„Még minden megy, csak a hosszú hegyek nem” – Milan pályán és országúton is hozza a nagy győzelmeket
Publikálva 08/03/2024 - 13:48 GMT+1
Most, amikor a Vincenzo Nibali utáni időszakban az új sztárját keresi az olasz kerékpársport, Filippo Ganna mellett nagy szükség van egy olyan fiatal tehetségre, mint Jonathan Milan, aki pályán és országúton is hozza a minőségi győzelmeket. A Lidl-Trek olasz sprintere huszonhárom évesen olimpiai és világbajnok pályán, tavaly pedig ponttrikót nyert a Girón.
Kék trikót érő győzelem, Milan nyert a Tirrenón
Videó forrása: Eurosport
Huszonhárom évesen olimpiai és világbajnok pályán, tavaly ponttrikót nyert a Girón, télen pedig lecsapott rá a sprintert kereső Lidl-Trek.
Most, amikor a Nibali utáni időszakban az új sztárját keresi az olasz kerékpársport, Filippo Ganna mellett nagy szükség van egy olyan fiatal tehetségre, mint Jonathan Milan, aki pályán és országúton is hozza a minőségi győzelmeket.
Ahogy tette azt a Tirreno-Adriatico csütörtöki szakaszán, amikor egy komoly, emelkedős sprintben verte Jasper Philipsent. Már tavaly is sokan kezdték Marcel Kittelhez hasonlítani, az olasz szurkolók persze ott tartanak, hogy ha Gannának nem, neki talán lehetne esélye a Sanremón.
Csak hát Jonathan Milan nem kis darab, százkilencvennégy centi, 84 kiló, és negyvenhatos lába van. Nehéz elképzelni, hogy egy Pogačar vagy Van der Poel megindulás után ott maradjon a mezőny elejében a Poggión.
„Nem tartom magam igazi sprinternek, legalábbis még nem. Egy kicsit még minden megy, leszámítva a hosszú hegyeket. Oldalszeles sík szakaszok, sprintek, rövid emelkedők, ezekben nem vagyok rossz, de a kockakövek is érdekelnek. Akkor debütáltam a Roubaix-n, amikor Colbrelli nyert. Háromszor estem el, nem fejeztem be a versenyt, mégis imádtam. Egyszerűen lenyűgözött az egész hangulat.”
Jonathan Milan idén a negyedik profi szezonjának futott neki egy téli csapatváltás után, de az olimpia évében természetesen kiemelten készül a pályára. Alapembere az olasz csapatüldözéses sornak, amely Tokióban emlékezetes módon szerzett aranyat a dánok elleni döntőben. Huszonkét évesen már háromszoros Európa-bajnoknak, világbajnoknak és olimpiai bajnoknak mondhatta magát.
Milan története „olaszosan közhelyesnek” mondható, az édesapja profiként tekert, ő pedig hiába próbálkozott a judo mellett a focival és a síeléssel, a montiba azonnal beleszeretett.
„Ötévesen kezdtem, apu miatt. Ő az Amore&Vita-ban tekert, és hétvégenként mindig elmentünk megnézni a versenyeit. Nem erőltetett semmit, egyszerűen én voltam az, aki a kerékpárt választotta. Pedig sok mindent kipróbáltam” – mesélte Milan.
„Aztán apa a visszavonulása után alapított egy kerékpáros csapatot, aminek én és a tesóm voltunk az első két igazolt versenyzője. Aztán pár év alatt 50-en lettünk. Cross és monti, de semmi országút, ez volt a profilunk. A Bike Team Jam’s még mai is létezik.”
Milan az U23-ban már a Team Friuliban tekert, abban a sorban, ahonnan Alessandro De Marchi is jött. Mindketten Bujában laknak, egy Udine közeli, alig 6000 lakosú városkában, de erről a környékről származik Aleotti és Fabbro is.
/origin-imgresizer.eurosport.com/2024/03/08/3925131.jpg)
Jonathan Milan
Fotó: AFP
„Szerintem még a mostani csapatánál sem tudják pontosan, hogy mekkora erő rejlik benne. Ez annak fényében feltűnő, hogy mindössze négy-öt éve edz rendszeresen országúton” - mondta róla Andrea Fusaz, az egyik nevelőedzője.
Bár egyre komolyabb szerepet kapott a Bahrainnél, télen a Lidl-Trekhez igazolt, de a pályát az új sorában sem fogja elhanyagolni. Hiába a komoly eredménysor, az 1 órás világcsúcsot (még) nem készül megdönteni.
„Ott voltam a lelátón, amikor Filippo megcsinálta a rekordot, még nézni és végigülni is nehéz volt, nemhogy lenyomni. Szerintem valahol erről a világcsúcsról minden pályás szokott álmodozni, mert mégiscsak bekerülsz vele a történelemkönyvekbe. De még nem érzem időszerűnek, előttem egy teljes pályafutás, nem kell sietnem.”
Mint ahogy az új Vespa megvételét is a tavalyi év végére halasztotta, pedig az olimpiai arany után egyből meglepte magát egy 1963-as, igazi retro modellel.
„A garázsban szerencsére van hely, szóval lehetne még venni. A nagy motorok viszont nem érdekelnek, tökéletesen elvagyok a kis, 50 köbcentis Vespákkal.”
(Gazzetta, Tuttobiciweb)
Kapcsolódó témák
Hirdetés
Hirdetés