Tavaly nyáron reményekkel telve vártuk a dr. Bartha Csaba vezette új vezetőség és Xavi Pascual edző színre lépését, mondván: most már minden szinten – iroda, kispad, játékoskeret – szinte minden adott a hosszú évek óta űzött cél, a Bajnokok Ligája-serleg elnyeréséhez.
Eltelt egy év – és a szánk íze: keserű. Hogy kicsit vagy nagyon, ezt mindenki döntse el maga, az ugyanakkor biztos, hogy nem az elégedettség szólamai hangzanak fel mostanság a szurkolók körében.
De miért van ez így? Hogyan érezhetjük azt, hogy bár látszólag – papíron – minden és mindenki a helyén van, mégsem stimmel valami?
Mielőtt belevágnék, a legfontosabb: nálam jobban senki sem szereti ezt a klubot. Annyira lehet szeretni, mint én – és ahogy nézem, elég sokan vagyunk így, szerencsére -, de nálam jobban nem. Amikor kritikát fogalmazok meg – akár jogosan, akár jogtalanul, a tévedés jogát fenntartva –, azt az "érted haragszom, nem ellened" felfogás jegyében teszem. Így volt ez a tavalyi cikkel, és így van a mostanival is.
Öltözői vándorcirkusz
Az elmúlt 2-3 évben a játékoskeret minősége – pozitív és negatív felhanggal is – állandó eleme a Veszprémről szóló cikkeknek. Az erősségeket és a gyengeségeket mindenki látja: vannak olyan játékosok, akik nem ütik meg az elvárt szintet, van, aki megüti, mégsem lép annyit pályára, van, aki megüti, mégis mennie kell, és vannak olyanok, akiknek már rég Veszprém-mezben kellene játszaniuk, de egy jó ideig valószínűleg nem fognak.
Ami talán egy eddig nem sokszor említett elemként kiemelendő, az az iszonyatos mértékű fluktuáció.
- A 2019/2020-as keret így nézett ki: Sterbik, Székely, Cupara – Manaskov, Strlek, Lauge, Mahé, Lékai, Nenadic, Mackovsek, Borozan, Nilsson, Moraes, Terzic, Blagotinsek, Paczkowski, Tönnesen, Yahia, Marguc, Gajic.
- A 2022/2023-as keretet ők alkották: Corrales, Cupara – Strlek, Elisson, Lauge, Ligetvári, Mahé, Elderaa, Lukács, Nilsson, Pechmalbec, Sipos, Remili, Yahia, Ilic, Marguc, Vailupau.
- A 2024/2025-ös keret: Corrales, Jensen – Descat, Elisson, Ligetvári, Kosorotov, Elderaa, Cindric, Palmarsson, Casado, Fabregas, Pechmalbec, Grahovac, Remili, Sandell, Marguc, Vailupau.
2020-ról 2023-ra hat játékos maradt a keretben, a 22/23-as keretből pedig nyolcan maradtak erre az idényre. Az idei csapatból a nemrég megjelent hírek alapján távozik Jensen, Kosorotov, Sandell, Palmarsson, Fabregas, Grahovac és Vailupau, azaz heten.
Ludovic Fabregas (k), a Veszprém, valamint Antonio Serradilla (b) és Felix Claar (j), a Magdeburg játékosai a férfi kézilabda Bajnokok Ligája negyeddöntőjében, a One Veszprém HC - SC Magdeburg visszavágó mérkőzésen a Veszprém Arénában 2025. május 1-jén. MTI/Vasvári Tamás
Fotó: MTI
Mindeközben – hogy tényleg csak a legnagyobbakat említsük:
- Omar Ingi Magnusson és Gísli Kristjánsson 2020, Magnus Saugstrup 2021 óta az azóta már kétszeres BL-győztes Magdeburg játékosa,
- Dejan Milosavljev 2019, Lasse Andersson 2020, a világ legjobb játékosának tartott Mathias Gidsel 2022 óta szolgálja a Füchse Berlint,
- Dika Mem és Timothey N’Guessan 2016, Blaz Janc 2020 óta erősítik a Barcelonát,
- Alex Dujshebaev 2017, Artsem Karalek 2018 óta áll a Kielce alkalmazásában.
A fentiek tükrében érdemes elgondolkodni azon, hogy lehet-e így – főleg hosszú távon – sikeres csapatot, sőt, ami talán még fontosabb: klubkultúrát építeni. Egy olyan klubot, ahova nemcsak a pénz, hanem a szakmaiság, a korrektség, az alaposan megtervezett jövőkép, a megalapozott döntések miatt is jönnek a játékosok.
Anyagilag biztosan nem áll rosszul a Veszprém, de a legjobb játékosok esetében ez maximum addig lesz elég, amíg meg nem látják a felajánlott bért a szerződéses ajánlaton. Amint felszáll a lila köd, megérkeznek egy, a keretét 2-3 évente alapjaiban kicserélő klub valóságába, ami nem biztos, hogy hosszabb távon vonzó lehet számukra.
Máshol mindig jobbak voltak és lesznek
- Jensennek mennie kell – másfél évvel ezelőtt még jó ötletnek tűnt?
- Sandell megkapta azt a bizalmat, ami ahhoz kell, hogy megfelelő második számú jobbátlövő legyen Remili mögött?
- Kosorotov akkor kezdte el a plocki formáját hozni, amikor kiderült, hogy az idény végén visszamegy – vajon miért?
- Vailupauért két éve sorban álltak a topklubok – ennyivel rosszabb játékos lett?
- Remili ugyanazt hozza, amit Párizsban, Kielcében, és a francia válogatottban?
Számos megválaszolandó kérdés csak az elmúlt két szezonból és a jelenből, amikre nem biztos, hogy adható válasz, vagy ha mégis, nem biztos, hogy az mindenkit kielégítene… A probléma talán a bizalom? Van, akinek túl sok jut a kispad irányából, ezért érzi, hogy nagyjából bárhogyan játszik, a játékpercei nem változnak? És ott a másik oldal, aki hiába várja az eredménykényszer (sokszor hivatkozunk erre a Veszprémmel kapcsolatban – Barcelonában, Kielben, Flensburgban, Párizsban nincs eredménykényszer?) satujában a lehetőséget, perceket kap csak?
Halkan megjegyzem, hogy az eredménykényszer közepette zsinórban harmadszor maradt le a kölni Final Fourról a klub…
Sergei Kosorotov, a Veszprém (j) és Magnus Rod, a Szeged játékosa a férfi kézilabda NB I döntőjének harmadik találkozóján, a One Veszprém HC - OTP Bank-Pick Szeged mérkőzésen a One Veszprém Arénában 2025. június 8-án. MTI/Vasvári Tamás
Fotó: MTI
Kapcsolódó:
XP JCP nyomdokaiba lép(ne)
A szegedi kézilabda-szurkolók bőven tudnának mesélni Juan Carlos Pastor szegedi korszakának utolsó éveiről, különösen a sokszor érthetetlennek tűnő igazolásokról. Úgy tűnik, hogy egy másik spanyol edzőfejedelem, Xavi Pascual is valami hasonlót tervez Veszprémben. Először szüksége volt Luka Cindricre, aztán Elderaa súlyos sérülése miatt Aron Palmarssonra, a 25/26-os szezonra pedig kis híján Veszprémi Fáraók is lehetne a csapat neve: érkezik a Thiagus Petrus – Ali Zein – Ahmed Adel – Ahmed Hesham kvartett, akik közül az első kettő már dolgozott a spanyol mesterrel, utóbbi kettő pedig – Pascual egyiptomi szövetségi kapitánykodása okán – hamarosan duplán fog.
Heshamot leszámítva nehéz őszinte szívvel pozitívan hozzáállni ezekhez az igazolásokhoz, nehezen látja bennük a szurkoló azt a plusz faktort, amivel majd a csapat hasznára lehetnek, de az edző kéréseit nem árt teljesíteni – legalábbis egy bizonyos pontig…
Nem meglepő, hogy az embernek óhatatlanul eszébe jut David Davis utolsó éve, amikor a kívánságára a fél Vardar Szkopje áttette a székhelyét a Bakonyba, amit – ha nagyon finoman akarunk fogalmazni – nem az aranyozott lapokon fogunk megtalálni a klub történelemkönyvében…
A sérült veszprémi Jehia el-Derát leviszik a pályáról sérülése után a férfi kézilabda Bajnokok Ligája csoportkörében játszott Veszprém HC - Fredericia Handbold Klub mérkőzésen. MTI/Vasvári Tamás
Fotó: MTI
Muszáj megjegyezni: nem lehet egyszerű a helyzete Nagy László sportigazgatónak sem. Egyfelől van egy edzői kérés, amit, ha nem teljesít a klub, akkor jogosan mondhatja az edző eredménytelenség esetén, hogy nem kaptam meg azokat a játékosokat, akiket kértem. Másfelől az anyagilag újra erőre kapó német klubok mostanában jellemzően hosszútávú szerződéseket írnak alá a kulcsjátékosaikkal, akik egyáltalán nem, vagy csak világrekordhoz közeli összegért mozdíthatóak. Beszűkült a piac, ezért nem véletlen, hogy jó másfél-két évvel a szerződések lejárta előtt már tárgyalnak a klubok a kiszemeltekkel.
Ugyanakkor a sportigazgató kontroll is az edző felett, vagy legalábbis szorosan együttműködve kellene a csapat keretét kialakítani – ha másért nem, akkor már csak azért, mert, ha egymás mellé tesszük az Appelgren – Adel – Petrus – Ali Zein sort, valamint a Palasics – Fazekas – Sipos hármast, nehezen lehet észérvekkel megmagyarázni, hogy az előbbi miért lesz itt, az utóbbi meg miért nem...
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Ha gondod van és nem tudod megoldani pénzzel…
…oldd meg sok pénzzel – szól a Macskajaj egyik klasszikusa. De mindent csak pénzzel nem lehet, az európai férfi kézilabdában sem, és ezt az első évének végén nagy valószínűséggel dr. Bartha Csaba is tudja már.
A 2016 és 2022 közötti időszak a győri női kézilabda aranylapjaira tartozik: 5 bajnoki cím, 4 Magyar Kupa-győzelem, sorozatban 3 BL-arany (2017, 2018, 2019). A sikerkorszak csapatainak összerakásában a veszprémi posztját 2024 júliusa óta betöltő vezérigazgató oroszlánrészt vállalt: nyilván a klub anyagi helyzete is a segítségére volt, ugyanakkor egy dolog, amikor sok pénzed van, és egy másfajta képesség kell ahhoz, hogy azt a pénzt jól is költsd el. Dr. Bartha Csaba a sok pénzt – az esetek nagyon nagy részében – jól költötte el, jó szemmel kiszúrva és kérlelhetetlen tárgyalópartnerként leigazolva azokat a játékosokat, akik győztessé tették a Győri Audi ETO-t.
Ligetvári Patrik, a One Veszprém HC játékosa a férfi kézilabda Bajnokok Ligája negyeddöntőjében, a One Veszprém HC - SC Magdeburg visszavágó mérkőzés után a Veszprém Arénában 2025. május 1-jén. A német csapat 28-27-re nyert és bejutott a négyes döntőbe. MTI/Vasvári Tamás
Fotó: MTI
Nagy valószínűséggel ez (volt) a terv Veszprémben is, azonban – mint azt a jelen cikk megjelenéséig bejelentett igazolások mutatják – a férfi kézilabda tengerében több nagyobb hal úszkál, mint a nőiben. Ezt belátta a vezérigazgató is 2025 tavaszán, amikor is 8-10 csapatot is esélyesnek tartott a Final Fourba jutásra.
Ez a 8-10 csapat pedig nem adja meg könnyen magát a tárgyalóasztalnál, mint ahogy azt esetleg a vezérigazgató gondolta vagy remélte – ugyanakkor nem vevők az arroganciára, a kivagyiságra, a másokat lenéző tárgyalási stílusra sem…
Nem vevők arra, ha – kisebb nemzetközi botrányt okozva – a kölcsönszerződéséből hazarendelik a kapusukat – hogy aztán a BL-negyeddöntőben egy hetes erejéig szálljon be, miközben addigi csapata Európa-liga-negyeddöntőre készül.
Nem vevők arra sem, ha az élő szerződéssel bíró játékosaikat átigazolási célpontként jelöli meg a Veszprém.
Minden további nélkül leteszik a telefont egy tárgyalás során, ha a pénzed miatt azt hiszed, hogy bármit megtehetsz.
És az sem vezet túl sok jóra, ha a világ kétségkívül legjobb kapusát minden idők egyik, ha nem a legnagyobb fizetéséért csábítja a klub – mert akkor a klub többi meghatározó játékosa is hasonló igényekkel állhat elő…
A Veszprém játékosai ünnepelnek a férfi kézilabda NB I-ben játszott One Veszprém HC - OTP Bank-Pick Szeged mérkőzés után a Veszprém Arénában 2025. április 18-án. Veszprém HC - Pick Szeged 36-33. (MTI/Illyés Tibor)
Fotó: MTI
Így néz ki most tehát a veszprémi freskó. A szurkolói természet olyan, hogy sok mindent megbocsátana, ha sikereket hozott volna az elmúlt években választott, és a fentiekben részletezett irányvonal. De minden jel arra mutat, hogy épp az ellenkezője történik: kellenek ugyan a sztárok, de mögéjük még inkább kell egy csapat, stabil vezetőséggel, kellő szakmaisággal, türelemmel és alázattal – és ha lehet, magyar fiatalokkal (ha vannak).
Ameddig ez nem lesz meg, félő, hogy a BL-trófeát ábrázoló veszprémi kirakóst soha nem fogja senki kirakni.
Szerző: Berekalli Bence