Diego Maradona hullámvölgyekben gazdag életét Jimmy Burns elképesztő részletességgel írta meg.

"Nem az számít, hogy mit tettél az életeddel, hanem az, amit a miénkkel tettél." – egy argentin transzparens szövege volt ez Diego Maradona halála után. Jimmy Burns pazar könyvet írt Maradona – a legenda mennybemenetele és pokoljárása címmel, mely magyar fordításban idén jelent meg a Partvonal Kiadó gondozásában, Mezősi Péter és Molnár Csaba fordításában.
A kötet a fent idézett szöveg mindkét oldalára rávilágít, műve kvázi detektívregény, amely oknyomozói újságírói igénnyel és végeredménnyel mutatja meg, milyen szálak irányították, befolyásolták a labdarúgás története egyik legnagyobb alakjának életét és karrierjét.
Labdarúgás
Halála évfordulóján szobrot emeltek Maradonának Nápolyban
TEGNAP 16:14
Személyes szál még a cikk elején. E sorok írója az édesapjával várta az 1990-es világbajnokság NSZK-Argentína döntőjét, amielőtt fogadást kötöttünk. Argentin siker esetén ő jött volna nekünk egy üveg kölyökpezsgővel (nem voltunk még 9 évesek), német győzelemnél pedig mi jöttünk volna egy üveg sörrel neki. Jöttünk is.
Addigra Diego már túl volt a csúcson. A ’86-os vb-n az angolok ellen szerzett két gólja például Burns szerint tökéletesen összefoglalta Maradona tökéletlen géniuszát. Az utcagyerekét, aki szükségét érezte, hogy csaljon, meg a rendkívüli tehetségét. A kézzel ütött találatát isteni közbeavatkozásnak nevezte annak szerzője, utólag még igazolva is látta tettét. Jellembeli gyengesége miatt képtelen volt kezelni a sikerrel és a hírnévvel járó nyomást.
Kijelentéseivel és viselkedésével saját istenszerű státuszának mítoszát tartotta fenn anélkül, hogy teljes felelősséget vállalt volna a kudarcaiért.

A labdával mindig is nagyon jól bánt

Fotó: SID

A kötet írója szerint Argentína valaha volt legjobb exportcikke elfecsérelte a tehetségét, aki tragikus sorsú zseni, ugyanakkor nagyon is emberi jelenség volt egyszerre. Ezt a kettősséget viszi végig bő 300 oldalon Jimmy Burns, és ezt ragadta meg elképesztő erővel kollégánk, Balázs Boldizsár is honlapunkon, a Diego és Maradona viaskodása alig több mint 60 év alatt elemésztette a gazdatestet c. nettó zseniális cikkében korábban.
Mert a 60 esztendős korában elhunyt Diego Armando Maradona született tehetség volt, aki egy idő után istennek képzelte magát, amit aztán meg is szenvedett. Mindig is saját magában hordozta ugyanis a legádázabb ellenségét és a legjobb barátját is.
A kötet szerzőjének az volt a célja, hogy az argentin válogatott 10-esét egyedi társadalmi, politikai és vallási jelenségként vizsgálja, és ennek maradéktalanul meg is felelt. "Maradona kaotikus élete csillogás és megszégyenülés között pattog ide-oda" – írja Burns. Könyve első kiadása Maradona: The Hand of God címmel még 1996-ban jelent meg angolul - ebben a kiadásban természetesen az azóta történtekre is bőven reflektál -, Argentínában is élve dolgozott rajta, Maradonával és a környezetéből többekkel is találkozott személyesen, erős és tartalmas szövegének hitelessége megkérdőjelezhetetlen. Talán ezért is kapott miatta fenyegetést Maradonától.

Diego Maradona és Daniel Bertoni

Fotó: Imago

Öt kedvenc idézetünk a könyvből

"A szerető, gyengéd Diego egyik napról a másikra köddé foszlott, és helyére lépett Maradona, a Király, az isteni közbeavatkozás macsó gyermeke, az elkényeztetett kölyök, aki képtelen hibázni, akinek megírták, hogy kövesse a vágyait, akit nem akadályozhatnak földi kötelezettségek."
"Egyszer egy kolumbiai egy naranccsal dobta meg Maradonát. Diego lekezelte a gyümölcsöt, gyengéden áttette a másik lábára, majd ide-oda emelgetett, végül megfordult, és hatalmas erővel visszarúgta a lelátóra."
"Ha a mexikói hullám az Azték Stadionban született, hogy visszahozza az örömöt a földrengés utáni életbe, Maradona volt az, aki a pályán művelt varázslatnak köszönhetően a tetején lovagolt."
"Közösen arra a felismerésre jutnak, hogy a függőségeket nem lehet meggyógyítani, csak feltartóztatni vagy kordában tartani, és ha Maradona életben akar maradni, akkor ügyesen kell egyensúlyoznia isteni státusza és emberi gyarlóságai közt, amelyek együtt voltak felelősek múltbéli bukásáért."
"De az, ahogy elherdálta a tehetségét, és engedte, hogy pályán kívüli, hullámvasútszerű élete lerövidítse fénykorát, a futball utolsó rocksztárjává teszi őt."

Maradonát Nápolyban is istenként tisztelik

Fotó: Twitter

Megtudhatjuk, hogy a tömjénezés hitette el Maradonával, hogy jó és rossz felett áll, az adott neki rendkívüli hatalmat hazájában. A Vissza a jövőbe Dokijához méltó jóslatot közölt Burns 25 esztendővel ezelőtt, hogy milyen lesz várhatóan, amikor Diego – várhatóan idő előtt – meghal.
"Az egyetlen biztos dolog Maradonával kapcsolatban az, hogy amikor meghal, történjen az bármilyen körülmények közt, a temetése Buenos Airesben ugyanolyan nagyszabású lesz, mint Evitáé, és még így is akadnak olyanok, akik nem fogják elhinni, hogy már nem él." És lőn, a halála tényleg olyan hatást váltott ki, amit a szerző évtizedekkel korábban megjósolt.
Jimmy Burns bemutatja Maradona családját, szüleit, a gyerekkora környezetét, amelynek kulcsszavai a viskóváros, az utcagyerek, a nélkülözés, a társadalmi frusztráció, a túldramatizálás és a fegyelmezetlenség.

Maradona a Gimnasia y Esgrima La Plata vezetőedzőjeként 2020 márciusában

Fotó: Getty Images

Ahogy az élvhajhászás, az önimádat és a lázadás elegye már fiatalon felbukkant nála. Felsőbbrendűségét a pályán és azon kívül is éreztette. A "dinamófiú" túl hamar vált híressé, már a 16. születésnapja előtt bemutatkozhatott az élvonalban az Argentinos Juniors mezében. Megváltóként üdvözölték, de élete és pályafutása egészét nézve, minden zsenialitása ellenére inkább hamis prófétának bizonyult.
Megismerhetjük a Maradona-klán összetételét, amelynek tagjai, rokonok, barátok, lébecolók Barcelonába és Nápolyba is követték őt, vele laktak és belőle éltek. (Napjainkban például Neymar körül láthatunk ilyen sleppet.) Egy csomóan voltak körülötte, mégsem akadt senki, aki kontrollálta volna Maradona költekezését ruhákra, kocsikra, nőkre, utazásokra.
Olvashatunk a Camorra, a nápolyi maffiával való összefonódásáról. Burns rávilágít az argentin válogatotton belül uralkodó feszültségekre és megosztottságokra, amelyek a ’86-os vb-n jellemezték a csapatot, amelyet mindezek ellenére nyert meg, éppen a 10-esük remeklése miatt úgy, hogy Diego injekciókúrával játszotta végig a tornát.

Falfestmény Buenos Airesben

Fotó: AFP

Maradona nem egy összeesküvés-elméletét, paranoiáját is megírja a szerző, ahogy az évtizedeken át tartó drogproblémáit is részletezi és kijelenti, hogy "a felszín alatt ugyanaz a kiszámíthatatlan, szeszélyes zseni maradt". Agresszivitása legalább annyira a környezetének, mint saját démonainak a hatása.
Ahogy a nyomornegyedben töltött fiatalsága, kábítószerfüggősége és a mihasznák és megalkuvók alkotta sleppje mind hozzájárultak tragédiájához. Arroganciája és bosszúszomja pedig csak ártottak népszerűségének, sok mindent áldozott fel a kollektív önámítás oltárán.

Minden nap hírlevelet küldünk az olvasóinknak, amiben az előző nap legfontosabb sporthíreit, az elemzéseinket és persze sok más érdekességet is megmutatunk. Az Eurosport hírlevelére ezen a linken lehet feliratkozni.
Labdarúgás
Hagyományteremtés? Gálameccsen csap össze Maradona két korábbi csapata
25/10/2021 19:02
Labdarúgás
Xavi: "Sokkal jobbak voltunk a Benficánál, győzelmet érdemeltünk volna"
24/11/2021 10:45