Ki ülhet le a Barcelona kispadjára, ha menesztik Ronald Koemant?

Még alig kezdődött el a szezon, de máris előkerült az edzőkérdés Barcelonában. A problémák nem új keletűek, ám lényeges különbség, hogy mát nincs Lionel Messi, hogy elmaszkírozza azokat, a játék pedig finoman szólva is akadozik. Hat forduló alatt a Barcelona 12 pontot szerzett, ezzel a hatodik helyen állt a La Ligában, a Bajnokok Ligájában pedig az első két mérkőzésüket elveszítették a katalánok, így pont és rúgott gól nélkül az utolsó helyen állnak csoportjukban.

Önmagában nem is az eredmény az, ami aggodalomra adhat okot, főleg a bajnokságban, ahol egy meccsel kevesebbet játszottak, így vesztett pontok tekintetében alig maradnak el az éllovas Real Madridtól. A mutatott játék miatt azonban elő lehet venni az edzőt, ez a Barcelona ugyanis semmilyen tekintetben nem emlékeztet a régi önmagára, a labdabirtoklásra és kreativitásra épülő játéknak nyoma sem volt az előző hetekben.

Vitathatatlan, hogy Messi távozásával sokat gyengült a Barcelona kerete, de bőséggel maradtak kreatív játékosok, akikkel vissza lehetne kormányozni a klubot a régi identitásához, Koeman viszont nem sok szándékot mutatott erre. A holland egyelőre megkapta a támogatást a vezetőségtől, ezt maga Joan Laporta klubelnök mondta el az Atlético Madrid elleni találkozót megelőzően, azonban ha edzőváltáson gondolkoznak, akkor a válogatott szünet ideális lehet az időzítés szempontjából.

Jöjjön néhány név, akik felmerültek, mint lehetséges Koeman-utódok.

Sorszerűnek tűnik, hogy az egykoron világklasszis középpályás valamikor visszatér edzőként a Barcelonához, sőt, igazából nem a klubon múlt, hogy elmaradt a nagy összeborulás. Ernesto Valverde és Quique Setién menesztését követően egyaránt voltak olyanok a Barcán belül, akik keményen lobbiztak Xavi mellett, és végül az Al-Saddot irányító klublegenda mondott nemet a felkérésre, mivel úgy érezte nem áll még készen a feladatra.

Xaviban vélhetően más is munkálkodott, amikor visszautasította a klub ajánlatát. Ha valaki, ő tényleg kívülről-belülről ismeri a klub működését, így pontosan átláthatta, milyen hatalmi harcokba csöppenne bele, amennyiben elvállalná a feladatot. Azóta valamelyest ilyen tekintetben nyugodtabb lett a helyzet, hiszen lezárult az elnökválasztás, a gondosan szőnyeg alá söpört problémák viszont egy csapásra elárasztották a klubot. Vajon olyan feladat ez, amit egy kvázi újonc edző elvállalhat?

Nehéz lenne párhuzamot találni Xavi esetleges padra ültetése és Pep Guardiola 2008-as kinevezése között, akkoriban a klub egészen másfajta válsággal küszködött. Az elkényelmesedő (és nem profi életmódot folytató) sztárok és az egészségtelen öltözői hierarchia jelentette az új edző legfőbb problémáját, máskülönben egy extrém tehetséges kerettel, és mindenekelőtt egy csúcsévei előtt álló Messivel dolgozhatott együtt. A mostani Barcának sokkal mélyebbről kell indulnia.

Xavitól két dolgot azonnal megkaphatnának a szurkolók: egy hiteles és közkedvelt személyt, akinek fontos a Barcelona identitása, illetve egy olyan figurát, akit a keret tehetséges fiataljai mentoruknak tekinthetnének. Vele ugyanakkor nagyot kockáztatna a klub, hiszen a katari éveit leszámítva semmilyen tapasztalata nincs edzőként, így igazából mindegyik fél az ismeretlenbe ugrana fejest. Nem biztos tehát, hogy most jött el a visszatérés ideje.

„Futballban sosem tudhatod, mit hoz a holnap” – mondta sejtelmesen Martinez arra a kérdésre, érdekelné-e a barcelonai lehetőség, amennyiben felajánlanák neki az állást. Más kérdés, hogy az edző és a Barcelona egyaránt határozottan tagadta, hogy bármilyen kapcsolat is lenne a két fél között, egyelőre tehát csak pletykákról van szó. Az persze nem a véletlen műve, hogy a sajtóban felmerült a neve: remek kapcsolatot ápol Jordi Cruyff-fal, aki a sportigazgató munkáját segíti a klubnál.

Martinez labdabirtoklásra épülő, támadó felfogású rendszere sokkal jobban illeszkedne a Barcelona identitásához, mint Koeman futballja, és a kreatív játékosok is profitálhatnának az érkezéséből. A katalán születésű szakember 2016 óta a belga labdarúgó-válogatott szövetségi kapitányaként dolgozik, legnagyobb sikerét 2018-ban érte el azzal, hogy bronzéremig vezette a csapatot a labdarúgó-világbajnokságon. Klubszinten ugyanakkor felemás eredményei voltak.

Angliában hamar felhívta magára a figyelmet azzal, hogy szerényebb képességű csapatoknál, a Swansea-nél és a Wigannél is képes volt megvalósítani a futballfilozófiáját, utóbbival 2013-ban FA-kupa-győzelmet ünnepelhetett. Mielőtt megkapta volna a belgák kispadját, az Evertonnál dolgozott, az ígéretes kezdés után azonban visszaesett a csapat teljesítménye, és már a 2016-os idény közben megváltak tőle. Barcelonához hasonló klubnál – Koemanhoz hasonlóan – tehát még nem dolgozott.

Elsőre sima pletykának tűnt, de egyre több jel utal arra, hogy a klub – egészen pontosan Laporta – valóban érdeklődik az olasz válogatott egykori középpályása iránt. A játékfelfogás alapján érhető, miért került képbe Pirlo: „csak azért, mert néhány eredmény nem volt jó, nem áll szándékomban változtatni” – mondta az Athleticnek adott nyilatkozatában. „Még mindig így gondolkodom a játékról: hátulról kell építkezni, a labda tartására törekedni, amint lehet, visszaszerezni.”

Laporta a személyes súrlódások mellett Koeman defenzív taktikájával elégedetlen leginkább, kezdve azzal, hogy a rangadókon következetesen átvált háromvédős rendszerre. Pirlo a Juvénál megmutatta, nem a levegőbe beszélt, amikor támadó felfogást és proaktív letámadást emlegetett, a torinóiak igyekeztek ebben a szellemben játszani. Az más kérdés, hogy ez csak ideig-óriáig működött – a Barcát mondjuk sikerült 3-0-ra megverniük idegenben –, összességében csalódás volt a Juve szezonja.

Otthon rengeteget botladozott a Juventus, és végül csak a negyedik helyen zárta a bajnokságot, a Bajnokok Ligájában pedig a nyolcaddöntő jelentette a végállomást, méghozzá a Porto ellen. A szezon végén meg is köszönték Pirlo munkáját. Az olasz szakmai önéletrajza sem feltétlenül az, ami alapján alkalmasnak gondolhatnánk egy ilyen szintű újjáépítésre, és az is kérdéses, mennyire bölcs dolog az egyik nehéz helyzetben lévő óriás kispadjáról átülni egy másik nehéz helyzetben lévő óriás kispadjára.

Xavihoz hasonlóan a River Plate edzőjének a neve is gyakran felbukkan, amikor épp edzőkérdés van a Barcelonánál, ráadásul a szerződése idén decemberben lejár a klubjánál. Gallardo a River történetének legsikeresebb edzője, aki a gyors támadójátékával vált híressé, de kiválóan alkalmazkodik és a problémamegoldásban is Koeman előtt jár. Munkáját még Guardiola is nyíltan dicsérte, márpedig az ő szavára manapság is sokat adnak Barcelonában.

Gallardo stílusa nem az a tipikus tiki-taka, de talán nem is ártana a klubnak, ha felrázná az állóvizet egy picit modernebb szemléletű szakember, megoldódhatnának azok a sebességbeli hiányosságok, amelyek nemzetközi szinten gyakran kiütköztek. Gallardo ugyanakkor soha nem dolgozott még Európában, ráadásul nincs már ott a klubnál Messi, aki minden bizonnyal támogatta volna a honfitárs érkezését, mint ahogyan a kinevezésén két ízben is aktívan dolgozó Josep Maria Bartomeu sem.

Rengeteg más név is felmerült, a spanyol válogatottat irányító Luis Enriquétől kezdve Antonio Contéig bezárólag, de – és igazából Koeman ezért tarthatta meg az állását – nincs most olyan edző a piacon, aki illik a klub stílusához és meg is tudja fizetni a Barcelona. Az Ajaxot évek óta irányító Erik ten Hag érdekes választás lenne, őt viszont idény közben nem fogják elengedni a hollandok, arról nem is beszélve, hogy az Eredivisie-ben elért eredményeket érdemes fenntartásokkal kezelni.

Alternatív lehetőségként az jöhetne még szóba, ha az utánpótlásból emelnének fel egy edzőt, akinek az lenne az elsődleges feladata, hogy sok lehetőséget adjon a fiataloknak, biztosítva ezzel a fejlődésüket, előkészítve a terepet a jövő nyáron érkező edzőnek. Mivel a Barca B-t irányító Garcia Pimientát a nyáron elküldték, Sergi Barjuan munkája pedig még nem volt meggyőző, Albert Capellas kerülhet előbbre a sorban, aki korábban Jordi Cruyff asszisztenseként dolgozott.

Mind közül talán ez lenne a legolcsóbb megoldás, így amennyiben Laporta úgy dönt, hogy Koemannak mennie kell, nem lenne meglepetés, ha ez a forgatókönyv lenne a befutó.

Forrás: Goal

Minden nap hírlevelet küldünk az olvasóinknak, amiben az előző nap legfontosabb sporthíreit, az elemzéseinket és persze sok más érdekességet is megmutatunk. Az Eurosport hírlevelére ezen a linken lehet feliratkozni.