Fontos volt, hogy senki se mondjon le róla – Valgren nem adta fel, már 2024-re készül

Michael Valgren, az EF Education-EasyPost csapat kerékpárosa igazi horrorbukást élt át (és túl) még 2022-ben, de úgy döntött, a feladás helyett a folytatást választja. Másfél év alatt megjárta a poklot, de úgy érezte, befejezetlen ügye van még a sportban, így mindent megtett azért, hogy 2024-ben újra felvehesse a versenyt a legjobbakkal.

Az emberek nagy része már akkor feladta volna, amikor hat hónappal a borzalmas bukása után az orvosa közölte Michael Valgrennel, hogy alig lát valamilyen előrelépést. A sérülések beforrtak, de a baleset miatt a dán bringás szinte alig tudott járni.

Ennyit a karrierről, ennyit az álmokról.

Vagy hát mégsem, mert Valgren nem adta fel, sőt, a rehabilitációja egyszer csak látványos fordulatot vett, akkorát, hogy április óta visszaült a bringára, sőt, versenyeken is indult. Jöjjön most egy igazi profi története, aki nem adta fel, és már azért harcol, hogy 2024-ben újra a legjobbak között versenyezhessen.

Tour de France

Healy: "Pogačar és Vingegaard szintjétől nagyon messze vagyok"

15/07/2025 - 17:31

Valgren 2022. június 19-én a Route d'Occitanie (Okcitán kör) negyedik szakaszán bukott, azt mondja, azért, mert a szökésért folytatott közdelemben túl nagy kockázatot vállalt: egy lejtmenetben átrepült a szalagkorláton, és nagyjából tíz méterrel lejjebb landolt egy sziklán.

Taj Jones, az Israel-Premier Tech versenyzője látta, hogy mi történt, gyorsan értesített is mindenkit a rádión keresztül, Valgren pedig eközben egy sziklának támaszkodva tartotta magát, várva a segítséget.

A sérülése pedig közel sem volt elhanyagolható, eltörte a medencéjét, kificamodott a csípője, a térdét összezúzta, a szalagjai elszakadtak. Különösen a csípője miatt aggódtak, olyannyira, hogy még a műcsípő lehetőségét sem zárták ki az orvosai, szerencsére azonban jól sikerült a műtét, így elindulhatott a felépüléshez vezető hosszú úton.

Ami ezután következett, az viszont egy jó féléves szenvedés volt, a csípője borzasztóan lassan gyógyult, nem tudott mit tenni Valgren, csak várni és reménykedni tudott.

„Az első hat hónap szar volt. Szinte semmi javulást nem éreztem, egy rémálom volt” – mondta a dán az In de Leiderstrui riporterének. „Az első fél évben tele voltam kétségekkel, de sokat beszélgettem a családommal, ami miatt végig keményen dolgoztam, csak ezért állhatok most itt.”

Valgren ugyanis 2022 karácsonyáig nem tudta, mi lesz vele, a feladás és a folytatás gondolata között őrlődött. Míg október környékén még csak napi pár óra gyógytorna ment neki, az év vége fele úgy tűnt, lassan kifizetődik a sok munka.

„Az orvosi stáb rengeteg energiát fektetett abba, hogy az izmai ismét visszanyerjék a korábbi erejüket” – meséli Charles Wegelius, az EF Education-EasyPost csapatmenedzsere. „Elmentek hozzá az otthonába, állandó kapcsolatban voltak vele és az ő otthoni fizioterapeutájával, illetve, ami a legfontosabb, hogy amikor nem tudott edzeni és versenyezni, akkor is a csapat részének érezhette magát. Amikor csak lehetett, elvittük a versenyekre, olyan is volt, hogy a csapatkocsiban kísért minket."

Talán emiatt is, maga Valgren sem adta fel. A csapattal 2022 végén összeraktak egy tervet: szépen lassan gyűjtögetni a kilométereket az EF utánpótlás-csapatával, és tovább reménykedni a teljes felépülésben.

Michael Valgren

Fotó: Getty Images

Olyannyira bejött a terv, hogy Valgren 2023 áprilisának elején rajthoz állhatott a Région Pays de la Loire-on, majd egy héttel később már láthattuk a Brabantse Pijlen tekerni. Fokozatosan próbálta visszanyerni az erejét, a júniusi országos bajnokságot tűzte ki maga elé célul.

A dán bajnokság pedig tényleg fordulópont volt, ott kezdtek újra „pörögni a lábak”, mondja Valgren.

„Az ob után rövid szünetet tartottam, egy időre visszatértem a családomhoz Dániába. Ott dolgoztam a formámon tovább, így a Toszkán körön (szeptember 13.) már egyértelműen azt éreztem, hogy ismét a helyemre kerültem. A Langkawi aztán egy kicsit furcsa verseny volt, de ott is ugyanezt éreztem” – mondta.

„Így terveztük el az egész folyamatot, az edzéseket elvégezte, így újra mehetett élesben is: ezekkel a WorldTouron kívüli versenyekkel kezdtünk, és mivel láttuk, hogy ott jól teljesített, tudtuk, hogy ez már önmagában óriási lépést jelentett az idei évre” – mesélte Wegelius is.

Valgren két top 10-es helyet is begyűjtött, a Coppa Sabatinin nyolcadik, a Japán kupán pedig kilencedik lett, de ami még ennél is fontosabb: hat hónapnyi visszafogott versenyzés után úgy tűnt, végre túl van a sérülésein.

„Jól érzem magam, és szinte azt mondanám, hogy nincs is különbség ahhoz képest, ahogy a balesetem előtt éreztem magam. Visszatértem a legjobb szintemre, és ez mentálisan nagyon jól jött. A másfél év alatt, amíg távol voltam, a mezőnyben csak emelkedett a színvonal, de én is el fogok jutni odáig” – mondja Valgren.

Michael Valgren első versenye a bukás után: a 2023-as Region Pays de la Loire Tour

Fotó: Getty Images

Az EF-nél hihetetlenül nagyra becsülik ezt az elképesztő visszatérést, Wegelius sem tud mást mondani, csak hogy mennyire tiszteli a 31 éves bringást.

„Ez több volt, mint egy nehéz év, ez egy borzasztóan hosszú út volt. Elismerés neki és a csapatnak, de elsősorban tényleg Michaelnek, aki elvégezte ezt a rengeteg munkát. Másoknak talán az lett volna a könnyebb út, ha feladják, de neki nem, ő hihetetlenül sokat dolgozott, és jó volt, hogy mi támogathattuk ebben. Visszatért oda, ahol lennie kell."

Na, de mi jön ezután? Valgren mindig is szeretett nagyot álmodni, az EF-nél pedig minden adott számára, hogy kiteljesedjen.

„Azért edzettem, hogy újra olyan versenyeken tekerhessek, mint a Flandria vagy a Paris-Roubaix. Nem volt jó, hogy két évig nem lehetettem ott, úgyhogy nagyon várom már, hogy újra a legmagasabb szinten versenyezhessek, ez motivált végig.

„Boldog vagyok, hogy újra ezen a szinten vagyok, és jöhet a 2024-es szezon."

A kérdés viszont ilyenkor mindig felmerül, hogy vajon képes lesz-e Valgren tartósan ezen a magas szinten teljesíteni most, hogy új fejezetet nyitott a pályafutásában. Ő viszont bízik magában, már nagyon várja, hogy honfitársaival tovább öregbítsék a dán kerékpársport hírnevét, és örül annak is, hogy Mads Pedersen és Jonas Vingegaard az, akivel fel kell vennie a versenyt.

„Ez nagyszerű a dán kerékpársport számára. A hátránya persze az, hogy ha valahol top tízben vagyok, az már nem tűnik akkora sikernek, miközben én azzal is boldog vagyok. Ők viszont folyamatosan nyernek, de ez az, amire a dán bringázásnak szüksége van, hogy még tovább fejlődjön. A fiataloknak továbbra is fel kell ülniük a bringára, úgyhogy nagyon örülök nekik. De már megvannak ahhoz a számaim, hogy 2024-ben újra felvegyem velük a versenyt, úgyhogy ott leszek!"

Wegelius és az egész EF is biztos ebben, úgy érzik, Valgren céljai abszolút megvalósíthatóak.

„Megvannak a képességei a nagy versenyekhez. Ráadásul nem elhanyagolható tényező ebben a történetben, hogy volt egy pont, ahol választania kellett, hogy abbahagyja vagy folytatja. Ő pedig rájött, hogy még vannak elintézetlen ügyei, és még mindig van miért küzdenie. Ha visszatér oda, ahova szeretne, akkor nem csak egy töltelékember lesz, ő nem ilyen, és nem is illik ez a tehetségéhez. Amikor elindult ezen a hosszú úton, az volt a célja, hogy újra a legjobbak közé kerüljön."

Forrás: In de Leiderstrui

Már Viberen is megtaláltok minket! Csatlakozzatok a csatornánkhoz, ha nem szeretnétek lemaradni a legjobb tartalmainkról!

Kerékpár

Vasgyomor és kötélbélrendszer a kerékpársportban – de a tudomány még adós egy válasszal

29/05/2025 - 11:58

Flandriai körverseny

Van der Poel is ember, ő is verhető – ismét Flandriát nyerne a verseny 2019-es győztese

30/03/2024 - 09:47