A holland csapat két nagynevű versenyzője számára nehezen indult az idény, de a vezetés megfelelő hozzáállásának hála, jövőre mindketten visszajuthatnak a csúcsra.

Akárhogy is nézzük, a Jumbo-Visma remek 2021-es szezont tudhat maga mögött. A holland csapat nyert háromhetest (Vuelta), több nagy klasszikust (Gent-Wevelgem, Amstel), versenyzői szereztek olimpiai érmeket és négy szakaszgyőzelmet a Tour de France-on, összességében pedig 43 sikernek örülhettek az évben. Mindez pedig még lenyűgözőbb, ha belegondolunk, hogy a csapat ezt nagyrészt két meghatározó embere nélkül érte el.
Tom Dumoulin és Dylan Groenewegen, különböző okokból, de az idény egy jelentős részét kihagyták. Míg az egykori Giro-győztes belefáradt a versenyzésbe és az év elején váratlanul szüneteltette pályafutását, addig a sprinter a Fabio Jakobsen horrorsérülését okozó baleset miatt kapott hosszú eltiltással kezdte a szezont.
Kerékpár
Dumoulin már látja, nagyon is jó dolog profinak lenni
TEGNAP 09:54
Ami összekötötte a két esetet, hogy a Jumbo a nehéz helyzet ellenére egyik versenyzője kezét sem engedte el, inkább csendesen, de nagyon is aktívan támogatta őket. Richard Plugge csapatmenedzser elmondta, a stáb végig kapcsolatban volt mindkettejükkel, segítették őket, de egyúttal teret adtak nekik a problémáik megoldására.
„Az ajtónk mindig nyitva állt, de mi nem helyeztünk rájuk nyomást. Megegyeztünk, hogy ezekben a hónapokban kapcsolatban maradunk, de ők keresnek majd, ha készen állnak. És így is lett.”
A csapat „lassú víz partot mos” stratégiája mindkét versenyző esetében bevált. Dumoulin, aki januárban komoly meglepetésre jelentette be, hogy – talán végleg – befejezi, a Jumbo stábját is teljesen meglepte. Mégis egyből belátták, hogy ilyen esetben a legrosszabb, amit tehetnek, ha nyomás alá helyezik a versenyzőt.
„Békén kellett hagynunk, hogy megtalálhassa a saját útját és segíteni ebben, ha szeretné. Azt mondtuk neki, bármire van szüksége, segítünk. Ha akarja, újrakezdheti, de részünkről nincs nyomás.”

Tom Dumoulin

Fotó: AFP

És ennyi épp elég volt. Bár Dumoulin néhány hónapra teljesen eltűnt a nyilvánosság elől, kapcsolatát a mezőnnyel sose vesztette el, a sport szeretete pedig végül túl erősnek bizonyult. Áprilisban kilátogatott az Amstelre, néhány hét múlva pedig már újra teljes erővel edzett. Június közepén visszatért és egyből megnyerte a holland időfutam bajnokságot, amit július végén egy olimpiai ezüstéremmel fejelt meg. Plugge örült, hogy újra nyerni látja egyik sztárját, de szerinte ennél is fontosabb volt, hogy Dumoulin visszanyerte örömét a versenyzésben.
Amikor januárban otthagyott minket, ki akartuk deríteni, hogy képes lesz-e újra megtalálni önmagát és boldognak lenni, akár profi bringásként, akár nem. Persze nagyon örülünk, hogy ismét versenyez és eredményes akar lenni. A legfontosabb viszont, hogy újra sínen van az élete.
Groenewegen esete még egy fokkal nehezebb volt a Jumbo számára. Míg Dumoulin legalább maga döntött a szünet mellett, addig a sprintert hosszú hónapokra eltiltották, ezalatt pedig a dühös szurkolók üzenetei mellett szembe kellett néznie a tettei okozta bűntudattal is. A csapatnak egyszerre kellett támogatnia őt, és közben segíteni szembenézni a történtekkel.
„Az emberek talán megértik, milyen nehéz volt számára a visszatérés. Nagyon erős mentalitás kell ahhoz, hogy újra bele tudj vágni. Tükörbe kellett néznie és rájönnie, hogyan tudja jobban csinálni.”

Fabio Jakobsen

Fotó: Getty Images

Ráadásul amint önmagában tisztázta ezeket a kérdéseket és készen állt a visszatérésre, még mindig nem volt biztos, hogyan fogadják majd újra a mezőnyben.
„Jóval több ember kapott szerepet ebben a helyzetben, mint Dumoulin esetében, így nem tudhatta, miként fogadják majd, ha valahol újra elindul egy versenyen. Újra találkozott a kollégáival és tudta, hogy egyesek nem kedvelik, míg mások boldogan üdvözlik majd. Kilencven százalék örült, hogy látja, ez sokat segített neki a megbékélésben.”
Groenewegen a Girón kezdte újra a versenyzést. Az év első háromhetesén ugyan még nem jött neki össze a szakaszgyőzelem, később viszont háromszor is nyerni tudott a szezon során. Ez Plugge szerint egy újabb nagyon fontos lépés volt számára.
A győztes érzésre minden sprinternek szüksége van. Ez hatalmas megkönnyebbülés volt. Dylan már tudja, hogy képes rá és ezt szereti legjobban az életben: a bringázást és a sprinteket.”

Dylan Groenewegen

Fotó: Getty Images

A Jumbo főnöke úgy látja, mindkét eset azt mutatja, mennyit változott a csapatok hozzáállása a versenyzőikhez az utóbbi időben. 20 évvel ezelőtt hasonló helyzetekben a legtöbb vezetés azt mondta volna, vagy keményebben állnak a dolgokhoz, ha vagy mehetnek amerre látnak. Manapság ennél jóval nagyobb szabadságot adnak a bringásoknak.
„10-20 éve talán nem kaptak volna ekkora figyelmet. Mi mindig nyílt, őszinte kapcsolatot szeretnénk kialakítani a versenyzőinkkel. Azt szeretnénk, hogy bármit megbeszélhessünk.”
Ez a vezetési stílus azért manapság sem mindenhol elterjedt a mezőnyben, elég csak mondjuk a DSM-re és az utóbbi években körülöttük kibontakozó balhékra gondolni. Plugge azonban hisz benne, hogy a nyílt hozzáállás sok esetben jobb megoldás, mint a szigorú hierarchia.
„Ha el akarsz menni a Vueltára, vagy éppen kihagyni a versenyt, jelezd nekünk és akkor megbeszélhetjük. Talán egyetértünk majd. Szeretnénk megtudni, mit érzel. Ha boldogtalan vagy, mondd el. Ha nem tudjuk, nem tudunk változtatni sem rajta. Ez megtörtént Tommal, de más versenyzőkkel is. Próbálunk megoldást találni. Ez a modern hozzáállás a versenyzőkhöz.”
A Jumbónál ez a mentalitás azt eredményezte, hogy jövőre még két nagynevű versenyző a keret tagja lesz és küzdhetnek a győzelmekért. Ki tudja, segítségükkel talán még az idei negyvenhármat is sikerül túlszárnyalni.
Forrás: Velonews
Kerékpár
Botrányhős sprinterek, csendes hegyimenők – A személyiségen múlna, kiből lesz bajnok?
15/01/2022 18:30
Kerékpár
Dumoulin: „Lehet, hogy holnap abbahagyom, de lehet, hogy még öt évig nyomom”
07/01/2022 16:34