Lassan összeáll a Klubvilágbajnokság, de még mindig nem tudni, honnan szerez pénzt a FIFA

Gianni Infantino ezekkel a szavakkal jelentette be, hogy a 2025-ben debütáló, 32 csapatos klubvilágbajnokság közvetítési jogait a DAZN streamingszolgáltató szerezte meg. A történetben azonban van egy kis csavar: az egymilliárd dolláros megállapodás értelmében ugyanis a DAZN világszerte ingyen sugározza a mérkőzéseket, ami önmagában véve is rengeteg kérdést vet fel a klubvilágbajnokság hátteréről.

A FIFA szeptemberben válságértekezletet hívott össze, mivel a közvetítési jogokkal kapcsolatos tárgyalások zátonyra futottak. Konkrétan: egyetlen szolgáltatóval sem sikerült megállapodni, miután hatalmas szakadék volt a szövetség és a médiacégek elképzelései között. Iparági pletykák szerint a FIFA nagyjából hárommilliárd fontra becsülte a közvetítések értékét, míg a társaságok úgy gondolták, maximum egymilliárdot ér a teljes csomag.

Amennyiben a számok valósak, a FIFA igencsak optimista volt a termékkel kapcsolatban. A 2022-es katari világbajnokságból 2.2 milliárd fontot kaszált a nemzetközi szövetség, az átalakított és kibővített Bajnokok Ligája pedig 2.66 milliárdot ért az UEFA-nak. Ezen számítások alapján a klubvilágbajnokság meccsei 45 millió fontot értek volna, meghaladva a foci-vb 35 milliós összegét, és jócskán felülmúlva a BL 14 millió/meccses átlagát.

A FIFA egy darabig az Apple-lel tárgyalt, amely – hasonlóan a DAZN-hoz – globálisan közvetítette volna a mérkőzéseket, a techóriás azonban kihátrált a megállapodásból, miután úgy számoltak, hogy ilyen feltételek mellett nem lenne jövedelmező. Már akkoriban is felröppentek olyan pletykák, miszerint a DAZN lehet a megmentő – pontosabban: Szaúd-Arábia, amely szoros kapcsolatban van a FIFA-val, valamint annak elnökével.

A mostani megállapodásban is benne lehet a szaúdi állam keze – a már jól ismert Public Investment Fund (PIF) például régóta tervezi, hogy kisebbségi tulajdont vásárol az anyagi gondokkal küszködő streamingszolgáltatóban.

A klubvilágbajnoksággal kapcsolatban a kezdetektől fogva kulcskérdés, honnan teremti elő a FIFA a megrendezéshez szükséges összeget. A szervezet durván hárommilliárd fontos tartalékkal rendelkezik, Infantino azonban megígérte a tagoknak, hogy nem nyúlnak ahhoz az összeghez, és a torna önfenntartó lesz. A televíziós megállapodások hiánya azonban a szponzorokra is hatással volt – csupán három megállapodást jelentettek be hivatalosan.

A Budweisert gyártó AB InBev és a Hisense mellett a Bank of America sorakozott fel a torna mögött – mindhárom céggel a már meglévő szponzori megállapodást bővítették ki a klubvilágbajnokságra. Önmagában az nem meglepetés, hogy a FIFA elsősorban azokkal a szponzorokkal köt megállapodást, amelyekkel egyébként is üzleti kapcsolatban áll – a termékbe vetett hitről azonban sokat elmond, hogy csak hárman kötelezték el magukat mintegy fél évvel a torna előtt.

Elképzelhető, hogy idővel még többen beszállnak, az azonban így is nagyon valószínű, hogy a klubvilágbajnokság nem teremt elő annyi pénzt, mint amivel előzetesen számoltak. Az anyagiak körüli bizonytalanság pedig mindenre hatással van, ezt jelzi az is, hogy a Real Madrid költségvetésében nem szerepel a tornáról érkező bevétel – egészen egyszerűen azért, mert fogalmuk sincs, mennyi pénzre számíthatnak.

Eleinte Infantino még 80 millió dollár körüli bevételt ígért a tornán résztvevő kluboknak, manapság inkább 50 millió dollárra becsülik ezt az összeget, a győztes pedig a teljesítményalapú bónuszokkal akár 100 milliót is kaszálhat. Elméletben. Arról ugyanis nem szabad megfeledkezni, hogy a FIFA erősen túlbecsülte a klubvilágbajnokság értékét, és ha a részvételért járó bónuszokat is hárommal kell elosztani, azért már nem biztos, hogy lehajolnak az európai klubok.

"A játékosok és a klubok nem vesznek részt ezen a tornán. Egyetlen Real Madrid-meccs 20 millió eurót ér, a FIFA pedig az egész tornáért szeretne ennyit fizetni. Negatív. A többi klubhoz hasonlóan mi is visszautasítjuk a meghívást" – mondta Carlo Ancelotti egy tavalyi interjúban. Bár a Real Madrid azóta közleményben cáfolta, hogy valóban visszalépnek a versenytől, az edző által említett összeg jó kiindulási alapnak tekinthető.

A klubok ugyanis a nyári felkészülési mérkőzésekből akár 20-30 millió dollár körüli bevételt is zsebre tehetnek, vagyis a FIFA-nak ezzel kell versenyeznie. Ha ezt meg tudják duplázni a klubok – sőt, ha jól teljesítenek, potenciálisan sokkal többet is szerezhetnek –, akkor megéri felborítani a felkészülést. Ellenkező esetben viszont jobban járnak azzal, ha az európai klubszezon végeztével szélnek eresztik a játékosaikat, és a szokásos időpontban kezdik az alapozást, beiktatva a hagyományos haknitúrákat.

Amennyiben a FIFA nem tudja előteremteni piacon alapon az összeget, és tartja magát ahhoz az ígérethez, hogy érintetlenül hagyja a tartalékokat, Szaúd-Arábia jelentheti a mentőövet. Nem titok, hogy a szaúdiak egyre nagyobb befolyással rendelkeznek a szervezeten belül, a 2034-es foci-vb pályázati feltételeit gyakorlatilag az országra szabták, és az is az érdekükben áll, hogy megvalósuljon a klubvilágbajnokság – nem véletlenül öntöttek annyi pénzt a szaúdi ligába.

Attól tehát aligha kell tartani, hogy a 32 csapatos klubvilágbajnokság összeomlik – de az szinte biztos, hogy nem úgy valósul meg, ahogyan azt Infantino megígérte.