A Jumbo időfutam-klasszisa szerint könyörtelenül ki kell használni Evenepoel gyenge pontját

Frissítve 08/11/2022 - 20:22 GMT+1

A kétszeres világbajnok Rohan Dennis összegzi első jumbós szezonját, ahol úgy tűnik, az elmúlt évek vitáktól hangos csapatváltásai után végre megtalálta a számításait. A holland sort úttörőnek tartja, ahol hamar rájöttek, az alkalmazkodás a kulcs a győzelemhez, és miután a verhetetlennek hitt Tadej Pogačart a Touron már sikerült megtörniük, jövőre Remco Evenepoel ellen is felveszik a kesztyűt.

Rohan Dennis

Fotó: Getty Images

Rohan Dennis szerint a Jumbo-Visma jócskán a mezőny előtt jár.

A 32 éves Dennis idén érkezett a kerékpársport előző nagy szupercsapatától, az Ineos-Grenadierstől a jelenleg legdominánsabbnak tartott Jumbo-Vismába, első szezonja azonban igazi hullámvasút volt, alattomos betegségek hátráltatták: júniusban, épp a Tour de France előtt a covidot kapta el, a Nemzetközösségi Játékokon pedig súlyos gyomorproblémák miatt került kórházba.

Dennis egész profi pályafutását is hasonló hullámhegyek és hullámvölgyek jellemzik: amikor jól megy neki, akkor nagyon jól megy – gondoljunk a 2018-as Vuelta-szakaszgyőzelmeire vagy az időfutam-világbajnoki címeire, ám amióta megszűnt a BMC, úgy tűnt, az ausztrál nem igazán találja a helyét. Dennis kendőzetlenül őszinte megnyilvánulásai miatt több korábbi csapatával is összerúgta a port.

Giro d'Italia

A drámai láncleesés és G felvezetése – emlékezetes pillanatok a tavalyi Giróról

27/04/2024 - 11:06

A Bahrain 2019 szeptemberében bontotta fel az eredetileg 2020 végéig szerződését (a Tourról emlékezetes körülmények között szállt ki), majd mivel nem teljesítették fizetési követeléseit, jogi útra terelte az ügyet, de ezt az UCI visszadobta. Tavaly pedig azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy átigazolásakor kijelentette, az Ineos ahol tudja, „koppintja” a Jumbo-Vismát.

Dennis tehát négy év alatt három csapatnál fordult meg, kérdés, a sárga-feketéknél végre megállapodik-e.

„A Jumbo megfelelő csapat számomra” – jelenti ki Dennis. „Itt olyannyira ki van számolva minden, hogy ha nem mész jól, az már egyértelműen a te sarad, ami szerintem jó dolog. Ez persze extra nyomást helyez a versenyzőkre, de ez a fajta felelősség nem lehet idegen egy profi számára.”

Rohan Dennis

Fotó: AFP

Én inkább vállalom a felelősséget, minthogy mondjuk egy versenyen derüljön ki, hogy a bringád nem jól van beállítva, eltörik, vagy a felszerelésed nem minőségi, és emiatt kerülsz hátrányba.

„Inkább legyen ott a vállalom ez a nyomás, tudva, hogy a felszerelésem tökéletes, megfelelően van összeállítva az étrendem, stb., a többi meg már csak rajtam múlik. Sokkal megnyugtatóbb ez a tudat, mint mikor befejezel egy versenyt, amit nem nyertél meg, és magyarázkodsz, hogy ’nyerhettem is volna, ha ez vagy az másképp történik’, mert ez könnyen átcsaphat panaszkodásba. Amikor a csapatok először behozták a buszokat, az sem elsősorban azért volt, hogy előnyt szerezzenek, hanem sokkal inkább azért, hogy ne adjanak teret a kifogásoknak. Lezuhanyozhatsz. Nem mondhatod, hogy a sajtó ott volt az arcodban, miközben melegítettél. Most már nincs mentség arra, ha nem hozod az eredményt.”

Ez a fajta kimért, „semmit se bízunk a véletlenre” típusú hozzáállás megköveteli a jumbós versenyzőktől a folyamatos jó teljesítményt, ami egyrészt rendkívül veszélyessé, már-már érinthetetlenné teszi őket a riválisok számára, másrészt viszont kemény világot teremthet a csapaton belül. Dennis ezt első kézből tapasztalhatta meg, amikor a svájci körön összeszedett covid-fertőzése miatt az utolsó pillanatban kikerült a Tour-keretből.

„Semmire sincs garancia, senkinek sincs előre garantált helye. Az idei Tourral is így jártam, egészségügyi okokból nem voltam az elvárt szinten. De ez így korrekt, én kikerültem a keretből, Nathan [Van Hooydonck] beugrott a helyemre és aztán szárnyalt, szóval mindig lesz valaki más” – magyarázza Dennis.

Dennis még hetekig szenvedett a koronavírus utóhatásaitól, így képtelen lett volna csúcsformába lendülni a Tourra. Amikor arról kérdezték, mit gondol a covid-protokollok enyhítéséről, melyek így már sokkal kevésbé védik a versenyzőket a megfertőződéstől, határozott véleményt fogalmazott meg.

Dennis még ineosos maszkban

Fotó: AFP

„Szerintem itt az ideje továbblépni. Nem hagyhatjuk, hogy a covid irányítsa az életünket” – jelenti ki Dennis. „A maszkviselés sem igazán állította meg a covidot; amikor viseltük a maszkot, akkor is elkaptuk. A mezőnyben maszk nélkül tekerünk, szóval szerintem az, hogy a csapatbemutatón meg a rajtszámaláíráskor rajtunk van, amikor nincs is körülöttünk tömeg, már inkább csak a külvilágnak szól.”

A keretből való kiesése természetesen odavágta, de otthonról követte a Tourt, és a verseny intenzitását elnézve elismerte, csapata helyes döntést hozott, amikor nem vitték el. Úgy látja, az utóbbi években nagyot fordult a világ kerékpársporttal.

2020 óta minden a feje tetejére állt. A fiatal srácok úgy robbannak be a profik közé, hogy ’nesze, elhozzuk nektek a junior versenyeket’, és már vannak olyan erősek, hogy végig is vigyék, ami számunkra nem túl jó hír.

Dennis hozzáteszi, a Jumbo-Visma változtatott is a stratégiáján erre a szezonra, így alkalmazkodva ehhez az újfajta versenyzési stílushoz. „Mindenki láthatta a Touron, a Primož-Jonas páros remekül alkalmazta ezt Tadej ellen. Lényegében: dobjunk be mindent, és nyerjen a legerősebb” – magyarázza. „Elképesztő volt látni. Teljesen más volt, mint amilyen a Tour de France-ok általában. Megszoktuk, hogy az utolsó wattig minden kontrollált és három héten keresztül megy a fárasztás, idén viszont minden egyes nap őrület volt. Tiszta mázli, hogy nem vagyok összetett-menő!”

Öröm az ürömben, hogy ugyan nem lehetett ott a Vingegaard-vezette Tour-győztes csapatban, Dennis így alaposan rágyúrhatott a birminghami Nemzetközösségi Játékokra, ahol az időfutamban el is hozta az aranyat Ausztráliának, régi álmát valóra váltva ezzel.

Rohan Dennis aranyérmet nyert a Nemzetközösségi Játékokon

Fotó: Getty Images

„Gyerekként, amikor még úsztam, sosem a világbajnok úszókról hallottunk, hanem azokról, akik Nemzetközösségi Játékokat nyertek” – mondja. „Az a verseny olyan, mint az olimpia kicsiben, ugyanúgy négyévente rendezik meg, mindig az ötkarikás játékok után két évvel, és ettől igazán különleges. Nem mondhatod azt, hogy ’teszek rá, majd jövőre megpróbálom újra’, mert a pályafutásod során csak egy adott számú lehetőséged van, és nekem egészen mostanáig nem jött össze az aranyérem, ami mindig is nagy célom volt.”

Az időfutam-arany után viszont újból beütött a krach, így a mezőnyversenyen már nem tudott rajthoz állni: olyan súlyos gyomorfájdalmai voltak, hogy kórházba kellett szállítani, ahol több tesztet is elvégeztek rajta – kevés sikerrel.

„Azt mondták: mivel a vizsgálatok nem mutattak ki egyértelműen semmit, át fogom vészelni, és a fájdalom lassacskán el is múlt. A következő egy-másfél hétben viszont még nem éreztem magam tökéletesen, ami kihatással volt a Vuelta első felére is.”

Pedig Dennisre nem kisebb feladat várt a Vueltán, minthogy segítse a negyedik piros trikójáért hajtó Rogličot Remco Evenepoellal szemben. „Primož egy végtelenül nyugodt srác, öröm neki segíteni. Szeret ő maga dönteni; ha előre akar menni, mi követjük. Ő nem olyasvalaki, aki szándékosan széthajtja a csapattársait azért, hogy a mezőny élére jusson. Ahelyett, hogy az út szélen zárkózna fel, ő inkább a mezőnyön keresztül megy előre, ami nekem azért okoz nehézséget. De nem stresszes mellette az élet.”

A Jumbo-Vismának megvoltak a tervei arra, hogyan tudnák lefaragni azt a másfél percet Evenepoellal szemben, de egy elképesztő peches, célvonalon történt bukás megpecsételte a címvédő Roglič sorsát.

Amikor még minden rendben volt: a Jumbo-Visma a Vueltán

Fotó: Getty Images

„Primož elvesztése hatalmas érvágás volt a csapatnak” – ismeri el Dennis. „Nagyon jó esélye volt, elvégre a legrosszabb esetben is másodikként zárhatott volna. Nem állítom, hogy meg tudta volna rogyasztani Remcót, de talán szorosabbá tehette volna a végét, sose fogjuk megtudni.”

Mindettől függetlenül Dennis is csodálja Evenepoelt, amiért ennyire fiatalon ennyire stabil teljesítményt tudott nyújtani egy Grand Touron, ám azt vette észre, egyvalamiben a belga is sebezhető: a technikás lejtmenetekben.

Az ember nem szívesen használja ki más balszerencséjét, de amikor Remco elesett a 12. szakasz egyik lejtmenetében, az egy apró megingás volt tőle, és mi nem azért vagyunk ott, hogy hagyjuk őt nyerni.

„Ez is a sport része, hogy megtaláld az ellenfél gyenge pontjait és előnyt kovácsolj belőle” – szögezi le Dennis. „A bukása előtt nem tűnt úgy, hogy zavarba hozható a lejtmenetekben, utána viszont kissé idegessé vált.”

„Azon a szakaszon, amikor Primož bukott a célban, ez az idegesség megint megmutatkozott Remcónál. Technikás, stresszes volt a vége, tülekedéssel és sok megindulással, és Remco egy ponton elkezdett hátracsúszni, sok pozíciót vesztett. Szerencséjére defektet kapott három kilométeren belül.”

Miután Roglič kiszállt, Dennis számára puszta túlélőversennyé vált a spanyol kör, ahol csak azért küzdött, hogy minél több kilométerrel a lábaiban zárhassa a szezonját – 7260 km lett a vége 49 nap alatt. Az ausztrál elárulta, mik a legfőbb céljai 2023-ra, miközben persze számíthatnak rá a csapat kiemelt emberei is a háromheteseken.

Rohan Dennis

Fotó: AFP

„A Tour Down Under végre visszatér, ott mindenképp szeretnék jól menni. Utána még nem tudom, hogy a Giróra vagy a Tourra megyek. A Tour kiváló felkészülés lenne a világbajnokságra, ami két héttel a párizsi befutó után kezdődik, és a vb-időfutamon is szeretném odatenni magam.”

„A vb időfutam-pályája végre megint olyan lesz, amilyennek szerintem lennie kell, 40 kilométer fölötti” – mondja Dennis, aki kevesellte az ausztráliai vb időfutam-távját.

A magát realistának valló Dennis tehát továbbra is a kronókra koncentrál majd, a mezőnyversenyeken inkább marad segítő szerepben

Szeretem az időfutamot, mert kiszámítható, kontrollálható körülmények között zajlik, a szerencse itt kevésbé faktor. Mindig az nyer, aki az adott napon a legjobb. Persze ott van a mentális része; rá kell jönnöd, hogyan tudsz túljutni a holtpontokon, de ez a szép benne, és ha sikerül, meglesz a gyümölcse.

Dennis boldog jelenlegi szerepével és látja is a jövőjét a Jumbo-Vismában. Úgy véli, a holland csapat igazi úttörőnek számít és jelenleg kimagaslik a mezőnyből – milyen jó, hogy 2023-tól Valter Attila is itt teker majd. „Szerintem egy ideig senki sem fogja kiütni a nyeregből a Jumbót. Kilógnak felfelé és folyamatosan feszegetik a határokat – természetesen a legalitás keretein belül –, hogy a lehető legjobb teljesítményt hozzák ki a versenyzőikből.”

via Rouleur

Liège - Bastogne - Liège Men