Súlyos kérdések a kerékpársportban: meddig lehet kizsákmányolni a testet, mennyit ér pár mínusz kiló, mi baj történhet?
Az idei Tour de France Femmes avec Zwift nemcsak Pauline Ferrand-Prévot történelmi sárga trikójával ért véget, hanem egy olyan vitát is elindított, amely a testsúllyal összefüggő problémák elterjedtségére irányította rá a figyelmet a női kerékpársportban. Sőt, nem csak ott - mutatott rá a Rouleur cikke.
Mint egy álom: Ferrand-Prévot sárgában nyerte az utolsó szakaszt, itt az új francia Tour-győztes!
Videó forrása: Eurosport
Pauline Ferrand-Prévot még el sem hagyta a csendes alpesi üdülővárost, Châtelt – a helyet, ahol bebiztosította első női Tour de France-győzelmét –, amikor a testsúlyáról kibontakozó szenvedélyes vita máris úgy tűnt, hogy elhomályosítja pályafutása egyik legnagyobb teljesítményét.
"Titokban reméltük, hogy nem lesz túl sikeres" – mondta Marlen Reusser, aki szintén sárga trikós esélyesként érkezett a Tourra, ám betegség miatt már az első napon feladni kényszerült a versenyt.
"Ferrand-Prévot új mércét állított fel" – folytatta Reusser. "Amikor valaki úgy ér el ekkora sikert, hogy közben ennyire lefogy, az nyomást helyez mindannyiunkra. Mit szűr le ebből egy 17 éves versenyző, akinek nincs saját dietetikusa, és azt látja, hogy ezt a testideált ünneplik?"
A második helyen végző Demi Vollering is megszólalt akkor: "Őszintén remélem, hogy a fiatal lányok nem azt gondolják majd, hogy a hegyekben csak akkor lehet jól menni, ha valaki extrán sovány."
A "bűn" mindössze annyi volt, hogy Ferrand-Prévot – a sportág történetének egyik legsokszínűbb versenyzője – négy kilogrammot fogyott április, azaz a Párizs–Roubaix megnyerése és augusztus, vagyis a Touron aratott bemutatkozó győzelme között.
A francia bringás maga is tisztában volt azzal, hogy ára lehet egy ilyen mértékű változásnak:
"Nem akarok így maradni – tudom, hogy ez nem száz százalékig egészséges", ugyanakkor megvédte döntését, hangsúlyozva, hogy a fogyás tudatos, kontrollált és rövid távú lépés volt a magasabb, hegyi szakaszok miatt, kizárólag a Tour megnyerésének érdekében, és nem egy hosszú távon fenntartani kívánt állapot.
/origin-imgresizer.eurosport.com/2025/12/29/image-022f7be3-e05e-4e94-a36f-12feae9719a9.jpeg)
Pauline Ferrand-Prevot
Fotó: Getty Images
A testsúlyról és a rendezetlen táplálkozásról szóló vita azonban nem csillapodott – sőt, a Ferrand-Prévot körül kialakult diskurzus méginkább reflektorfénybe állította és élesebben láthatóvá tette a problémát.
Egyre többen teszik fel nyíltan a kérdést: vajon hány sportoló küzd testsúlyproblémákkal a férfi és női mezőnyben?
Tényleg annyira ártalmas volt Ferrand-Prévot módszere a saját testére, mint ahogyan azt sokan állították? Veszélyes precedenst teremtett a riválisai és a sportágat követő fiatalok számára? Vagy mindez elkerülhetetlen része annak, ha valaki meg akar nyerni egy háromhetes körversenyt a profi kerékpársportban?
Súlyos kérdések
Grace Brown, a 2024-es olimpiai időfutambajnok, a The Cyclists’ Alliance elnöke – ez egy független szervezet, amely a női kerékpársport jobb lehetőségeiért és munkakörülményeiért dolgozik – úgy látja, hogy a táplálkozási alkalmazások elterjedése, a dietetikusokhoz való jobb hozzáférés és a tudományosan megalapozott szemlélet terjedése miatt "a mezőny többsége egészséges módon viszonyul a testsúlyához".
A berögzült szokások azonban még mindig lehetővé teszik, hogy egyesek kicsússzanak a rendszerből.
"Egyéni szinten továbbra is érhetik külső hatások a versenyzőket, amelyek eltérő irányba terelik őket" – ismeri el Brown. Ráadásul néhány csapatnál kifejezetten aggasztó történetek is keringenek.
"A női WorldTourban még mindig vannak csapatok, ahol meglehetősen régimódi módszereket alkalmaznak: a versenyzőknek azt mondják, azért teljesítenek gyengén, mert túlsúlyosak, és ennek egyetlen módja az éhgyomorra végzett edzés – holott tudományosan bizonyított, hogy ez nem hatékony" – mondja Brown.
"Más esetekben a bringásoknak azt mondják, hogy miután elvégezték a feladatukat, már nem ehetnek a zsebükben lévő ételből, mert nem végeznek többé intenzív munkát, inkább törekedjenek kalóriadeficitre a hátralévő időben. Ez a szemlélet teljesen elavult."
/origin-imgresizer.eurosport.com/2025/08/02/image-967913c0-624e-4167-b90b-d383f13b3189-85-2560-1440.jpeg)
Ferrand-Prévot rommá verte a mezőnyt a Madeleine-en, nagyon közel került a Tour-győzelemhez
Videó forrása: Eurosport
Sajnos azonban nem ritka jelenségről van szó.
"Még mindig létezik ez az old school mentalitás, amit saját bőrömön is megtapasztaltam" – teszi hozzá Clara Koppenburg, aki 2025-ben a Cofidis versenyzője volt, és már 2018-ban, egyetemistaként tudományos tanulmányt írt az evészavarokról a női kerékpársportban – mindmáig az egyetlen ilyen jellegű kutatást.
"Vannak esetek, amikor a lányok extrán soványak, mégis jól teljesítenek, mert kiváló a watt/testsúly arányuk. Amikor azonban a csapatot szembesítik azzal, hogy a versenyző minden étkezés után a mosdóba megy hányni, a válasz az: ‘Tudjuk, de nem tudunk segíteni rajta, mert túl jól teljesít.’
Mi azt mondjuk nekik, hogy két éven belül már nem lesz képes versenyezni, mert teljesen tönkremegy a teste, mire ők így reagálnak: ‘Amíg nekünk jól megy vele, addig rendben van, utána lecseréljük.’ Rengeteg ilyen történetet hallani, ahol a menedzsment és a tulajdonosok egyszerű tárgyként kezelik a versenyzőket. Ez szívszorító. Mi is emberek vagyunk."
/origin-imgresizer.eurosport.com/2025/08/09/image-a714bc98-ff35-4427-8a4d-64b3a459da6f.jpeg)
Demi Vollering, Pauline Ferrand-Prevot, Katarzyna Niewiadoma - Tour de France Femmes 2025
Fotó: Getty Images
Rendezetlen viszonyok
Amikor az emberek evészavarokra gondolnak, általában az anorexia és a bulimia jut eszükbe.
A kerékpársportban – akárcsak más állóképességi sportágakban – azonban a leggyakoribb probléma a RED-S, vagyis a relatív energiahiány a sportban.
| Mi az a RED-S? A RED-S (Relative Energy Deficiency in Sport, azaz relatív energiahiány a sportban) egy orvosilag elismert állapot, amely akkor alakul ki, amikor a sportoló tartósan kevesebb energiát vesz magához, mint amennyire a terhelés és a szervezet alapvető működése összességében igényt tart. Nem pusztán testsúly- vagy étkezési kérdésről van szó: az energiahiány az egész szervezetet érinti, beleértve a hormonrendszert, az anyagcserét, a csontozatot, az immunrendszert és az idegrendszert is. Nőknél gyakori tünet a menstruációs ciklus zavara vagy megszűnése, férfiaknál a csökkent tesztoszteronszint, mindkét nemnél pedig jellemző a romló regeneráció, a stressztörések kockázatának növekedése és a teljesítmény hosszú távú visszaesése. |
Renee McGregor sportdietetikus azonban hangsúlyozza: a RED-S "nem pusztán energiaegyensúly kérdése".
"Sokkal inkább a szervezet teljes stresszterheléséről szól. Ennek oka lehet az alultápláltság, az elégtelen regeneráció, a túledzés vagy a testösszetétel miatti szorongás" – magyarázza.
Hozzáteszi: a RED-S gyakran evészavar következménye, így téves az a feltételezés, hogy kevésbé súlyos problémáról lenne szó.
A RED-S egyik legnagyobb veszélye, hogy szabad szemmel nehéz felismerni. Nem olyan, mint az anorexia, ahol a kóros soványság látványos – sőt, RED-S esetén a versenyző akár kissé túlsúlyosnak is tűnhet. Az állapot kezelése azért is nehéz, mert a kezdeti fogyás gyakran teljesítményjavulással jár.
"Amint egy kicsit lefogysz, drasztikusan javul a teljesítményed, és ilyenkor az agyad azt mondja: miért változtatnál?" – mondja Koppenburg, aki évekig küzdött ezzel az állapottal.
"Tipikus, hogy a RED-S-ben szenvedők a fogyás pozitív hatásait látva még többet edzenek, még több energiát égetnek el. Ez egy lefelé húzó spirál, ami rengeteg versenyzőt érint."
/origin-imgresizer.eurosport.com/2025/08/16/image-767a7890-3231-4589-b9a6-f2449629d406-85-2560-1440.jpeg)
Svájci siker a női Romandia királyszakaszán, Žigartnak segített Pogačar szurkolása
Videó forrása: Eurosport
A női mezőnyben ráadásul gyakran alábecsülik a különböző testalkatok jelentőségét. Erre utalt Vollering is a Tour után, amikor így fogalmazott: "Nagyon remélem, hogy a jövőben újra meg tudok nyerni hegyi versenyeket a mostani, nehezebb testsúlyommal", hogy bebizonyítsa:
"ha megvan az erő és keményen dolgozol, akkor akkor is sikerülhet, ha nem vagy könnyű."
Brown fontos emlékeztetőt tesz hozzá: "A nők sokféle testalkattal és testsúllyal is képesek csúcsteljesítményre. Az élet része, hogy a nőknek több testzsírra van szükségük a normális működéshez, és a női sportolók számára sokkal fontosabb az erő felépítése, mint az, hogy egyre könnyebbek legyenek – mert egy ponton túl a test ezt már nem tudja fenntartani."
Kettős mérce
Hiba lenne mindezt kizárólag női problémaként kezelni.
"Ez a gond sokkal nagyobb, mint hinnénk: rengeteg versenyzőnek egészségtelen a viszonya a saját testéhez, és ez a férfiakat ugyanúgy érinti, mint a nőket" – mondja a korábbi szlovén profi, Jani Brajkovič.
A 2010-es Critérium du Dauphiné győztese 17 éven át versenyzett bulimiával küzdve, ma pedig teljesítményedzőként dolgozik aktív profikkal.
"Ebben a vitában egyértelműen kettős mérce van jelen. A férfi kerékpársportban nem beszélünk arról, ha valakinek három százalék a testzsírszázaléka – vagy ha mégis, gyakran a fegyelem és az áldozatvállalás jeleként dicsérjük. A nőket viszont továbbra is az alapján ítélik meg, hogyan néznek ki, nem pedig az alapján, mire képesek."
Valóban: évtizedek óta bevett gyakorlat, hogy a férfi versenyzők nagy körversenyek előtt fogynak, hogy jobban menjenek a hegyeken. Ferrand-Prévot lényegében ugyanazt tette, amit korábban Greg LeMond, Jan Ullrich vagy Geraint Thomas: szigorúbb étrenddel és edzésmunkával csökkentette a testsúlyát.
/origin-imgresizer.eurosport.com/2023/11/22/3830222.jpg)
Jan Ullrich in 1996
Fotó: Imago
Miért váltott ki mégis kritikát, amikor férfi társainál nem?
Az ellentmondásos megközelítés igazságtalan és valahol képmutató, de részben magyarázható azzal, hogy a női kerékpársport most gyors ütemben professzionalizálódik, és ezek a határterületi módszerek korábban nem voltak általánosak a női mezőnyben.
Ami a férfiaknál évtizedek óta norma, az a nőknél még újdonság.
Az alultápláltság veszélyét azonban nem lehet eléggé hangsúlyozni. Brajkovič szerint közel két évtizednyi rendezetlen táplálkozás maradandó nyomokat hagyott rajta.
"Mindent, amit ma a versenyzők csinálnak – kalóriaszámolás, extrém szigorú diéta, állandó mérlegelés –, én már 2006-ban csináltam, jóval a korom előtt, és pontosan tudom, mi lett a vége" – mondja.
"A test egy ideig elviseli ezt a viselkedést, de előbb-utóbb evészavar, szorongás és/vagy depresszió alakul ki. Nem mondhatom, hogy ne okoztam volna kárt magamnak és a testemnek ezzel az önpusztítással."
A nőknél a rendezetlen táplálkozás speciális problémákat is felvet, különösen a menstruációs ciklus zavaraival, például a kimaradó vérzéssel, amit azonnal kezelni kellene.
"A menstruációs ciklus az egészség egyik legjobb mutatója" – mondja McGregor.
"Azt jelzi, hogy a test képes az élet fenntartására és a szaporodásra. Ha hirtelen megszűnik, az annak a jele, hogy a szervezet túlterhelt, és nem alkalmas erre. Ez minden hormonra hatással van: az anyagcserére, az emésztésre, az étvágyra, a testösszetételre, a teljesítőképességre, a kognícióra, az egyensúlyra és a koleszterin-termelésre is. Tudjuk azt is, hogy három egymást követő kimaradó ciklus súlyosan károsítja a csontozatot – ami mindenki számára veszélyes, de sportolóknál különösen kritikus."
/origin-imgresizer.eurosport.com/2025/07/29/image-9c90f12f-b4fd-4345-8c17-b1cefc9d03e5.jpeg)
Pauline Ferrand-Prévot
Fotó: Getty Images
Normalizálás
A Tour megnyerése után Ferrand-Prévot megértést kért a fogyásával kapcsolatban.
"A szülőknek el kell magyarázniuk a gyerekeiknek, hogy ‘Pauline azért ilyen most, mert a Tour de France-ra készült – ez nem egy állandó állapot’" – mondta.
Abban senki sem kételkedett, hogy a francia versenyző a Visma–Lease a Bike dietetikusainak és szakembereinek támogatásával vissza tud térni a korábbi, normál testsúlyához. Sokak aggodalma inkább abból fakadt, hogy a legtöbb sportolónak – még Ferrand-Prévot közvetlen riválisai közül sem mindenkinek – van hozzáférése ilyen szintű szakmai háttérhez, illetve tapasztalata ahhoz, hogy ellenálljon a kísértésnek, és ne tartsa meg a csökkentett súlyt hosszabb távon.
"Ha más versenyzők csinálnák azt, amit Pauline, lehet, hogy a Tour után egy héttel visszahíznának valamennyit, majd újra megkísértené őket a könnyebb testsúly, mert a mínusz öt kilót pályafutásuk legjobb teljesítményével azonosítják" – mondja Brajkovič.
"Ez válik az alapállapottá, és itt kezdődnek az igazán komoly gondok. Ez a fogyás arra kényszeríti a testet, hogy olyasmit tegyen, amit nem akar, és ha ez az abúzus krónikussá válik, abból óriási probléma lesz."
Koppenburg elismeri, hogy Ferrand-Prévot fogyása "érzelmileg nagyon megérintette", mert felidézte a saját küzdelmeit, de nem ért egyet azzal, hogy a francia bringás veszélyes új mércét állított volna.
"Nem egészséges, és nem is menő folyamatosan ekkora súlyingadozásokat produkálni, de aki a Touron túl is követi a sportágat, az látja, hogy különböző testalkatú és testsúlyú versenyzők nyernek futamokat" – mondja. "Nem hiszem, hogy Pauline túl nagy hatással lett volna másokra, és őszintén nem gondolom, hogy rossz példát mutatott volna, mert jövőre valószínűleg Roubaix-ban már a normál testsúlyával fogjuk látni."
/origin-imgresizer.eurosport.com/2025/04/12/image-e02f6485-4567-4034-962a-49679369b4b8-85-2560-1440.jpeg)
Nagy szóló a Roubaix-n, Ferrand-Prévot a női verseny első francia győztese
Videó forrása: Eurosport
Mérőszámok és szabályok
Mindazonáltal a kerékpársportnak van mit kezelnie.
"Túl sok lány van a teljesítőképessége abszolút határán, és ez veszélyes, segítenünk kell nekik" – mondja Koppenburg. "Nem lehet ideális testsúlyt meghatározni, mert minden test más, és a BMI sem működik sportolóknál, de talán meg lehetne határozni egy minimális testzsírszázalékot, ami alatt nem lehet rajthoz állni."
Szerinte a rendszeres orvosi ellenőrzés és a szakértőkhöz való könnyebb hozzáférés is sokat segítene.
"Fontosak a dietetikusok, de végső soron a sportoló fejében dől el, hogyan viszonyul az ételhez. Ha nincsenek mentális szakemberek, akik elmagyarázzák, miért van szükség arra az energiamennyiségre, és mi történik, ha nem építi fel megfelelően a testét, akkor nehéz dolguk lesz. Több pszichológusra és mentáltrénerre van szükség."
A Cyclists’ Alliance többször is felszólította az UCI-t, hogy vezessék be a RED-S szűrését az éves orvosi vizsgálatok részeként. "Nincs egyetlen teszt, amely teljes képet adna az összes figyelmeztető jelről, de a csontsűrűség mérése és a menstruációs ciklus nyomon követése már sokat segítene, mert a hormonális vérértékek jelezhetik, ha valami rossz irányba halad" – mondja Brown.
"Sokkal többet lehetne tenni azért, hogy időben jelezzük a problémákat, mielőtt odáig fajulnának, hogy egy versenyzőnek egy teljes évet kell kihagynia. Legjobb gyakorlatokra van szükség."
- A szabadság érzése visszahozhatja a régi formát? Lotte Kopecky két év után újra "inkognitóban" teker
McGregor egyetért abban, hogy több képzett szakemberre van szükség, ugyanakkor óva int a merev határértékek bevezetésétől.
"Vannak sportolók, akik 17 százalékos testzsírral működnek jól, mások 22 százaléknál – mindkét esetben lehet rendszeres ciklusuk és jó hormonális állapotuk. Mindenki más" – mondja. "A testösszetétel önmagában nem lehet mérce, komplex vizsgálatokra van szükség. Az egyik sportoló, akivel jelenleg dolgozom, normális testzsírszázalékkal és BMI-vel rendelkezik, tehát egy fizikai szűrésen átmenne, de a hormonális vérértékei teljesen le vannak esve – valójában egyáltalán nem alkalmas a versenyzésre. Ez a probléma a puszta számokkal. Független, képzett szakemberekre van szükség, akik átfogó vizsgálatokat végeznek és oktatják a sportolókat."
Az UCI vállalta, hogy oktatási programokat indít – ezek azonban egyelőre nem valósultak meg –, és elutasította a kötelező szabályozás bevezetését.
"Ellenállnak minden formális előírásnak, mert szerintük ez nem fekete-fehér kérdés, túl sok a szürke zóna" – árulja el Brown.
"Egy részem azt is gyanítja, hogy egyszerűen nem veszik elég komolyan."
A Tour alatt és után kirobbant vita biztosan folytatódni fog.
A valóság az, hogy a kerékpárosok mindig nagyobb kockázatnak lesznek kitéve az evészavarok szempontjából, de csak a párbeszéd fenntartásával lehet előrelépni.
"Sok megközelítés volt a témában – részben negatív is –, de összességében jónak tartom, hogy beszélünk róla, különösen a szurkolók és a szélesebb közönség számára, hogy jobban megértsék, milyen követelményekkel jár a női sport" – mondja Brown.
"A Cyclists’ Alliance-hez rengetegen fordultak segítségfelajánlással, köztük kutatók is, ami korábban szinte soha nem történt meg. Optimista vagyok: most annyi figyelem irányul erre a problémára, hogy a helyzet javulni fog."
A cikk forrása: Rouleur
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
- "Alkalmazkodsz vagy meghalsz" – Hindley szerint a kerékpársport brutális, őrült versenyek jönnek
- Apa nélküli gyermekkor, bántalmazás, függőség: Bradley Wiggins szépen lassan megfejti az életét
- Guillaume Martin: „Vannak hegyi idők, amikor olyan gyors vagyok, mint Armstrong”
Kapcsolódó témák
Hirdetés
Hirdetés
/origin-imgresizer.eurosport.com/2024/09/16/image-de5031ce-4074-491f-a474-2672824b033b-68-310-310.jpeg)