"Nem kell félni a Poggiótól, nem is olyan nehéz” - öt érdekes idézet a Milánó-Sanremo esélyeseitől

Szombaton jön az év első nagy klasszikus egynaposa, a 114. Milánó-Sanremo. Az Eurosport 2-n az elejétől a végéig, az egész versenyt élőben közvetítjük, így garantáltan nem fogtok semmiről lemaradni.

Bár a Sanremót tradicionálisan a sprinterek egynaposának szoktuk hívni, az elmúlt években azért ritkán jött össze a nagycsoportos mezőnyhajrá.

Idén ráadásul az egyik nagy esélyes nem más, mint a már kilenc győzelemnél járó Tadej Pogačar.

Jöjjön most öt érdekes idézet a favoritoktól, amire a verseny korábbi győztese, Jasper Stuyven, illetve Jürgen Roelandts reagált.

Jasper Stuyven: Ebben van valami. Nem merném azt állítani, hogy két évvel ezelőtt én voltam a legerősebb ember a mezőnyben. A jobbak között lehettem, de biztosan nem emelkedtem ki. Na de, mit jelent az, hogy te vagy a legjobb? Fizikailag a legerősebbnek lenni egy dolog, de az időzítés és a megfelelő pillanat megválasztásához érzék meg sokszor szerencse is kell.

Jürgen Roelandts: Azért nem ez az egyetlen verseny, amit megnyerhetsz, ha nem te vagy aznap a legjobb. Az alapfeltétel annyi, hogy az utolsó 30 kilométerre rendben legyél. A Cipressa nem egy könnyű emelkedő, főleg, ha Tadej Pogačar csapata már idén is nyélen fog menni rajta.

Stuyven: Egy csúcsformában lévő Pogačar még mindig könnyebben nyerhet Flandriát, de ha ott tökéletes formában vagy, biztos, hogy mindig a mezőny elejében leszel. A Sanremón ez nem így megy. Szerintem neki a legnehezebb klasszikus inkább a Roubaix lesz. Ha megnyomják a Cipressát, ott sokat számíthat a csapata. A Roubaix-n viszont már közel sem bízhat ennyire a többiekben.

Roelandts: Tadej egy komplett versenyző, de ettől még a Sanremót is nehéz megnyerni. Philippe Gilbert, akárcsak ő, szintén mindent tudott: emelkedőt, lejtmenetet és sprintet. De Phil soha nem nyert itt. Szerintem Pogačarnak egyszer sikerülni fog, de meg tudom érteni, miért nevezi a legnehezebbnek.

Stuyven: Ezt komolyan Pidcock mondta? Akkor szombatra elkérném a csapatát, ha neki úgysem lesz rá szüksége (nevet). Ha a verseny legvégére gondolt, akkor persze megértem. Amikor én nyertem, csak egy páros maradt mögöttem: Mohoric és Colbrelli. De még ha több versenyzővel is vagy jelen a hajrában, akkor is gyakran olyan hektikusak a dolgok, hogy nincs helyed meg időd a szervezkedésre. A Cipressán fontos a csapat: ha ott dolgoznak érted, az sok megspórolt energiát jelent.

Roelandts: Egyetértek Jasperrel. A Cipressáig kifejezetten fontos a segítség, de utána főleg a lábaid beszélnek. Bárki, aki onnantól veled marad, bónuszt jelent. 2016-ban, mikor 3. lettem, még ott volt mellettem Debusschere, és ő tudott is segíteni a felvezetésben, ami nagy könnyebbséget jelentett.

Stuyven: Ha De Lie megnyerné a Sanremót, azt én büntetésnek tartanám. De ő már sok meglepő dolgot megcsinált, szóval ki tudja. Nem fogjátok azt hallani tőlem, hogy lehetetlen átmenni rajta, mert nem az. A Poggióval kapcsolatban azonban igaza van. Amikor edzésen tekersz, vagy megnézed a profilját a számítógépeden, az egész semmiségnek tűnik. De versenyen egészen más. Ott gyors tempó, jönnek a hajtűkanyarok, sok a kigyorsítás, meg azért van egy meredekebb rész az emelkedő háromnegyede után. Különösen a mezőny elején megy a folyamatos küzdelem. A tévében mindezt alig vagy egyáltalán nem látszik.

Roelandts: A Poggiót nem szabad lebecsülni, közel háromszáz kilométer után meg főleg nem. Körülbelül négy percig tart, ahol ötszáz wattot vagy még többet kell tudnod.

Roelandts: A Sanremón mostanában soha nem látunk igazán nagy, mondjuk, 70 fős sprinteket. Hogy miért? Fogalmam sincs.

Stuyven: Valamikor biztos voltak nagy csoportos sprintek, de azok az idők elmúltak. Egész egyszerűen az Alaphilippe típusú versenyzők csapatai jobban irányítják a versenyt, és kiveszik a sprinterek kezéből a vezetést. De ez nem jelenti azt, hogy nincs esély a mezőnyhajrára. Jaspernek minden bizonnyal igaza van: még ha csak 1 százalék esély mutatkozik a sprintre, neki hinnie kell benne. Egyébként, amennyiben a tavalyi Tourról hozott lábaival indul, akkor mindenképpen ott lehet a végjátékban. Az már csak bónusz lenne, ha Van der Poel vezetné fel neki a hajrát.”