Férfi kézi BL: a kölni részvétel most távolinak tűnik a magyaroknak, de láttunk már éjjeliőrt nappal meghalni

A tavaly tavaszi, Nantes elleni kiesés után nyáron a korábbiaknál nagyobb mértékben „ráncfelvarrt” Veszprém őszét decemberben már értékeltük, a helyzet pedig azóta nem sokat változott: vannak a keretnek jól látható hiányosságai, így az edzői stáb elsődleges feladata ezek elfedése lenne, illetve ha ez nem megy teljes mértékben, legalább annyit el kellene érnie Momir Ilicnek, hogy a mérkőzések kimenetelét ne befolyásolják döntően. Az idegenbeli szereplés egészen tragikus, mert bár sikerült nyerni Portóban, a Romániában és Ukrajnában hagyott négy pont a végelszámolásnál nagyon hiányozhat, de a flensburgi mérkőzés hullámzásából is ki lehetett volna jobban jönni, és akkor pontelőnnyel vezetné a csoportot a Veszprém.

Mivel ez nem így történt, a csoport első és második helyéhez immáron bravúrok kellenek, ami azt jelenti, hogy a Porto és az éllovas Kielce elleni hazai győzelmeken túl nyerni kell Barcelonában és/vagy Párizsban. A legjobb forgatókönyv a 6-8 pont, és ezzel a nyolcaddöntő megspórolása lenne, a legrosszabb pedig 2 pont a 4 mérkőzésből, amivel akár a csoport 5. helyén is landolhat a Veszprém.

Bizakodásra adhat okot Lauge, Corrales, Maqueda és Mahé Eb-n látott formája – a kulcskérdés az utóbbi kettő esetében az lehet, hogy át tudják-e menteni ezt a teljesítményt a Veszprémbe is, illetve lesz-e olyan taktika, ami az erősségeik kiaknázására fókuszál (Mahé ugye…). Amit írtunk decemberben, az most is igaz: mind a kispadról, mind néhány játékostól jóval több kell, hogy ne a legjobb nyolc legyen idén is a végállomás.

A Szeged helyzete egy fél fokkal gyengébb csoportban némelyest egyszerűbbnek tűnik: jelenleg 3. a Szeged, az egymás elleni eredményeik miatt szorul a szintén 14 pontos Aalborg mögé. Az első négyes nagyon ellépett a csoport második felétől, így a Tisza-parton bátrabban tekinthetnek előre. Ehhez a sorsolás is jó alapot nyújt: a tavaszt Zágrábban kezdi Juan Carlos Pastor csapata, utána jön Szegedre a Breszt, ezt követően Elverumban vághat vissza a Pick a hazai vereségért, a csoportkör pedig a listavezető Montpellier elleni hazai derbivel zárul.

Ez a legrosszabb esetben 4, a legjobb esetben 8 pontot jelenthet a kékeknek, az Eb-n látott formák azonban adhatnak némi aggodalomra okot: Alilovic beugróként nem vallott szégyent ugyan a horvát kapuban, Mikler azonban élete legrosszabb világversenyén van túl; Vranjes sikeresen a földbe állította a szlovén válogatottat is (Marguc, Blagotinsek, Henigman és Mackovsek aktív közreműködésével), Bombac sem élete formáját futja, Martinsban még láthatóan nem bízik Pastor, Tönnesen epizodista volt a norvég válogatottban, Bánhidi pedig régóta sérüléssel bajlódik. Ha „Pastor-módra” újra sikerül összegyúrni a Picket, akkor akár a csoport első helye sem elérhetetlen, ugyanakkor elég egy botlás, és könnyen nyolcaddöntőre kényszerülhet a Szeged.

A kézilabdára is igaz az a mondás, mint az összes őszi-tavaszi rendszerű sportágra: viszonylag kevés bajnokot avattak decemberben, májusban és júniusban viszont annál többet. A Kielce ősze szenzációs volt, de a tapasztalatok alapján szinte lehetetlen – főleg az új lebonyolítású BL-ben – egy egész szezont padlógázzal végigvinni. Carlos Ortega Barcelonája ősszel láthatóan kereste önmagát, de a klasszisok (Perez de Vargas a kapuban, Mem, Richardson, Makuc, Cindric, Fabregas a mezőnyben) egy-egy kiemelkedő mérkőzéssel versenyben tarthatják őket a formába lendülésig.

A Kielt sem láthattuk az elmúlt években ennyire sebezhetőnek, de amíg a kapuban Landin véd, a mezőnyben pedig Duvnjak, Ekberg, Pekeler, és a szezon végén búcsúzó Sagosen pattogtat, tőlük is bármi elképzelhető. A PSG-t Mikkel Hansen, Nahi, Remili és Steins repíti, bár néha-néha „besegítenek” a Karabatic testvérek, Kristopans és Konkoud is. A Flensburgot az Eb MVP-je, Gottfridsson irányítja, a sérülésektől tizedelt őszt minimális veszteségekkel „leutazták” a mezőnyben, a visszatérőkkel és egy nagy rohammal odaérhetnek ők is Kölnbe.

Ha az őszi teljesítmények és az EB alapján kellene megjósolnunk a kölni résztvevőket, akkor a Kielce-PSG-Barcelona-Kiel négyest mondanánk, de lehetnek olyan csapatok (a két magyar egylet mindenképpen, valamint a Montpellier, a Flensburg és az Aalborg), amelyek okozhatnak meglepetést – ahogyan azt tavaly is láthattuk.

A legjobb nyolc közé jutást mindkét magyar csapatnak megelőlegezzük, ott pedig már sorsolás-és formafüggő, hogy a negyeddöntő két mérkőzésén mi történik majd.