Bukás, könnyek és egy váratlan wc-szünet – Van der Poel őrült napja a világbajnoki címig
Frissítve 08/08/2023 - 10:44 GMT+2
Vitán fölül Mathieu van der Poel volt a legerősebb vasárnap a világbajnokság mezőnyversenyében, így a holland teljesen megérdemelten szerezte meg a világbajnoki címet. Még a dobogón mellette álló két nagy rivális, Wout van Aert és Tadej Pogačar is ezt hangsúlyozta. Örült verseny volt egy váratlan wc-szünettel és bukással tarkítva, de ezen a napon senki és semmi nem tudta őt megállítani.
Tavaly óta ez a világbajnokság járt a fejemben.
Fontos azzal kezdeni, hogy ezúttal Matheu van der Poel jól aludt a vb mezőnyversenyét megelőző estén, ami egyértelműen látszott is vasárnap. És nem csak a versenyen látszott, hanem már a rajt előtt is abból a széles mosolyból, amivel várta, hogy végre elinduljanak.
Tavaly ugye ez nagyon nem volt így. Fiatalok zajongtak éjjel a szállodai szobája előtt, Van der Poel balhézott is velük, így aztán alig aludt valamit, és nyilván kialvatlanul ébredt. A versenyről pedig beszélni sem nagyon érdemes, nem ment végig, korán feladta.
Az idén volt egy kis fennakadás a verseny első harmadában, aktivisták ugyanis odaragasztották magukat az úthoz, ami miatt nagyjából 50 percet állt a mezőny.
„Itt volt is egy kis fennforgás Mathieu számára” – mesélte nevetve Koos Moerenhout, a holland csapat edzője. „WC-re kellett mennie, és nem csak pisilni, azt hiszem. Sürgető volt a dolog, és ott volt egy ház, úgyhogy bement. Nagyon hálásak vagyunk ezért azoknak az embereknek."
„Pontosan így történt” – mondta Van der Poel. „Benn voltam egy ideig. Ilyesmi előfordul, és nem én voltam az egyetlen. És ha már itt tartunk, én is köszönöm azoknak az embereknek, akik beengedtek egy kis időre az otthonukba.”
David és Shona Findlay. Így hívják azt a házaspárt, akikhez Van der Poel bekéredzkedett.
„A felségemmel kinn álltunk, és néztük a versenyt” – mesélte David. „Láttuk, hogy valami tiltakozás miatt megáll az egész mezőny. Nem sokkal később megjelent a holland edző, és megkérdezte, hogy néhány versenyző esetleg használhatná-e a mosdót. A következő pillanatban pedig már az egész holland csapat ott állt az előszobánkban, és arra várt, hogy sorra kerüljön a wc-n.”
„Mind nagyon barátságos, nagyon rendes srácok voltak. Az is egyértelmű volt, hogy Van der Poel nem pisilni jött be, hanem ennél nagyobb dologról volt szó” – mondta David nevetve.
Dolguk végeztével, valamint a tiltakozók félreállítása után a mezőny végre tovább indult. Még Glasgow előtt történt, hogy Van der Poel visszacsúszott egy kicsit a mezőnyben, és előtte valahol megszakadt a sor. Szerencsére azonban a holland csapattársak gyorsan visszahozták őt az elejébe. Aztán ahogy elkezdték a városi körözést, már érezte, hogy ez bizony az ő napja lehet.
Pénteken még voltak bennem kétségek, őszintén nem tudtam, mennyi van bennem. De vasárnap egyből megvolt az érzés, hogy jó leszek.
"Szerintem a Tour miatt. Szokták mondani, hogy a Tour után egy-két héttel olyan érzésed van, mintha lenne egy extra sebességed. Plusz az is jó volt, hogy beteg voltam a Tour alatt, úgyhogy sosem toltam a maximumon. Megspóroltam egy kis energiát, ami most jól jött.”
A világbajnokság ezen a ponton amolyan eliminációs versennyé változott, ami nem volt feltétlenül rossz hír Van der Poel számára, A csapattársait ugyanis gyorsan elveszítette, volt, aki bukott, és volt, aki erőből szakadt le. 100 kilométerrel a vége előtt ez egy kicsit aggasztotta a szövetségi kapitányt.
„Az volt a terv, hogy egy kicsit tovább segítsük Mathieu-t” – mondta Moerenhout. „Bár később kiderült, ő ezzel a helyzettel is nagyon jól megbirkózott.”
Kétségtelen, Van der Poel rendkívül fegyelmezetten, nyugodtan és megfontoltan versenyzett. Később el is mondta, mi állt ennek a hátterében.
„Tavaly óta ez a világbajnokság járt a fejemben. Mindig is az volt a célom a karrierem során, hogy egyre erősebb és erősebb legyek.”
Négy körrel a vége előtt jött Alberto Bettiol támadása, az olasz előnye bő 40 másodperc is volt az élmezőnnyel szemben. Ellene szólt azonban, hogy egyedül volt elöl. Van der Poel nagyon nem bánta ezt a támadást.
„Nem véletlenül, hisz így a belgáknak dolgozniuk kellett, ami ideális volt Mathieu számára” – mondta Moerenhout. „Ők is elkezdtek kiszóródni, így szépen lassan mindenki a saját zsírján kellett, hogy menjen, és mi pont ezt akartuk.”
Azt, hogy közben a pálya egyes részein az eső is rákezdett, a hollandok szintén örömmel fogadták.
„Mathieu kerékpárkezelési képességeit figyelembe véve ez nem lehetett hátrány a számunkra.”
A hollandok jóslata bevált, a vágyuk teljesült. Bettiol mögött összeállt a négy legerősebb versenyző. Mads Pedersen, Tadej Pogačar, Wout van Aert és Mathieu van der Poel. Aztán 22-vel a vége előtt megfogták az olaszt, a holland pedig megérezte, hogy eljött az ő ideje. A támadása lenyűgöző volt.
„Egy ideje tudtam, hogy ott van a pálya legkeményebb része. Ezt követte egy lejtmenet, majd egy újabb emelkedő. Azt nem gondoltam viszont, hogy már az első támadásom ennyire hatékony lesz. De, amikor hátranéztem láttam, hogy senki sem tud velem jönni. Ez alaposan megdobta az önbizalmam.”
Van Aert megpróbálta utolérni, de a holland egyre csak távolodott tőle.
Az előnye szép lassan hízott, már bő fél perc volt, amikor hirtelen megcsúszott és elesett. Egy pillanatra úgy tűnt, mindennek vége.
„Ez nem lehet igaz” – üvöltött Moerenhout a csapatkocsiban. Közben Van der Poel se nagyon tudta, mi történik vele.
„Őszintén szólva fogalmam sincs, mi volt. Csak arra eszméltem, hogy a földre kerültem. Még csak nem is kockáztattam, mert tudtam, hogy elég erős vagyok az emelkedőkön, hogy növeljem az előnyömet.”
Arra a nyugalomra és higgadtságra, ami egész nap jellemezte, itt volt a legnagyobb szükség. A holland nem esett pánikba, gyorsan visszapattant a kerékpárjára, és még mielőtt a riválisai megláthatták volna, ő már ismét a cél felé száguldott.
Hogy hogyan csináltam? Gondolom, az adrenalin. Ösztönből jött. És szerencsém is volt, éreztem, hogy a lábaim ugyanolyan erősek, mint előtte.
Ekkor a cipője keltett aggodalmat. Az is beütődött, és a csat kilazult rajta.
„De tovább tudtam menni. Hamar jött az üzenet, hogy az előnyöm ismét nő. Ez extra önbizalmat adott.”
Van der Poel iszonyatosan erős volt, a hátralévő kilométereken több, mint másfél percre növelte az előnyét. Az ellenfelek képtelenek voltak közelebb jönni. Így Joop Zoetemelk győzelme után 38 évvel ismét holland győztese lett a világbajnokság mezőnyversenyének.
„Ez egy egyedülálló, történelmi győzelem, kiabáltam neki, és igen, a könnyeim is kicsordultak” - mondta Moerenhout.
Van der Poel ráadásul úgy szerezte meg a szivárványos mezt, hogy két nagy klasszikust is nyert már a szezonban.
Semmi kétség, ez így valóban történelmi.
via Het Nieuwsblad
Csatlakozz a több mint 3 millió felhasználóhoz az appunkon
Letöltés
Scan me
Cikk megosztása
Kapcsolódó mérkőzések
Hirdetés
Hirdetés