Merijn Zeeman: „Jonas fog még Tourt nyerni. Most ő a kihívó, miért ne győzhetne újra?”

Szeptember 30-án befejezte a munkát a Vismánál, és hamarosan új feladatok várnak rá, ő azonban a köztes időszakban sem unatkozik.

Az egyik nap még búcsúvacsorán vett részt Richard Pluggéval, másnap pedig már Alkmaar polgármesterével volt találkozója. Közben pedig még adott egy interjút is a Het Nieuwsblad munkatársának.

Bizony, erre csak most jövök rá. A Visma gyakorlatilag 0-24-ben lefoglalt. Persze a szűk család ott volt, de a csapatnál mindig volt valami, amin dolgozni kellett. Most legalább van időm arra is, hogy meglátogassam a szüleimet.

Igen, már történt egy s más. Beszéltem például a múltkor egy órát a csapat edzőjével, Maarten Martensszel. Az a terv, hogy hosszú távon marad a csapatnál, úgyhogy fontos, hogy minél jobban megismerjem őt, hogy minél inkább segíteni tudjam a munkáját.

Tizenöt éves koromig fociztam. Korcsolyáztam is mellette, és az edzőm javasolta, hogy kezdjek el kerékpározni is. Kiderült, hogy az jobban megy, mint a foci. De a sportág iránti szenvedélyem megmaradt.

Igen, nagyon szerettem. Felkutattuk tehetségekért az egész világot, aztán hosszasan átbeszéltük a dolgot. De szép idők is voltak azok.

Igen, de hogy tisztázzuk, én az általános igazgató leszek. A foci technikai része a technikai igazgató Max Huiberts és az edző Maarten Martens kezében lesz. Igaz, arra felkértek, hogy gondoljam át, hogyan lehetne az AZ-ból egy topcsapat. Ebben jól fog jönni a kerékpársportban szerzett tudásom.

Hadd kezdjem azzal, hogy itt van Niels Kok teljesítményért felelős igazgató, aki egészen remek szakember. Ő amúgy egy egykori diákom. A következő időszakban azt fogjuk elemzeni, hogy egy focista mennyit profitálhat abból a fajta teljesítményhez való hozzáállásból, ami a kerékpársportban bevált.

Hosszú távon el tudom képzelni. De ez a Vismánál is egy folyamat volt. Az app maga az csak egy kis része egy átfogóbb koncepciónak. A szándék az, hogy a sportolók maguktól kezdjék el használni, ne pedig felsőbb utasításra. Azt egyelőre nem tudom felmérni, hogy az AZ, vagy a foci úgy általában, hogyan látja ezeket a dolgokat.

Sosem így álltam a munkához. Természetesen borzasztó büszke vagyok arra, amit elértünk 2023-ban, de ebben sokan benne voltunk, nem csak én. És pont ez vezetett ahhoz, hogy váltani akarjak. Miután tizenkét évet eltöltöttem egy helyen, arra vágytam, hogy új embereket ismerjek meg, és velük is hasonló eredményeket érjek el.

2012. október 1-én kezdtem. Tizenkilenc nappal később a Rabobank közölte, hogy kiszáll, aminek oka az USADA jelentés volt. A következő időszak a túlélésről szólt. Arról, hogy megmaradjunk. Pokoli utat jártunk be, rengeteg nehézség volt, és temérdek kritika. De aztán valami nagyszerűt hoztunk létre Richarddal és többiekkel. A Visma megváltoztatta az életem. A csapat nélkül nem tartanék itt, nem kaptam volna ilyen lehetőségeket. Valószínűleg az elmúlt tizenkét év volt életem legfontosabb időszaka.

Nagyon érzelmes pillanat volt. Hosszú csendekkel. Woutnak különleges helye van a szívemben, csakúgy, mint a családjának. Ez egy olyan kötelék, amelyet életem végéig ápolni fogok. Kiváltság volt vele dolgozni. Ő egy rendkívül különleges sportoló, egy különleges ember, akinek elképesztő kitartása van. Egy fantasztikus vezéregyéniség.

Richard és Robert van der Wallen jött elő az ötlettel, és én is úgy gondoltam, hogy ez a létező legjobb gondolat. Wout magától értetődő természetességgel lett a csapat vezére, ő a megtestesítője annak, ahogy mi a sortról gondolkodunk. Ebből a szempontból persze sajnálom, hogy én már nem leszek része a közös munkának. Őszintén remélem, és hiszek benne, hogy a sikerek tovább folytatódnak.

Láttam őt akkor, amikor a leginkább sebezhető volt. Abban a rettenetes nehéz magánéleti helyzetben, és láttam az után a szörnyű baleset után is. Ezeket a pillanatokat sosem fogom elfelejteni. Nagyon erős kapcsolat van köztünk.

Szerintem az emberek azok emberek. A fociban és a kerékpársportban is. Az, ahogy egy sportolóval kidolgozunk egy jövőre vonatkozó tervet, szerintem minden sportágban nagyon hasonlóan működik. Persze időről időre leülünk majd, és megnézzük, mi működik. Nyitottan állok majd a dolgokhoz.

2024-ben volt visszaesés, ez tény. Az, hogy mennyire volt ez balszerencse, majd az utánam jövők kielemzik. Persze én is átgondoltam ezt-azt. Ez a csapat épp attól jó, hogy nincsenek kifogások. A dolgokat a nevükön nevezzük. De ne feledjük, azért csak nyertünk Omloopot, Kuurnét, Nizzát és Tirrenót. Az pedig, amit Jonasszal elértünk a Touron a bukása után, topteljesítmény volt. Azon kevesek egyike volt, aki képes volt egy az egyben megverni Tadejt.

Nos, ez a clickbait változata annak, amit valójában mondtam. Természetesen joga van azt nyerni, és annyit, amennyit csak tud és akar. Én valójában azt mondtam, hogy amikor elkezdesz sokat nyerni, az emberek elkezdik azt kevésbé szeretni. Ezt ő is meg fogja tapasztalni. Sokan már most azt remélik, hogy jövőre lenyomják őt.

Erről meg vagyok győződve. 2020-ban és 2021-ben is ezt mondtuk, és aztán tessék, Jonas győzött a következő két évben. Most megint ő a kihívó, úgyhogy miért ne győzhetne újra?