„Erre a versenyre születni kell” – A háromszoros győztes elárulta, mi a titok a Lombardián

Kálmán Laci

Frissítve 06/10/2023 - 18:20 GMT+2

Damiano Cunego generációjának egyik legsikeresebb olasz versenyzője volt, 2004-ben megnyerte a Girót, a Lombardián pedig háromszor is győzni tudott. Nála többször csak két legendás olasz, Fausto Coppi és Alfredo Binda húzta be ezt a Monumentumot. Cunego felidézte a győzelmeit, és elmondta, milyen képességek kellenek ahhoz, hogy valaki itt eredményes tudjon lenni.

Damiano Cunego

Fotó: AFP

Nagyon jó állóképesség kell, jól kell tudni regenerálódni, és gyorsnak is kell lenni. Én ezekben mind elég jó voltam.

Damiano Cunego háromszor, 2004-ben, 2007-ben és 2008-ban nyerte meg a Lombardiát, és ami a szép, mind a három győzelméhez teljesen más út vezetett. Nyert szólóban, egy kisebb csoportból és egy páros sprint végén is.

„Fúú, sok idő eltelt már a győzelmek óta. A 2004-es sikerem nem volt meglepetés, másodszor, 2007-ben egy nagyon erős srácot, Riccardo Riccòt kellett lenyomnom a végén. Harmadszor pedig szólóban nyertem. Ez egyfajta bosszú volt, vagyis inkább úgy mondom, hogy úgy éreztem, meg kell ragadnom az esélyemet a vb után.”

Kerékpár

Nibali: „Pogačar megcsinálhatja a Giro-Tour duplát, de ahhoz fel kell adnia az egynaposokat”

22/11/2023 - 14:03

„A honfitársam, Alessandro Ballan egy héttel korábban világbajnok lett, én pedig mögötte második. Persze ez nagy győzelem volt az olasz csapatnak, de azért másodiknak lenni sosem egyszerű, úgyhogy a Lombardia volt az én második esélyem. Sokat jelent nekem, hogy ott vagyok azok között, akik legalább háromszor nyertek. Coppi ötször nyert, Binda négyszer, Cunego háromszor. Jól hangzik.”

Cunego szerint sok összetevője van annak, hogy valaki sikeres tudjon lenni a Lombardián, és talán meglepő, de húzott egy párhuzamot a Giróval.

Damiano Cunego

Fotó: Eurosport

„Erősnek kell lenni, és alkalmasnak kell lenni erre a versenyre. Arra gondolok, hogy ha valaki mondjuk a Girón erős, mert jó tud regenerálódni, ő jó lesz egy olyan versenyen is, mint a Lombardia.”

Ez egy több mint 200 kilométeres verseny. Úgy is mondhatnám, hogy erre a versenyre születni kell.

„Két hónappal a verseny előtt kezdtem meg a felkészülést, egy héten egyszer toltam egy olyan edzést, ami nagyon hasonlít a versenyhez. Egyedül, talán csak az edzőm jött velem motoron. Ment előttem, én szorosan követtem, aztán amikor jöttek az emelkedők, fullon nyomtam. Ez volt a titka annak, hogy sikeres tudtam lenni.”

Egy szezonban általában két fontos célja volt, a Giro és a Lombardia.

„Ez azt is jelentette, hogy a Giro után egy kicsit visszavettem. Addig nagy intenzitással nyomtam, volt akár 25 versenynap is, utána pedig jött egy kis pihenő, amire pszichésen is szükségem volt. Július-augusztusban aztán megint jöttek versenyek, hogy visszanyerjem a formám. És ott volt a Vuelta is, ami szintén része volt a Lombardiára való felkészülésnek.”

Cunego beszélt a kedvenc hegyeiről is, sőt, kiemelt egy olyat is, amelyet kifejezetten nem szeretett.

„Ha azokról beszélünk, amiket megnyertem, akkor a Civiglio és a San Fermo volt a két kedvencem. Ezen a két emelkedőn komoly különbségeket tudtam kialakítani. Ezek előtt volt egyébként még egy fontos hegy, a Madonna del Ghisallo.”

Damiano Cunego

Fotó: EFE

„Később a szervezők beletették az útvonalba a Muro di Sormanót is, amit én mindig utáltam. Talán azért egyébként, mert akkoriban, amikor már ezt is meg kellett mászni, én már túl voltam a karrierem csúcsán, és általában, mire odaértünk, én már nem voltam ott az első csoportban.”

„Ráadásul én ekkor a Nippóban már egyedül voltam. Én általában a 30.-40. hely környékén kezdtem a hegyet, és mire utána észhez tértem, Vincenzo Nibaliék már jóval előttem jártak. Itt számomra a verseny tulajdonképpen véget is ért. Nem sokkal később vissza is vonultam. Van egy üzletem, új ingerek érnek, új tevékenységek lettek fontosak, és új kapcsolatim lettek. És boldog vagyok.”

A végén Cunego megpróbálta összegezni, milyen képességek szükségesek ahhoz, hogy valaki jó legyen Lombardián.

„Jó hegyimenőnek kell lenni, ugyanakkor egy jó klasszikus-menő tulajdonságokra is szükség van. Nagyon jó állóképesség kell, jól kell tudni regenerálódni, és gyorsnak is kell lenni. Nehéz ilyet találni, de én ezekben mind elég jó voltam. Szerencsés is voltam, ugyanakkor az is kellett, hogy jól tudjam ötvözni ezeket a képességeket.”

„Sokszor le tudtam szakítani az ellenfeleimet, Nibali is rendszerint egyedül nyert, és vannak most is ilyen versenyzők.”