De Gendt: „Ha nyertem volna, a szakadékba hajítom a kerékpárt, és ott helyben befejezem”

Azt, hogy ha hozzászámolom a pihenő- és felkészülési napokat is, az életemből két évet háromheteseken töltöttem. Ez rengeteg. És ez azt is jelenti, hogy többé-kevésbé sérülésmentes tudtam maradni a pályafutásom során. Ez az 500-as szám egy mérföldkő, de nem én vagyok az egyetlen, aki ezt elérte. Alejandro Valverde például 32 nagy körön vett részt, miközben én 25-nél tartok. Igaz, ezzel is a top 10-ben vagyok a listán.

Mindig más okból kellett feladnom. A 2015-ös Vueltán Kris Boeckmans súlyos bukása miatt nem mentem végig. Ő akkor a szobatársam volt, és eléggé kibuktam a történtek miatt. Fejben utána már nem voltam ott a versenyen, és ki is szálltam. A 2021-es Girót térdproblémák miatt adtam fel, a 2013-as Vueltáról pedig kizártak, mert egy bukás után túl sokáig tekertem a csapatkocsi mögött. Most ezért csak egy sárga lap járna. Az idők változnak.

Megfogadtam, hogy ha megnyerem a szakaszt, a szakadékba hajítom a kerékpárom, és ott helyben befejezem a versenyzést. De ez volt az idei Vuelta legkeményebb szakasza, nem tűnt valószínűnek, hogy belekerülök a szökésbe.

Egy volt szökéskirálytól. Ezen a Vueltán kétszer is próbálkoztam. Egy hete szombaton szó szerint két kilométert tekertem a mezőny előtt. Utána megfogtak, és volt is egy kis problémám. Na, ez volt egy kísérlet, ha ezt lehet támadásnak nevezni. Csütörtökön pedig egy 42 fős szökésben voltam, de volt egy húzódás a jobb hajlítómban, ami miatt a hátam és a lábam is megfájdult. Ez már túl sok volt.

A nyereg volt az oka, mert egy kicsit ferde volt. Úgy látszik, az mutatta az öregedés jeleit. De a lényeg, hogy nincs már húsz töltényem egy napra, egy van, amit jókor kell ellőni. Az időzítés döntő fontosságú. Nem tudok közvetlenül egy emelkedő előtt támadni, különben rögtön utána leszakítanak.

A színvonal jóval magasabb, mint anno, és én ezzel már nem tudok versenyezni. Már nem vagyok képes fejlődni, a korom ellenem dolgozik. Múlt vasárnap a második legmagasabb tízperces wattomat tekertem 2024-ben. Ez volt a legjobb tíz percem egy versenyen, mégis csak a második csoportban voltam az emelkedőn. Régen ilyen számokkal még elléptem, és előnyt építettem fel a mezőnnyel szemben. Most ez arra volt elég, hogy a második csoport elején legyek az esélyesek mögött.

Régen akkor kerültem bele a szökésbe, amikor akartam. Egy kicsit úgy, ahogy Wout van Aert csinálta ezen a Vueltán. Most örülök, ha egyszer sikerül ott lennem az elmenésben. Arról nem is beszélek, hogy mennyi esélyem van a győzelemért menni. A második pihenőnap után azt reméltem, hogy a tapasztalatomnak köszönhetően majd előnyben leszek. Hogy a fiatal srácok rengeteg energiát elpazaroltak az első héten. Néhányan tényleg megrogytak, de a helyzet az, hogy egy húsz fős csoportból tízen még most, a verseny végén is gyorsabbak nálam. Szóval reménytelen vállalkozás.

Azt a cikket teljesen félreértették, az egy clickbait volt. Én egyáltalán nem panaszkodtam. Annyit mondtam, hogy az első héten nem támadhattunk, mert Lennert [Van Eetvelt – a szerk.] a top 10-ben volt, és figyelnünk kellett rá. És ez rendben is volt így. A többi nap egyszerűen túl nehéz volt nekem.

Andorrában voltunk páran, és jól éreztem magam. Jó volt a net is, szóval este tudtam játszani. De amúgy is elmentem magaslatra minden évben, vagy magaslati sátorban aludtam otthon. Ami az étrendet illeti, az elmúlt években már dolgoztam dietetikussal, akit én fizettem, de most először dolgoztam a csapatéval.

Igen, azért, hogy teljesen rendben legyen a felkészülésem. Nem akartam semmit sem a véletlenre bízni. Jól is érzem magam, ez az idei topformám, de úgy tűnik, itt mindenki nagyon jó.

Ja, illik, de nem egész évben. Egy ilyen grammra kimért étrend három hónapig működik nálam, utána csökken a figyelmem, és elkezdek a saját érzéseim szerint enni. Onnantól csak rabolom a dietetikus idejét. Az új garnitúra éveken át képes szigorú diétán lenni. Ez is azt jelzi nekem, hogy szép volt, jó volt, de elég volt.

Ha nem lesz kedvem, nem indulok több versenyen, de elvileg van még néhány olasz egynapos a programban.

Kicsi az esélye. Szerintem nem lesz sok érzelem.

Meg kell még beszélnem a csapattársakkal, de mivel ők sokkal fiatalabbak, biztos el akarnak majd menni bulizni valahová. De nekem erre már nincs szükségem. Jó esély van rá, hogy korán visszamegyek a szállodába. Mit adhat már nekem egy ilyen hajnalig tartó bulikázás? Semmit. Vannak csapattársaim, akiknek nincs barátnőjük, de én nős vagyok. Persze mehetek csak úgy, és piálhatok velük, de akkor másnapos leszek, és hétfő este Evelyn semmit nem tud velem kezdeni.

Ez nem az én dolgom. Majd mindenki eldönti maga.

Lesznek új, még jobb kerékpárosok, nagyobb hősök. Lehet, hogy lesz valamilyen lábnyomom a kerékpártörténelemben, de az nem lesz túl nagy. Nem nyertem klasszikust, se nagy kört, csak néhány szakaszt a háromheteseken. De vannak jócskán, akik ebben is leköröznek engem.

Az vagyok, de nem igazán érdekel, mások mit gondolnak róla. Kihoztam belőle a legtöbbet, a családom is büszke rám, és számomra ez a fontos.

A tweetekkel nem állok le attól, hogy szögre akasztom a bringám. Úgy tervezem, hogy folytatom.

Hát, azt nem nagyon tudnám élvezni. Én úgy képzelem, hogy az utolsó verseny után hazavezetek, és eszek egy jót a családommal.

Nem akarok belőle nagyobb ügyet csinálni, mint amekkora. Ez egy időszak végét jelenti, de nem szükségszerűen jelenti a kerékpáros karrierem teljes végét. Vannak még kérdőjelek, de csinálhatok még ezt-azt a bringámmal.

Nem gondolkodom sokat ezen. Ki tudja? Talán aláírok valahová, és nem is ez lesz az utolsó Grand Tourom… Viccelek, csak látni akartam, hogy reagálsz. (nevet)

Még nincs semmi konkrét, nem tudom még, milyen irányba megyek.

A csapatfőnöki poszt passzolna hozzám, de az is azt igényli, hogy sokat legyek távol az otthonomtól. Nehéz megtalálni az egyensúlyt a családi élettel.

Evelyn mindig elsőbbséget élvez. Amikor döntést kell hoznom, mindig kikérem a tanácsát, mert ő segít, hogy egy másik, egy új perspektívából lássam a dolgokat.

via HLN