Korán elvesztett apuka és két súlyos bukás - Urán sokáig kitartott, de az olimpia után visszavonul

Visszavonul Rigoberto Urán, aki 2024-es párizsi olimpián indul utoljára profiként. A kolumbiai versenyző egy, a tinédzserkorát befolyásoló tragédia és két súlyos bukás után is nagyon szép karriert futott be, kétszer volt második a Girón, egyszer a Touron, mindhárom Grand Touron nyert szakaszt, nem mellesleg a saját ruhamárkájának köszönhetően jól menő vállalkozó.

Ahhoz képest, hogy egy komoly családi tragédia árnyékolta be a gyerekkorát, majd később két súlyos bukás majdnem a pályafutása végét jelentette, Rigoberto Uránnak kifejezetten szép pályafutása volt.

Bár nem kell múltidőt használni, hisz augusztusig folytatja, és csak a párizsi olimpia után vonul vissza.

2006-ban érkezett Európába, első csapata az olasz Tenax volt, először pedig pont a londoni olimpia mezőnyversenyén hívta fel magára a figyelmet, amikor Vinokourov mögött ezüstérmet szerzett.

Országúti Világbajnokság

Bukás, könnyek és egy váratlan wc-szünet – Van der Poel őrült napja a világbajnoki címig

08/08/2023 - 10:36

Ekkor már a Sky versenyzője volt, a brit csapatnál három évet húzott le, és ha nincs az a Quintana-féle véleményes lejtmenet a Stelvión, könnyen lehet, hogy Girót nyer.

Nem csak 2014-ben, egy évvel korábban szintén második volt az olasz körversenyen, 2017-ben Froome mögött zárt kevesebb mint egy perc hátránnyal másodikként a Touron, összesen nyolc alkalommal volt top10-es valamelyik háromhetesen.

A szurkolók viszont imádják, 1.8 millióan követik az Instagramon, évek óta sikeres vállalkozó, a Go Rigo Go elnevezésű ruhamárkájának már tíz üzlete van, ebből egy Miamiban.

Nem kis teljesítmény ez egy olyan sráctól, aki 14 évesen az édesapja halála miatt korán felnőtté vált.

Pedig az ismerősei szerint a fiatal Uránt nem izgatta a kerékpársport, az édesapja viszont imádta, így nem volt kérdés, hogy elkíséri-e a közös hétvégi tekerésekre. Ez legalább egy biztos programnak számított, ha már Rigo nem igazán szeretett suliba járni. Inkább a városba ment bandázni a haverokkal.

Amikor a hiányzásai már otthon is szemet szúrtak, az édesapja büntetés helyett maga mellé vette a lottozóba, és próbálta felelősségteljes munkára nevelni a fiát. Csak annyit kért, fejezze be a középiskolát és figyeljen oda a tanulásra. Rigo elfogadta az apja feltételeit, hisz így még több időt tölthettek együtt.

Rigoberto Urán 2007-ben

Fotó: AFP

2001 augusztusában azonban a család tragikus hírt kapott, amikor Jesus nem ért vissza az egyik szokásos reggeli tekeréséből. Hétköznap lévén a fia nélkül indult útnak, akinek iskolába kellett mennie. Rigo félnapnyi várakozás után kerékpárra pattant, és a helyi kórházaktól kezdve a halottasházakig mindent átkutatott. De az édesapját nem találta sehol.

Napokkal később aztán megékezett a hír: Jesus Uránt meggyilkolták. A Rafc paramilitáris szervezet urraói szekciójának katonái rabolták el, majd egy gyár kifosztására kényszerítették, amit ő megtagadott. A nyomozás szerint ez jelentette a halálát. Azonnal lelőtték.

A halálhírre Urán édesanyja depresszióba zuhant, Rigo pedig 14 évesen azzal szembesült, hogy ő lett a családfő, és rajta múlik az édesanyja és a testvére megélhetése. Az apja által vezetett lottózóban kezdett dolgozni, de a kerékpársportot kezdetben elhanyagolta.

Hónapokkal később viszont véletlenül meglátott pár vele egyidős srácot Urrao főtéren, akik épp a helyi kerékpárversenyre készültek. Talán már ő sem tudja miért, de benevezett a 3 kilométeres távra, pedig elmondása szerint korábban még az időfutam szót sem hallotta.

Utcai ruhában, egy szakadt tornacipőben állt rajthoz, a nagybácsikájától kapott kerékpárral. Természetesen nyert, méghozzá a saját korosztályán belül rekordidővel. És ahogy az lenni szokott, a nézők között volt valaki, aki meglátta a tehetséget Rigóban.

Ő volt José Laverde, az apja korábbi jó barátja, nem mellesleg a helyi kerékpáros klub edzője. Azonnal leigazolta Uránt, aki elkezdte nyerni a helyi versenyeket.

Reggel suli, napközben munka, este edzés. Mindezt nem sokkal az apja elvesztése után. De Rigo nem bírta a tempót, így idővel ki akart szállni. Pedig akkor már a legjobb utánpótlásnevelő-csapatban, az Orgullo Paisánál tekert.

Urán a londoni dobogón

Fotó: AFP

"Egyszerűen nem volt időm rendesen edzeni. Viszont dolgozni kellett, mert szükségünk volt a pénzre, és a család csak rám számíthatott."

De az a srác, aki tarolt a saját korosztályában, egyszerűen nem hagyhatta abba. A pénzre továbbra is szüksége volt, viszont idővel esély mutatkozott az európai szerződésre, így Uránnak döntenie kellett: marad Kolumbiában, az édesanyjához közel vagy elköltözik egy másik kontinensre és belevág az ismeretlenbe. Viszont ha befut és profi lesz, azzal „megmenti” a családját.

Bár - a komoly junior eredményei miatt - maga Santiago Botero ajánlotta be a nagy Phonakhoz. ő egy korábbi profi, Marlon Pérez javaslatára az olasz Tenaxhoz kerül. Bresciába költözött, ahol szó szerint befogadta a Chiodi család. Ennél jobb dolog pedig nem is történhetett volna vele.

Urán a 2007-es német körversenyen nyolcvanas tempónál hatalmasat bukott, eltörte mindkét könyökét és a csuklóját, de a legaggasztóbbak a nyakát ért sérülések voltak. Amikor a nyolcórás életmentő műtét után magához tért, Beppe és Melania Chiodi ott ült az ágya mellett. A kórház közelében béreltek egy szobát, mert ott akartak lenni a fogadott fiuk közelében.

Uránra bő féléves rehabilitáció várt, ebben az időszakban az új családja etette, öltöztette, és tartotta benne a lelket.

"Először arra gondoltam, hogy kész, itt most mindennek vége. Nyolcórás műtét, hosszú rehab, hónapokig nem tudtam rendesen mozogni, a bal kezemet a nulláról rakták össze, még a mosdóba sem tudtam egyedül kimenni. Beppe és Melania viszont mindenben segített, úgy kezeltek, mintha a saját gyerekük lettem volna."

Rigo 2007-ben már az Unibet versenyzője volt, a szerződése aláírásakor pedig nem lakást vagy kocsit kért, hanem azt, hogy ne kelljen elköltöznie Bresciából.

A bukást egy gyors felépülés követte, és a mezőnyben sem felejtették el. Amikor aláírt a Purito és Valverde vezette Caisse d'Epargne-hoz, továbbra is a legnagyobb dél-amerikai tehetségként emlegették. Az Astana menedzsereként dolgozó Johan Bruyneel egy 2009-es interjúban a Schleck-tesók és Gesink mellett pont Uránt nevezte meg a legígéretesebb fiatal versenyzőnek.

Nem is ment rosszul az első évében, a Katalán körön második, a Lombardián harmadik lett. A következő szezonban Zandio utolsó pillanatos sérülése miatt indulhatott a Tour de France-on, amivel megvalósította a gyerekkori álmát. A középiskolás osztálytársai még jól emlékeznek rá, hogy Rigo könyveinek hátuljára egy bizonyos Lance Armstrong fotói voltak beragasztva, most pedig egy mezőnyben mehetett azzal a kerékpárossal, akit régen annyira kedvelt.

Urán a szakaszgyőzelmét ünnepli a 2013-as Girón

Fotó: AFP

Mivel kiváló hegymászónak számított és a Skynál láttak benne fantáziát, a 2011-es szezon elején leigazolták Bradley Wiggins segítőjének. Pontos edzésterv, a legapróbb részletekre ügyelő szakmai stáb, grammra kiszámolt étkezés, saját szakács, Uránt teljesen meglepte az a profizmus, amivel a Skynál szembesült.

Ő viszont tanulni és fejlődni akart, így szó nélkül beállt a sorba. Ennek eredménye lett a 2013-as Girón szerzett második hely, pedig azt a versenyt Wiggins első számú segítőjeként kezdte.

Igazán híres azonban egy évvel korábban, a londoni olimpián lett, amikor a mezőnyversenyen Vinokourov mögött második volt. Ki tudja, ha némileg rutinosabb és egy pillanatra nem néz a háta mögé a hajrában, talán megvan az aranyérem. Ő azonban nem szomorkodott sokáig és úgy tekint arra a napra, hogy nem veszített, hanem nyert egy ezüstöt.

Azt már kevesen tudják arról a versenyről, hogy még pár órával a kezdés előtt is úgy volt, hogy Urán nem indulhat, mert a szövetségben elrontottak valamit a nevezésével, és egyszerűen nem volt ott a rajtlistán. A kalandos kezdés ellenére végig bírta Vino tempóját, és csak párszáz méteren múlt az olimpiai bajnoki címe.

Azon a napon egész Kolumbia megismerte a nevét, majd miután két év alatt kétszer volt második a Girón, egy pillanat alatt komolyan megugrott a népszerűsége.

Reklámokban tűnt fel, a nyitott személyisége miatt ideális interjúalanynak számított, a piaci rést meglátva pedig jó pillanatban indította el a Go Rigo Go néven futó ruhamárkáját, amivel meg is alapozta a visszavonulás utáni életét.

"Még 2014-ben határoztam el, hogy belevágok. Olyan vállalkozást szerettem volna, ami kapcsolódik a kerékpározáshoz, és mivel akkoriban ugrásszerűen többen kezdtek tekerni Kolumbiában, jó ötletnek tűnt egy saját ruhamárka elindítása.”

Természetesen a napi munkában Rigo nem tud részt venni - az ügyek nagy részét a felesége, Michelle intézi -, de néha-néha azért ő is feltűnik valamelyik üzletében.

"Szeretek simán csak bemenni a boltba és beszélgetni az emberekkel. Sokan elsőre el sem hiszik, hogy tényleg én ülök a pult mögött. Jó dolog valami teljesen mást csinálni, mint a versenyzés, mert az élet nem csak a kerékpárról szól.”

Rigoberto Urán EF-esként

Fotó: AFP

Mondja ezt annak ellenére, hogy a 2019-es szezon végén egyszer már majdnem befejezte a pályafutását, de hiába a combcsont- és csuklótörést hozó bukása a Vueltán, nem hagyta abba.

"Huszonhárom napig voltam kórházban, ez hosszabb időszak, mint egy Grand Tour. Hét órán keresztül műtöttek, a bordáim majdnem átszakították a tüdőmet, amikor először beszéltem a dokival, azt mondta, kisebb csoda, hogy életben vagyok."

Uránnak a hosszú, öt hónapon keresztül tartó felépülése során bőven volt ideje gondolkodni a folytatásról.

"Amikor az intenzív osztályon fekszel, és esélyed sincs felkelni az ágyból, majd látod az állapotod miatt sírni a szeretteidet, elgondolkozol azon, hogy talán tényleg abba kellene hagyni. Az édesanyám és a feleségem folyamatosan próbáltak lebeszélni, én viszont nem akartam elkapkodni semmit. Szerencsére a csapatom mindenben mellettem állt, így azt mondtam, vágjunk bele a rehabilitációba, és nézzük meg hova jutunk” – mesélte Urán, aki 2016-ban került az EF jogelődjének számító Cannondale-hez.

(Tuttobici, Bicisport)

Országúti Világbajnokság

„Mathieu egyszerűen erősebb volt nálunk” – nem is lehet kérdés, hogy Van der Poel jogosan nyert

07/08/2023 - 12:40

Giro d'Italia

Egy Giro, ahol eddig csak rossz történt

18/05/2023 - 11:12