Folarin Balogun ügye ismét rávilágított a FIFA működésére, a velejéig korrupt Gianni Infantino már a látszatra sem ad
Publikálva 08/07/2026 - 14:14 GMT+2
Folarin Balogun és az amerikai válogatott önhibáján kívül került kellemetlen helyzetbe azzal, hogy a FIFA – Donald Trump kérésére – eltörölte a támadó piros lapja után járó eltiltást. Miután a hír kiszivárgott, az amerikai elnök is elhencegett a sikerével, ám a beavatkozás többet ártott, mint használt: a megzavarodott amerikaiak csont nélkül kiestek, a FIFA pedig korruptabbnak tűnik, mint valaha.
Békekötés: Így zajlott Balogun és a belga kapitány beszélgetése
Videó forrása: SNTV
A 2026-os világbajnokság a házigazdák szempontjából szinte tökéletesen alakult.
Mexikó a nyolcaddöntőig vezető úton négyből négy meccset megnyert, és még csak gólt sem kapott, majd a torna egyik legizgalmasabb mérkőzésén, minimális különbséggel maradt alul Angliával szemben.
Kanada játéka a futball népszerűsítésére mindenképpen alkalmas volt, Jesse Marsch dinamikus és pörgős focija ideális belépő volt azoknak a helyieknek, akik most ismerkedtek a játékkal. A kanadaiak szintjén még eredményesek is voltak, megszerezték az első világbajnoki pontjukat, majd az első győzelmüket, és ezt követően az egyenes kieséses szakaszban is mentek egy kört.
Az Egyesült Államok a keret erőssége alapján mindegyik rendezőnél nagyobb ambíciókkal vághatott neki a tornának, és a látottak alapján többé-kevésbé megalapozottan. Úgy jutottak el a nyolcaddöntőig, hogy a legjobb játékosuk sérülten és formán kívül érkezett a tornára, de – és ez önmagában jelzi, mennyit fejlődött az amerikai labdarúgás – az igazi Christian Pulisic hiányában is voltak, akik a hátukra vették a csapatot.
Az amerikaiak ráadásul esélyesként léptek pályára a nyolcaddöntőben, minden adott volt ahhoz, hogy megismételjék a 2002-es vb-szereplést. A végül semmit sem nyerő aranygeneráció romjaival, valamint néhány európai szinten egész jó játékossal érkező Belgium egyetlen pillanatra sem tűnt potens csapatnak a vb-n, és ha nem szórakozzák el a végét az afrikaiak, csont nélkül kikapott volna Szenegáltól a 32 között.
Ehhez képest az Egyesült Államok csapata messze a legrosszabb meccsét hozta le a nyolcaddöntőben, a játékosok egészen elképesztő védelmi hibákat követtek el, melynek köszönhetően a belgák 4-1-re megnyerték a meccset. Nehéz elvonatkoztatni attól a cirkusztól, amit nagyon könnyedén elkerülhettek volna, ha az Egyesült Államokat nem egy istenkomplexusos milliárdos vezeti, vagy ha a FIFA-nak becsületes elnöke van.
Folarin Balogun a Bosznia elleni mérkőzésen piros lapot kapott, amiért rálépett Tarik Muharemović bokájára, vagyis a tornán három gólig jutó támadónak ki kellett volna hagynia a nyolcaddöntős meccset. A világbajnokságon egyelőre meglepően passzív Donald Trump aktivizálta magát, és felkereste Gianni Infantinót azzal a kéréssel, hogy tekintsenek el a játékos eltiltásától.
Egy ideális világban legfeljebb idáig jutott volna a beszélgetés.
- Nem lehetne valahogy eltörölni Folarin Balogun eltiltását?
- Sajnáljuk, de nem, vannak szabályaink, amiket mindenkivel szemben alkalmaznunk kell.
Infantino azonban engedett a nyomásnak, Balogun a kiállítása ellenére pályára léphetett a nyolcaddöntőben egy olyan kiskapura hivatkozva, amit sosem használnak hasonló ügyekben, Trump a közösségi oldalán győzelmet hirdetett, az amerikaiak pedig megalázó vereséget szenvedtek. 24 óra leforgása alatt a ”Trump mindig nyer” és az ”amihez Trump nyúl, az tönkremegy” narratíva hívei is megkapták a napi adagjukat.
Az, ahogyan Balogun ügyét kezelték nem egy kivételes eset, nem egy egyszeri botlás vagy egy politikai gesztus, hanem a nyílt beismerése annak, hogy így működik a FIFA. Régebben – de még a közelmúltban is – talán elbábozták, hogy vannak átlátható mechanizmusok, és következetességre törekvő döntések, ám egyre többször fordul elő, hogy a látszatra sem adnak.
Most például egy átláthatatlan folyamat végén elővettek egy következetlenül (sőt, a visszaélés gyanúját felvető módon) alkalmazott szabályt, és igyekeztek úgy tenni, mintha ez a világ legtermészetesebb dolga lenne. Mintha 1962 óta nem ez lett volna az első eset, amikor eltekintettek a piros lap után járó automatikus eltiltástól.
A 27-es cikkely használata miatt már a világbajnokság előtt is kritizálták a FIFA-t. Ez a szabály lehetőséget ad a szövetségnek arra, hogy felülvizsgáljon eltiltásokat, majd adott esetben egy és négy év közötti időre felfüggessze. A szabály meglehetősen nagy mozgásteret biztosít a nemzetközi szövetségnek, azt ugyanis nem rögzíti, milyen esetekben lehet eltekinteni a kiosztott büntetésektől.
Végül ennek köszönhetően játszhatott a világbajnokság első fordulójától kezdve Cristiano Ronaldo, akit még a novemberi Írország elleni selejtezőmeccsen állítottak ki könyöklés miatt. A fegyelmi testület az automatikus eltiltást megtoldotta még kettő találkozóval, és miután csak egy meccs volt hátra a selejtezőből, ezt a kettőt a világbajnokságon kellett volna letöltenie a portugál sztárnak.
A FIFA akkor legalább egy indoklást hozzáfűzött, és hivatalosan azért tekintett el az eltiltástól, mert Ronaldónak az írek elleni meccs előtt egyetlen piros lapja sem volt a válogatottban. Az indoklás persze akkor is sántítana, ha Ronaldót a teljes karrierje során nem állítják ki 12-szer, ugyanis aligha van ember a Földön, aki nem látta azonnal, mire ment ki a játék, és miért lépett közbe a nemzetközi szövetség.
Az USA irgalmatlanul fontos piac a FIFA-nak, ezért az volt az érdeke, hogy minden sztár ott legyen a tornán. Ha nem is túl igazságos azokkal szemben, akik hasonlóan súlyos szabálytalanságok után letöltötték a büntetésüket, valahol még talán meg is lehet indokolni, hogy a nagyobb képet tekintve jól jár a labdarúgás azzal, ha egy ötszörös aranylabdás nem a lelátóról figyeli a meccseket.
A kimerevített képek alapján Balogun a hárommeccses eltiltás és a keresztre feszítés között bármit megérdemelne, a felvételek azonban némileg mást árulnak el. Jogosan lehet érvelni amellett is, hogy a jelenet baleset volt: az amerikaiak támadója a birkózás során próbálta testtel fedezni a labdát, és borzasztó balszerencsés módon tette le a lábát, csúnyán megtaposva Muharemović bokáját.
Szándékos durvaságról egészen biztosan nem beszélhetünk, ugyanakkor a túlzott erőbevetésnek nem feltétele a szándékosság, az is elég lehet, ha a mozdulat veszélyezteti a másik testi épségét. Egy dolog biztos: a játékvezető szabályértelmezése kulcsfontosságú, Raphael Claus a felvételek alapján felmutatta a piros lapot, és miután nem beszélhetünk nyilvánvaló tévedésről, a FIFA-nak sem lett volna további teendője.
Két szempontból is aggasztó az, hogy mégis megtette. Egy: ezek után akkor tudják elkerülni a kivételezés vádját, ha a Balogun-eset precedenst teremt, és minden piros lap után felfüggesztik az eltiltást, ha túl szigorúnak ítéli meg a bizottság a bírói ítéletet. Kettő: a FIFA működésére egyre inkább jellemző, hogy az aktuális (üzleti) érdekeikhez hajlítják a szabályokat.
Előbbi szinte biztos, hogy csak további vitákat eredményezne, ráadásul alapvetően megkérdőjelezné a VAR intézményét. A kiállításokat (és most már a második sárgákra is vonatkozik) hivatalból vissza kell néznie a videóbírónak, vagyis a játékvezetők is a meglévő bizonyítékok alapján hozhatnak döntést. Elméletben tehát nem állhat elő olyan helyzet, amikor nyilvánvalóan téves indokkal küldenek le valakit a pályáról.
Az üzleti érdekekhez hajlított szabályokat már érintettük, Ronaldo eltiltásának eltörlése egyértelműen ilyen. De nagyon hasonló volt a helyzet akkor is, amikor a FIFA nem előre lefektetett versenyszabályok alapján döntötte el, melyik csapat indulhat a klubvilágbajnokságon az USA-ból, hanem utólag bökött rá az MLS-kupa győztesére, ami történetesen Lionel Messi csapata, az Inter Miami volt.
Aztán ott van a 2034-es világbajnokság, amelynek úgy alakították a pályázatát, hogy Szaúd-Arábia legyen a befutó. Az európai és az afrikai országokat a rotációs elv értelmében zárták ki (2030-ban Spanyolország, Portugália és Marokkó lett a befutó), ehhez hozzácsapták Dél-Amerikát is, és olyan szűkre szabták a pályázat benyújtására szolgáló időkeretet, hogy Ausztrália inkább visszalépett. Éljen a szabad verseny!
Az a 2026-os világbajnokság előtt is teljesen egyértelmű volt, hogy a FIFA-nak súlyos átláthatósági problémái vannak, a Balogun-eset pedig megerősíti: ez mára a teljesen megszokott gyakorlattá vált. A kérdés már csak az, belebukik-e a sokadik botrányos döntésbe Gianni Infantino, vagy szép lassan mindenki beletörődik, hogy azok is csak a húsosfazékkal foglalkoznak, akiknek a labdarúgás érdekeit kellene szem előtt tartaniuk.
Ez is érdekelhet:
- Reformokat ígért, de korlátlan hatalmat szerzett – hogyan lett mindenható Infantino?
- Sípszó, pacsi, aztán irány a repülő: Így szívatja az iráni válogatottat a politika a foci-vb-n
Kapcsolódó témák
Kapcsolódó mérkőzések
USA
/images.sports.gracenote.com/images/lib/basic/geo/country/flag/large/2209.png)
1
4
Belgium
/images.sports.gracenote.com/images/lib/basic/geo/country/flag/large/2205.png)
Élő frissítések
Hirdetés
Hirdetés