Haaland egy ősrégi rekordra hajt, ami a magyar válogatott szempontjából is érdekes lehet

Frissítve 17/11/2023 - 20:59 GMT+1

Erling Haaland 2020-as debütálása óta futószalagon termeli a gólokat a norvég válogatottban is. Olyannyira, hogy már csak hat találat választja el Jorgen Juve válogatott rekordjától, amely jelenleg a legrégebbi gólcsúcs a nemzeti csapatoknál. Haaland rekordbeállítása a magyar válogatott szempontjából is érdekes pillanat lesz, a listán ugyanis jelenleg Puskás Ferenc csúcsa a második.

Erling Haaland a válogatottban is elképesztő ütemben termeli a gólokat - Fotó: Cornelius Poppe

Fotó: AFP

Erling Haaland olyan ütemben termeli a gólokat, hogy szinte már nem is számít hírnek, ha megdönt egy rekordot.

A norvég foci történetét figyelembe véve az sem nevezhető szenzációnak, hogy csak idő kérdése, mikor dönti meg a válogatott gólcsúcsát. A rekordot Jorgen Juve tartja 33 góllal, Haaland pedig most épp 27-nél tart, ami őt ismerve egyet jelent azzal, hogy legkésőbb 2024-ben már az ő nevével fog kezdődni a lista.

Hogy miért érdekes ez? Nos azért, mert a norvég nemzeti csapat gólcsúcsát 1937 óta nem döntötték meg, és jelenleg ez a leghosszabb ideje fennálló rekord a válogatottaknál.

UEFA Bajnokok Ligája

Lőw Zsolt: "Tudjuk a Real Madridról most már évek óta, hogy képes a semmiből is gólt rúgni"

21 órája

Technikailag van egy még régebbi is, amely szintén az egyik skandináv országhoz köthető. Poul „Tist” Nielsen 1910 és 1925 között 52 gólt jegyzett Dánia színeiben, azonban az ő csúcsát 2010-ben Jon Dahl Tomassonnak sikerült beállítania. Tomasson a dél-afrikai világbajnokságot követően visszavonult a válogatottságtól, azóta ők ketten tartják a dán válogatott gólcsúcsát.

Az Athletic gyűjtéséből az is kiderül, hogy mindössze hat olyan ország van, ahol több mint 50 éves a hivatalos gólrekord, köztük Líbiával, Szudánnal és Guineával. A világbajnokságot is megjárt válogatottak közül Dánia, Norvégia és Magyarország rekordja állt fenn több mint fél évszázadon keresztül.

1954 FIFA Világbajnokság: Puskás Ferenc, Grosics Gyula, Loránt Gyula, Hidegkuti Nándor, Bozsik József, Zakariás József, Lantos Mihály, Buzánski Jenő, Tóth Mihály, Kocsis Sándor és Czibor Zoltán

Fotó: AFP

Nagy újdonságot aligha árulunk el azzal, hogy a magyar válogatott gólcsúcsát Puskás Ferenc tartja, aki 85 meccsen 84-szer volt eredményes. Az Aranycsapat legendás támadója ráadásul úgy érte ezt el, hogy az 1956-os forradalom után már nem lépett pályára a magyar válogatottban, és meglehetősen korán, 29 éves korában véget ért a nemzetközi pályafutása.

A magyar válogatott gólrekordját 67 éve nem sikerült megdönteni vagy legalább beállítani, ezzel Norvégia mögött a második helyen áll a sorban. Vagyis, amint Haaland eljut a 33 találatig, Puskás rekordja lesz a legrégebbi a FIFA-tagországok között, ráadásul hosszú időre bebetonozhatja a helyét, mivel nem nagyon látni, ki lehet az a játékos, aki eljuthat a 84 válogatott gól közelébe.

Érdekesség, hogy a 211 válogatott rekorderből 64 a mostani szezonban is pályára lépett, a rekordok fennállásának átlaga pedig mindössze hét év. Ebben – mindamellett, hogy az újonnan belépő országok nyilván csökkentik az átlagot – a pályafutások meghosszabbodása is szerepet játszott, manapság teljesen megszokott, hogy 35 év feletti csatárok is ontják a gólokat.

A válogatott gólrekordokat vizsgálva egészen megdöbbentő adatokat is találhatunk. Most mindenki gondoljon arra, vajon mennyi lehet az olasz válogatott gólcsúcsa. Megvan? Aki 35-re tippelt, az jól tudta: Giga Riva az 1974-es világbajnokságig ennyi gólt szorgoskodott össze, amit azóta még csak meg sem nagyon közelítettek az Azzurri csatárai.

Az olasz válogatott a 2002-es világbajnokságoon Del Pieróval, Vierivel és Tottival a kezdőben

Fotó: Getty Images

Az olasz futball jelenét, különösen a klasszis támadók hiányát vizsgálva, talán még érthető is lenne, de nem kell nagyon visszamenni az időben, hogy olyan középcsatárok neveire bukkanjunk, mint Alessandro Del Piero (ő Roberto Baggióval egyetemben 27-ig jutott a válogatott mezben), Christian Vieri, Filippo Inzaghi, vagy akár Luca Toni.

Miközben a bajnokságban mindannyian ontották a gólokat, a válogatottban egyik klasszis sem volt képes domináns teljesítményre, talán épp a konkurencia hozta úgy, hogy több ember között oszlottak meg a gólok. Egyébként a mostani válogatott játékosok sem jelentenek veszélyt Riva rekordjára, az aktív játékosok közül a 34 éves Ciro Immobile rendelkezik a legtöbb góllal, szám szerint 17-tel.

A felsorolt neveket figyelembe véve azért is megdöbbentő ez a kevés szám, mert az angol válogatottban négyen is elérték 1974 óta a 35 gólt (Gary Lineker, Michael Owen, Wayne Rooney és persze Harry Kane). Spanyolország színeiben pedig Raúl, Fernando Torres, David Villa és David Silva is eljutott legalább 35 gólig, míg Álvaro Morata 34-nél tart.

A válasz nyilvánvalóan a játékstílusban rejlik: Olaszország mindig is inkább a védelmére épített, a támadójáték pedig sokszor a kreatívabb emberekre, a második csatárokra vagy a tízesekre épült a kilencesek helyett.

Ole Gunnar Solskjær

Fotó: Getty Images

Hasonló magyarázat a norvégok esetében is létezik. A válogatottra a hosszú labdákra és az ellentámadásokra épülő játék volt jellemző, a ’90-es évek közepén pedig gyakran a szélen szerepeltették a centereiket, ahol még nagyobb eséllyel szerezhették meg a felívelt labdákat. Nyilván az sem mellékes adalék, hogy Norvégia nem különösebben számít eredményesnek nemzetközi szinten.

Történetük során csupán négy világversenyen vettek részt – 1938, 1994, 1998 és 2000 – és ezeken összesen három mérkőzést tudtak megnyerni. Ráadásul valamiért úgy alakult, hogy egy időben négy gólerős középcsatárra számíthatott az aktuális kapitány – John Carew, Ole Gunnar Solskjaer, Tore Andre Flo, Steffen Iversen – máskor viszont egyáltalán nem rendelkeztek klasszissal ezen a poszton.

Haaland nemzetközi eredményessége ugyanakkor nem csak a norvégok összevetésében figyelemreméltó. A Manchester City klasszisa 2020-ban szerezte meg az első válogatott gólját, azóta 30 meccsen 27-szer volt eredményes, amely egészen hihetetlen, mérkőzésenkénti 0.9-es átlagnak felel meg.

Ezt persze hosszú távon nehéz lesz fenntartani, de amennyiben Haaland is képes lenne elnyújtani a pályafutását a 30-as évei közepéig, netán végéig, azzal valószínűleg nemzetközi szinten is látható nyomot hagyna maga után.

Már csak az a kérdés, mikor láthatjuk Norvégiát újra valamelyik világversenyen. A Haaland és Martin Ødegaard vezette norvég csapatnak nem sikerült egyenes ágon kijutnia az Eb-re – Spanyolország mellett Skócia is megelőzte őket – vagyis a márciusi playoffon vívhatják ki a részvételt, amely 2000 óta az első nemzetközi szereplése lenne az országnak.

Forrás: Athletic

Csatlakozz az Eurosport magyar nyelvű Viber-csatornájához a legfrissebb sporthírekért, a legmenőbb videókért, játékokért és érdekességekért!

Bundesliga