Öt gondolat a Vuelta után

Vasárnap véget ért az év harmadik háromhetese. A Vuelta, jó szokásához híven szenzációs versenyt hozott, melyet végül közel másfél perces előnnyel Nairo Quintana nyert meg.

Finoman szólva is eseménydús verseny volt. A következőkben sorra veszünk öt dolgot, melyek a jövőben mindenképp megkerülhetetlenek lesznek, amikor a 2016-os spanyol kör majd szóba kerül.

Valószínűleg kevesen vitatják, hogy Nairo megérdemelten nyerte meg az idei Vueltát. Ő volt a legerősebb és a legkiegyensúlyozottabb. Mégis, azt kell, mondjuk, hogy a kolumbiai győzelmében Alberto Contadornak elévülhetetlen érdemei vannak.

Ő volt az, aki a 15. szakasz elején megindította azt az egész napos szökést, amihez gyorsan csatlakozott Quintana is. A szökést, melynek eredményeként a kolumbiai felépítette előnyének legnagyobb részét. Mivel Chris Froome gyakorlatilag elvesztette a csapatát, így az elmenés biztonságban elöl tudott haladni egészen az utolsó hegyig. Ott aztán Nairo megindult, és maximalizálta a lehetséges nyereséget.

Quintana 2:40-et adott Froome-nak, 1:17-tel többet, mint, amennyi a különbség kettejük között a végén volt. Ki lehet tehát jelenteni, hogy a verseny elég nagy részben itt dőlt el. Ha a brit és csapata éberebbek a szakasz elején, Chris átvehette volna a piros trikót az időfutamon, és jó eséllyel meg is tarthatta volna azt a 20. szakaszon is.  Azaz két második hely után akár meg is nyerhette volna élete első Vueltáját.

Sok támadás érte korábban a Movistart, hogy nem tudták, vagy nem akarták felvenni a harcot a Sky-jal. Most végre odatették magukat. Ez még akkor is igaz, ha ezen a Vueltán messze nem a lehető legerősebb összetételű Sky-t láttuk. De tény, a Movistarnak szerepe volt abban, hogy Froome csapata nem tudott felérni a főnökhöz, valamint a brit ritmusát is jó alaposan szétszedték az utolsó hegyen.

De ne feledjük, minden Contadortól indult.

Úgy tűnik, kétféle Froome létezik. Az egyik a TdF-verzió, ahol bivalyerős csapat veszi körül, ami gondosan óvja őt, mindent kontrollál és szétzilálja az összes támadást. És van a Vuelta-verzió, ahol leszakad, majd visszajön. Ha, és amennyire tud.

A Tour-változat az idén mindennél jobban kidomborodott. Pokolian erős emberei voltak, volt egy sor olyan segítője, akik sok más csapatnál első számú versenyzők lehettek volna. Mindig is szeretett élről versenyezni, általában az első hegyeken már előnyt szerzett, és az idén láthattuk, hogy az egyéb szakaszokon is rendkívül kezdeményezően tekert.

A Vueltán ezzel szemben gyakran volt egyedül és elég sokszor le is szakadt. Néha komoly erőfeszítések árán tudott csak visszajönni, hogy versenyben maradhasson. A Covadongán is leszakadt 9 km-rel a cél előtt, és aztán szépen, saját tempón feljött a harmadik helyre.

Ha jobban belegondolunk, nem is Froome a kétarcú, hanem a csapata. Ő mindkét versenyen a wattmérője alapján ment (talán egyedül a Vuelta 20. szakaszának végjátékában nem). Ez a taktika a Tour-on bőven elegendőnek bizonyult egy magabiztos győzelemhez, hisz a segítői elfojtották az esetleges támadásokat. Itt viszont, igazán komoly csapat híján, neki kellett reagálnia az akciókra. Reagált is, legalábbis úgy, ahogy az óra engedte.

A stratégia persze érthető. Froome és a Sky számára egyértelműen a TdF az év legfontosabb versenye. Míg a Movistar esetében eléggé véleményes, mi is a prioritás.

Mind Esteban Chaves, mind az Orica egy nagyon ígéretes szezont tudhat maga mögött. A kolumbiai két nagy körön is dobogóra állhatott, és az Orica is bizonyított több fronton is.

Chaves Vuelta-harmadik helyének értékét növeli, hogy egy nagyon komoly mezőnyben szerezte azt meg, ráadásul egy bátor támadást vezetve a korábbi háromszoros bajnok Alberto Contador ellen.

Az Orica nem nagyon foglalkozott az összetettel az idei szezonig. De meg kell, mondjuk, nagyon jól reagáltak az új helyzetre, hisz Chaves két dobogója mellett Adam Yates szerzett egy negyedik helyet is a Tour-on. A Vueltán pedig ott volt Simon Yates, aki remekül betöltötte a második ember szerepét például akkor is, amikor a 20. szakaszon a dobogóért küzdő csapattársát segítette. Az Orica azzal is jót húzott, mikor előreküldte Damien Howsont, aki később fontos km-eken keresztül tudott tempót menni Chavesnek.

Figyeljünk oda rájuk, sok nagy eredmény van még bennük.

Sok későbbi sikeres kerékpáros érte el első nagy sikerét a spanyol körön. Ez a verseny valamiért nagyon alkalmas arra, hogy egy tehetséges fiatal berobbanjon. Mások mellett itt szerezte első szakaszgyőzelmét Peter Sagan és Chris Froome is.

Az idén sem volt másként. A 17 szakaszgyőztes közül 13-an most nyertek először. Gianni Meersman és Magnus Cort rögtön kétszer is győzni tudott. A dán ráadásul könnyen lehet, hogy ezzel a teljesítménnyel nagy lépést tett afelé, hogy ő legyen az Orica első számú sprintere.

Sokan már nem is tudják, hogy a Vuelta egykoron egy alapvetően sík verseny volt. Mára azonban a hegyi befutók száma jelentősen megnőtt. Az elmúlt öt évben átlagosan 9,6 ilyen szakasz volt, azaz az útvonalnak majdnem a fele.

A versenyzők különbözőképpen reagálnak erre. David Lopez szerint például alig várták, hogy vége legyen, és nem nagyon akarnak majd visszajönni. Viszont Alejandro Valverde kiállt a verseny mellett.

Mivel számos ember-ember elleni csatát és látványos taktikai húzásokat láttunk, azt kell, mondjuk, hogy a szervezőknek igazuk van ezzel az útvonallal. Ez még akkor is így van, ha a másik oldalon meg ott volt a sok vitát generáló szakasz a limitidőn kívüli beérkezéssel.

Abban majdnem mindenki egyetért, hogy a rövid hegyi szakaszok hozzák a legjobb versenyt. Erre kitűnő példa volt a Giro 16. szakasza, ahol Valverde nyert Kruijswijk és Zakarin előtt. Itt a Vueltán pedig a 15. szakasz volt ilyen hegyi befutóval, tele agresszív, ötletes támadásokkal. Ez ugye egy nappal a 200 km hosszú, királyszakasznak kikiáltott etap után volt, ahol az Aubisque-ig nem igazán volt verseny, és a kivárás játszotta a főszerepet.

Reméljük, mindez feltűnt az útvonaltervezőknek is, és a jövőben sok rövid, de kemény hegyi szakasszal tűzdelik majd meg a versenyeket.

Csak, mert, aki szereti az országúti kerót, az telhetetlen. És még több izgalmat akar.