Nyomorból a Tour de France-ra: egy nem mindennapi történet
/origin-imgresizer.eurosport.com/2024/09/16/image-de5031ce-4074-491f-a474-2672824b033b-68-310-310.jpeg)
Publikálva 04/07/2021 - 20:49 GMT+2
Az első fekete, dél-afrikai Tour-újonc, Nicholas Dlamini története, akit még az sem állított meg, hogy edzés közben egyszerűen eltörték a karját a hatóságok.
Nicholas Dlamini (Qhubeka) sur le Tour de Suisse 2021
Fotó: Getty Images
Nicholas (Nic) Dlamini, a Team Qhubeka-NextHash 25 éves versenyzője egy fokvárosi nyomortelepen született, de a kilátástalanságból kitörve profi kerékpáros lett belőle, most pedig élete legnagyobb lehetőségét megkapva a Tour de France-on láthattuk versenyezni.
Dlamini először futónak készült, de a 2010-es dél-afrikai rendezésű labdarúgó-világbajnokságnak hála, számos sportolási lehetőség nyílt meg az ott élő fiatalok előtt is. 14 évesen elvitték egy sportklubba, ahol az edzések után közösen nézték a vb-meccseket és persze a Tour de France-t is.
Bele is szeretett az országúti kerékpározásba, így már tizenévesen az UCI dél-afrikai kerékpáros központjába került, ahonnan egyenesen Olaszországba költözött, hogy 2016-ra profivá válhasson. Az út viszont csak leírva tűnik könnyűnek, Dlamini még most is hangoztatja, hogy sokat gondol a gyerekekre, akik a szülőhelyén, Capricorn Parkban élnek.
„Sokkal jobban tisztelnek, ha fegyvered van, vagy lelőttél valakit. Ez egy olyan hely, ahol akkor tudsz előre lépni, ha rossz dolgokat teszel.”
Gyerekként azt látta, hogy a legkisebbek is bűnözők akarnak lenni, mert rájuk mindenki felnéz, a példaképeik gyilkosok és gengszterek voltak. Szerinte csak a profi sport lehet az, ami változtathat ezen. Amikor az olimpiai keretbe bekerült, azt vette észre, hogy ettől a fiatalok is reményt kaptak, hogy más út is van arra, hogy változtassanak az életükön.
Talán épp ő lehet ezeknek a fiatalabb generációknak példaképe, amiatt, hogy megdolgozik az álmaiért, és ki is áll magáért, még a leglehetetlenebb helyzetekben is.
/origin-imgresizer.eurosport.com/2019/12/31/2744520.jpg)
Nic Dlamini (NTT)
Fotó: Getty Images
Elég kemény történet volt még 2019-ben, amikor edzés közben összetűzésbe keveredett a Table Mountain Nemzeti Park parkőreivel, mert szerintük nem volt engedélye, és nem is fizetett belépőt azért, hogy a nemzeti park területén bringázhasson. Valaki videóra is vette az esetet, és részletesen beszámolt róla: Dlamini épp kifelé tartott a parkból, amikor hat parkőr körbe vette, az egyik elkapta a kormányát, amitől elesett, majd, amikor próbált felállni, dulakodás közben egyszerűen eltörték a karját.
Az egész bringás közösséget sokkolták a látottak, még Chris Froome is megszólalt az ügyben, Dlaminit viszont nem állították meg ezek a nehézségek sem, állítása szerint megedzették a gyerekkorában tapasztaltak, de most már csak előre tekint.
„Az első bringám egy újra fújt valami volt, de esküszöm, annak idején az tűnt a leggyönyörűbb bringának, amit életemben láttam. Ha egy ilyen helyen nő fel az ember, az olyan, mintha egy dobozban élne, nem tud kimenni és nem láthat szebb dolgokat a világban csak úgy. Szóval tényleg azt hittem, nagyon szép a biciklim.”
Dlamini azt mesélte, hogy már akkor hihetetlenül boldog volt, amikor beválasztották a tokiói olimpiai csapatba, de ez az öröm megkétszereződött, amikor szóltak neki, hogy a Qhubeka-Assos Tour-keretébe is bekerült, ezzel a világ legnagyobb országúti kerékpáros versenyének első fekete, dél-afrikai versenyzője lett.
/origin-imgresizer.eurosport.com/2018/09/27/2428032.jpg)
Nicholas Dlamini
Fotó: Getty Images
„Figyelembe véve, hogy honnan jövök, egyszerűen lehetetlennek tűnne, hogy a Tour de France-on versenyezhessek, ha nem lenne a csapatunk, a Team Qhubeka-Assos” – mondta Dlamini.
„Megteremtették a lehetőséget nekem és más afrikai versenyzőknek, hogy a kerékpározás legmagasabb szintjén bizonyíthassunk, ennek óriási jelentősége van.”
A Qhubeka Foundation egy 2005-ben alapított nonprofit szervezet, amin keresztül az afrikai gyerekek Qhubeka bringákat kaphatnak, a tehetséges fiataloknak pedig igyekeznek a karrierjüket is egyengetni.
„Nagyon remélem, hogy példát és inspirációt közvetítünk a dél-afrikai fiataloknak, és a világon mindenki másnak is, akik keményen dolgoznak az álmaikért. Bízom benne, hogy elér hozzájuk az üzenet, hogy
„Úgy szeretnék versenyezni a Tour de France-on, hogy a Qhubeka bringás gyerekek, akik látnak engem, a nyomdokaimba akarjanak lépni, és tapasztalják meg azt, amit én most megélek. Hogy üljenek fel bringára és dolgozzanak olyan keményen, ahogy én dolgoztam."
A csapat szerint Dlamini versenystílusa hasznos eleme a csapat munkájának, és akár elmenésekben is lehet rá számítani, emellett a sík szakaszokon nagy segítséget nyújthat a csapattársaknak. Tapasztalata már van háromhetesen: a 2019-es és a 2020-as Vueltán is indult, ebből a szempontból nem ismeretlen számára az ilyen megterhelés.
A Qhubeka-Assos csapatfőnöke, Douglas Ryder azt mondta, hogy Nic Dlamini nevezése a Tourra egy különleges pillanat volt mindannyiuk számára.
„Nic története egyszerűen hihetetlen, elérte, amit akart, megkapta a lehetőséget, hogy az álmait valóra váltsa, és borzasztóan büszkévé tesz, hogy ezt a lehetőséget épp a mi csapatunk adhatta meg neki.”
„A Tour-keretbe való beválogatása elmond mindent arról, amit megálmodtunk és felépítettünk a csapattal: reményt, lehetőséget kínálunk, hogy az országúti kerékpározás csúcsán, a Tour de France-on szerepelhessenek, akik keményen megdolgoznak érte.”
Az álom vasárnap, a Tour kilencedik szakaszán azonban véget ért. Dlamini belekeveredett egy bukásba, ami után már nem sikerült felzárkóznia a többiekhez. A szakaszt becsületből még letekerte, a limitidő túllépése miatt azonban nem folytathatja a versenyt.
Kapcsolódó témák
Hirdetés
Hirdetés