző hetekben már olyan extrémnek tűnő pletykák is felmerültek, miszerint a Juventus hajlandó lenne 15 millió euró környékén lemondani a szélsőről, a támadó ügynökei pedig a klub közvetlen riválisainál is aktívan kopogtatnak. Az olasz támadó egyébként szintén egy dominósor első darabja lehet: amennyiben a Juventusnak sikerül lepasszolnia, a klub Nico Gonzalezzel erősítene, akit Albert Guðmundssonnal pótolna a Fiorentina, a Genoa pedig Fabio Silvát szemelte ki.

Ahogyan azt megszokhattuk az utóbbi időben, a Chelsea most is több vasat tart a tűzben. Az angol sajtó szerint João Félix az egyik kiszemeltjük, aki nem új név a londoniaknál, ugyanis a 2022/23-as idényben kölcsönben már játszott a Stamford Bridge-en, akkor 20 mérkőzésen 4 gólt szerzett. Felixre az akkori új vezetőedző, Mauricio Pochettino nem tartott igényt, így a Barcelonához került a támadó, ahol 44 meccsen 10 góllal és 6 gólpasszal zárt.

Felix kivásárlására a Barcelonának nem volt pénze, így ideiglenesen visszatért az Atléticóhoz, de továbbra sem szerepel a klub tervei között. A futballista így ezen a nyáron is elérhető, de az érdeklődők nem kapkodnak iránta, a legkomolyabb ajánlatot az Aston Villa tette, amely a következő idényben BL-induló lesz. Az Athletic szerint azonban a Chelsea-nél is érdeklődnek a játékos iránt, akit a jelek szerint a mostani új vezetőedző, Enzo Maresca többre tart.

A két klub a nyár során több lehetséges átigazolásról tárgyalt, az angolok heteken át dolgoztak Samu Omorodion leigazolásán, de végül nem sikerült megállapodniuk. Az Atlético Madrid pedig Conor Gallagherre vetett szemet, aki tökéletesen passzolna Diego Simeone játékfilozófiájához, míg a Chelsea-nek kapóra jönne a saját nevelésű játékosért kapott pénz. Az pedig akár segítheti is az üzlet létrejöttét, hogy kölcsönösen érdeklődnek a másik játékosa iránt.

Ez is egyike azon átigazolási sagáknak, ahol papíron előre leosztották a lapokat. A holland válogatott középpályás szinte biztosan távozik az Atalantától – nincs ott például az esti, Real Madrid elleni Európai Szuperkupa-meccsre készülő keretben –, és az sem titok, hogy a Juventus lesz az új klubja. A nagyszerű középpályást azonban hosszú távú szerződés köti a bergamói csapathoz, így akkor sem olcsó kivásárolni, ha egyértelműek a játékos szándékai.

A történet persze viszonylag egyszerű: az Atalanta hajlandó ugyan elengedni a játékost, de próbál minél több pénzt bezsebelni az üzletből, míg a Juventus a futballistával kötött megállapodásra alapozva csökkenteni szeretné az árát. Az idő azonban a bergamói klubnak dolgozik, így vélhetően a torinóiak kénytelenek lesznek emelni a korábbi ajánlatokon, az olasz sajtó várakozásai szerint nagyjából 55 milliónál állhat meg a licit.

Az Európa-bajnokságon szenzációs teljesítménnyel berobbanó (vagy inkább tovább robbanó) baszk szélső helyzete is egyszerűnek tűnik, hiszen van egy 60 millió eurós kivásárlási záradék a szerződésében. A benne lévő potenciál ismeretében a mai piacon ez még csak nem is számít horrorisztikus összegnek, ám ezt egyelőre senki sem tette le az asztalra, pedig a Barcelona vezetősége hónapok óta dolgozik az üzleten.

Williams nyitott lenne a váltásra, a Barcelona anyagi helyzete azonban leküzdhetetlennek tűnő akadályt képez. A katalánok ezen a nyáron már lebonyolítottak egy hasonló méretű üzletet, augusztus elején ugyanis kifizették az RB Leipzignek a Dani Olmóért kért 55 millió eurót. Apró szépséghiba, hogy a középpályást egyelőre nem regisztrálhatták, mivel a Barcelonának ezen a nyáron is trükköznie kell, hogy teljesítse a La Liga pénzügyi szabályait.

Ezek után viszont nehéz azt látni, hogy elő tudják teremteni a Williams leigazolásához szükséges összeget. Az Athletic Bilbao egyébként kényelmes helyzetben van, hiszen a szélsőt 2027-ig köti szerződés a klubhoz, nem véletlenül nyilatkozta azt az Eb alatt Jon Uriarte, a baszkok elnöke, hogy senki ne vegyen mérget a játékos távozására. Az, hogy Nico Williams megkapta a 10-es mezt, szintén arra utal, hogy az Athletic Bilbao a következő idényben is számol a tehetséges támadóval.