Valter: „Fontos, hogy lássák a csapatnál, mennyit dolgozom, és készen állok ha szükség lenne rám"

Kedden az Eurosport vendége volt Valter Attila, aki Andorrából jelentkezett be telefonon, a Giro 16. szakasza alatt. Ati a további programja és a felkészülése mellett aktualitásokról is beszélt, például arról, hogy mit szólt a Giro rövidített hegyi szakaszához, volt csapattársa, Armiral rózsaszín trikójához, de még a Pinot-ügyről is mesélt.

Pogacar érinthetetlen, Valter Attila remekül ment – Fleche Wallonne összefoglaló

Videó forrása: Eurosport

Pihenés a tavaszi egynaposok után, az élet Andorrában, a Giro rövidített hegyi szakasza, a Pinot-ügy, és a volt csapattárs rózsaszín trikója.

Volt téma bőven, így Valter Attila is hosszasan tudott mesélni nekünk a Giro keddi szakasza során. Ami az egyik legfontosabb hír a Jumbo-Visma versenyzőjével kapcsolatban, hogy változott az előre tervezett programja, és a svájci körverseny helyett a Dauphinén láthatjuk.
Ami azért is jó hír, mert egy Eurosportos versenyről beszélünk, ráadásul megint egy sorban mehet Jonas Vingegaarddal.

Pihenés és felkészülés

A tavaszi egynaposok után volt egy kis pihenőm, amikor haza tudtam jönni egy hétre. Itthon mindig van mit csinálni, családoztam, találkoztam a barátokkal, talán azon a héten 5 órát töltöttem kerékpáron. Vendégként elmentem a BalatonFondóra, ami egy kifejezetten jól sikerült program volt, több ezer résztvevővel.
A Giro eleje óta viszont én is elkezdtem keményebben edzeni, 3 elég intenzív hét van mögöttem, de szerdán már utazom is a norvég körversenyre.

Andorra

Edzés szempontjából tényleg egy szuper hely, mindig találok partnert a tekerésekhez, a legtöbbször De La Partével szoktam menni, aki még a CCC-s időszakban, az első Girómon volt a szobatársam. Ő rengeteget segített nekem a kiköltözéssel kapcsolatban is.
Ha meg egyedül szeretnék menni, akkor partnerként ott vannak a hegyek.
Eddig elég jól megtaláltam az egyensúlyt a kinttartózkodás és a hazautak száma között, de Andorrában igazából az a jó, hogy itt tényleg csak magamra, meg az edzésekre tudok figyelni. Ha Magyarországon vagyok, akkor ott mindig van mit csinálni.
Ha az edzések minőségét nézem, a lehető legjobb helyen vagyok. De azért elég más hely, mint Magyarország, nem azt mondom, hogy jobb vagy rosszabb, hanem más, és most úgy vagyok vele, hogy hosszú távon nem is igazán tudom itt elképzelni az életem.
De érzem, hogy az andorrai edzések tényleg sokat adnak.

Az esős Giro, és a rövidített szakasz

Nem irigylem a srácokat, mert sok a bukás, és rengeteget esett az eső. A szakaszrövidítés egy nehéz kérdés, hosszasan lehetne beszélni róla, és biztosan a szervezőknek a legrosszabb meghozni egy ilyen döntést. A múlthoz képest szerintem mi versenyzők jobban kiállunk a jogainkért, ez a munkánk, szeretjük csinálni, de azért vannak határok.
Lehet, hogy régen nem volt ekkora beleszólásuk a versenyzőknek a szakaszokba, de ettől még persze lehetett igazuk.
Azért a mezőnyben elég kemény arc mindenki, de ha már 10 napja esik, és megint jön egy értelmetlenül hosszú szakasz, akkor van olyan helyzet, hogy egyszerűen nincs értelme tovább feszegetni a határokat. Szerintem az országúti kerékpár, és a Giro is egy állóképességi sport, nem Ironman, itt döntsön az, ki a legerősebb, és ki a leggyorsabb. Ne az a versenyző nyerjen, aki tovább bírja, meg jobban elviseli a hideget.
Nyilván ez is a verseny része, tűrni kell, de én úgy vagyok vele, hogy a legerősebb nyerjen. Talán a jövőben arra kellene odafigyelni, hogy ez a rövidítgetés ne válljon rendszeressé, és csak akkor szólaljunk fel egységesen, ha az tényleg indokolt.
Nincs értelme szétfagyni sorozatban a tizenharmadik szakaszon, de maradjunk hitelesek, és nem kell mindig, mindenért szólni.
picture

Valter Attila

Fotó: AFP

Pinot vs EF

Ebben a kérdésben elfogult vagyok, mert nagyon kedvelem, és azon a szakaszon természetesen Thibaut-nak szurkoltam. Nem szeretnék semmit rosszat mondani a kolumbiai meg az ecuadori srácról, hiszen simán lehet, hogy civilben teljesen jó arcok, de ahogy verenyeztek, már nem először, az nekem nem volt szimpatikus.
Az elég frusztráló tud lenni, ha láthatóan tudsz menni a támadásokkal, de nem vezetsz semmit a szökésben. Persze ezt is tudni kell kezelni, Pinot ideges lett, talán ha higadtabb, megnyeri a szakaszt. De ő nem arról híres, hogy ne vinnék el az érzelmei, vagy ne mutatná ki őket. Sajnáltam, hogy így alakult, Thibaut egyszerűen ilyen típus, egy ennyire érzelmes srác.

Armiral rózsaszínben

Örültem neki, mert Bruno egy igazi segítő, nagyon alázatos versenyző, és igazából akkora hátránya volt a szökős nap előtt, hogy nem nagyon volt realitása a rózsaszín trikónak. Húsz perces hátránynál, a második hét végén, egyszerűen nem gondolsz ilyesmire. Így lett igazán extra a történet, látszott is rajta, hogy el sem hiszi az egészet.
De a Girót nem vezeted véletlenül, és amúgy ő egy elég erős srác, viszont a versenyei 95%-ban segítő. Most azonban szerencséje is volt. De az ilyen pillantok miatt igazán szép ez a sportág.

A további program

Pénteken kezdődik a norvég körverseny, aztán van egy kis programváltozás, mert eredetileg a svájci körversenyre vittek volna, de nemrég szóltak a csapattól, hogy végül a Dauphinén indulok Jonas-szal. Sokkal messzebb viszont nem látok, azt például nem tudom megmondani, hogy augusztusban milyen versenyeim lesznek.
A Dauphiné után hazajövök az országos bajnokságra, és mindkét számban indulok. Nyár közepén pedig szuper lenne elmenni egy hegyi edzőtáborba, hogy a lehető legjobban fel tudjak készülni a szezon második felére, például a Vueltára.
De láthattuk a Girón, hogy sok a változó tényező, ez nálunk sincs másként, szóval most többet nem tudok.
Nekem az lenne a lényeg, hogy lássák a csapatnál, hogy sokat dolgozom, elvégeztem a kellő munkát, és készen állok, ha valahol szükség lenne rám.
Csatlakozz a több mint 3 millió felhasználóhoz az appunkon
Legyenek mindig kéznél a legfrissebb sporthírek, eredmények, élő közvetítések
Letöltés
Cikk megosztása
Hirdetés
Hirdetés