„Hiszünk benne, hogy ilyen a jövő csapata” – a DSM-nél reagáltak a kritikákra

Amilyen parádésan alakult számukra a tavalyi csonka szezon, olyan csalódást keltő eddig a DSM csapatának 2021-es idénye. A német bejegyzésű sor rögtön az év elején elvesztette a tavalyi szezon felfedezettjét, Marc Hirschit, ez pedig egy azóta is tartó sikertelenségnek ágyazott meg. Nem elég, hogy idén eddig mindössze 5 győzelmet szereztek (tavaly összesen 16-ot), a csapat egysége is megbomlani látszik, a sajtóban egyre több elégedetlen versenyzőről hallani.

Ennek hátterében állítólag részben a csapat híresen szigorú módszerei állnak. Az utóbbi években a stáb egyre több és több versenyzővel keveredett összetűzésbe, mert azok nem tartották magukat az elvárt edzésnapló vezetéséhez, vagy épp nem csinálták meg a versenyekre „házi feladatként” adott felkészülést.

Olyan hírek is elterjedtek, hogy a csapat nem volt hajlandó a versenyzők kérésére állítani az időfutam kerékpárok nyeregmagasságán egy-egy TT előtt, vagy hogy nem támogatták a nemzeti bajnokságokra készülő bringásaikat. A rengeteg kritika után a DSM-nél úgy döntöttek, megpróbálnak tiszta vizet önteni a pohárba, ezért Rudi Kemna edző és Matt Winston sportigazgató hosszú interjút adott egy holland lapnak. A kétrészes cikkből válogattuk össze a legérdekesebb részleteket.

Matt Winston: A DSM számos szakemberrel dolgozik együtt. Köztük vannak olyanok is, akiknek a bringák beállítása a dolguk. A szezon előtt a versenyzők elmennek hozzájuk, mindent lemérnek és megbeszélnek, majd ez alapján beállítják a kerékpárokat.

Aztán elkezdődik az idény, a versenyzők pedig idegesek lesznek. Közelednek a nagy célok és kételkedni kezdenek. Hirtelen önhatalmúlag úgy döntenek, hogy meg kéne emelni a nyerget két milliméterrel. Ezzel nem csak a szakemberrel szemben tiszteletlenek, hanem az idegességük a szerelőkre is átragad. Ráadásul a tartalék bringák nem lesznek módosítva, a versenyző pedig ezzel hát és térdproblémákat is kockáztat. Ezért nem hozunk ilyen impulzív döntéseket.

Rudi Kemna: Képzeljünk el egy nagy klasszikus előtti reggelt. Egy versenyzőnek ilyenkor koncentrálnia kell, nem a nyeregmagasságon gondolkodnia. Ez jelenti nálunk a különbséget, szembenézünk a kihívásokkal. Nem szabad mindenben kételkedni. Vannak versenyzőink, akik szeretik ezt a kontrollt és gyorsan fejlődnek. Mások nem olyan jók ebben és nem küzdenek meg magukkal.

Winston: Persze. Versenyen kívül felveheti a kapcsolatot a szakemberrel és megbeszélhetik a dolgot. Jó eséllyel a változás jóvá lesz hagyva. Azt viszont nem akarjuk, hogy a bringásaink rossz döntéseket hozzanak.

Minden verseny előtt lemérjük a bringákat. A guminyomást is előre meghatározzuk, részben szakértői tanácsra. Minden verseny vagy szakasz előtt a kerékpáros kap egy dokumentumot, benne ezekkel az adatokkal, és ha más véleménye van róla, azt megbeszéljük. De nem hagyjuk, hogy valaki a saját ötletéből módosítson a közvetlenül a verseny előtt. A kerékpározás egy élsport. A legmagasabb szint már nem olyan, mint régen.

Kemna: Azok is vagyunk! Másrészről viszont fontosnak tartjuk a csapat egységét. Ezek a pletykák többnyire belső ügyekről szólnak, amiknek nem szabadna kitudódniuk. Az egyik legfontosabb számunkra az együttműködés. Tiszteljük annyira a stábot és a versenyzőket, hogy ilyeneket nem osztunk meg a sajtóval.

Először el kell magyaráznom a csapatunk filozófiáját, az sok kérdésre választ ad. Tudjuk, hogyan kell top csapatot építeni. Kemény munkával, ami eltökéltséggel és szenvedéllyel párosul. És nagyon fontos az együttműködés.

A fiatalok először egyedül versenyeznek. Idősebben viszont csapatba kerülnek, ahol meg kell tanulniuk együttműködni. Ez a célunk, ez a sikerünk titka a DSM-nél. Ez pedig alkukat igényel. Alkukat versenyzők, a stáb és szakértők között. Így működünk és így is fogunk a jövőben is.

Egy ideális világban működne, amit felvázoltunk. Azonban nem mindenki egyforma és néha itt csúszik el a dolog. Az együttműködés azt is jelenti, hogy mindenki elfogadja a szerepét. Ahogy a szerelő sem foglalkozik a taktikával, úgy a versenyzőnek sem szabad túllépnie a hatáskörét. El kell fogadnia néha, hogy jobb az, ahogy mondják… Még nincs minden versenyzőnk ezen a szinten, ez pedig néha konfliktusokhoz vezet.

Így van. Ilan nagy tehetség, egy jó srác. Az együttműködésben viszont még fejlődnie kell. Ebben még nincs a kellő szinten, ezért nem lett kiválasztva. Fizikailag készen áll. A kölcsönös együttműködés azonban szintén fontos, hogy a csapat sikeres lehessen.

Persze, hogy nem! Nem is vártam, hogy az legyen. A döntés azonban a miénk. Időközben viszont ezek a feszültségek a nyilvánosságot is elérték. Én magam is a sajtóban olvastam először, hogy távozni akar, ami nyilván meglepett. Az terjedt el rólunk, hogy szigorú csapat vagyunk, úgy tűnik, nem eléggé… A célunk az, hogy ezzel mindenkit jobbá tegyünk, ebből nem is fogunk engedni. Hiszek benne, hogy ez a jövő módszere.

Minden ilyen versenyzővel közös megegyezéssel szakítottunk. Valahol az állítás mégis igaz, talán ebben hibáztunk. Kialakult rólunk egy ilyen kép, ebből tanulnunk kell a jövőben.

Így igaz. Mind más okokból távoztak, de egyikük sem a pénz miatt. Minden említett név esetében az együttműködés volt a probléma, nem az anyagiak.

Az ő esete nem különbözik sokban van Wilderétől. Lehetsz jó versenyző, aki jó eredményeket ér el, ha közben nem teszed erősebbé a csapatot, akkor nem leszel kiválasztva a keretbe.

Erről nem mondhatunk semmit, mert a szerződésben, amit kötöttünk, egyértelműen aláírtuk, hogy nem beszélünk a szakítás okairól. Ha elmondhatnám, egyszerűbb lenne megérteni, de erre nincs lehetőségem.

Ez kétségtelen. Persze ez valahol a konkurencia dicsérete, de magunk felé is fel kell tennünk kérdéseket. Elég jól dolgozunk? Vezetőként én is felelősnek érzem magam ezért.

Winston: Nem. De sokkal jobban kell teljesítenünk. Csapatként dolgozunk ezen. Csapatként nyerünk, de ha nem mennek olyan jól a dolgok is egy csapat maradunk. Mindenki hibázik a csúcs felé vezető úton.

Az a hír is elterjedt, hogy a nemzeti bajnokságokon nem küldtetek csapatot a versenyzők támogatására.

Kemna: Ez valóban egy olyan döntés, amit meghoztunk. Nemzetközi csapat vagyunk, versenyzőkkel 13 különböző országból, több kontinensen. És akkor a női és az utánpótlás csapatot még nem is számoltuk. A bajnokságok hétvégéje így kezelhetetlen lenne. Felszereléssel támogatjuk a versenyzőket, de stábbal és busszal nem.

Ez a csapat döntése, valahol kell húzni egy vonalat. Ha egy versenyző erről kérdez, neki is tisztán elmagyarázzuk. Persze könnyű manapság negatívan írni a DSM-ről.

Ez kettős dolog. Bármilyen furán is hangzik, a figyelem valahol jót tesz, szem előtt vagyunk. Ugyanakkor figyelnünk kell az hírünkre a világban. Válaszolnunk, ha támadnak minket, azzal, hogy elmagyarázzuk a céljainkat.

Winston: Igen, ha a hírek kontextus nélkül terjednek. Sokat kérünk a versenyzőinktől. Van, aki ezt nehéznek találja, más viszont stabilan érzi magát és profitál a munkastílusunkból. A mi dolgunk, hogy a jó üzenetet kommunikáljuk.

Kemna: Sokat beszélünk erről csapaton belül is. Látjuk, hogy a társadalom változik, a fiatalok ma másképp látják az életet. Azonban nem hisszük, hogy ez okot adna lejjebb adni a céljainkból. Ez egyszerre motiváló és kemény feladat, saját magunk fölé nőni és top teljesítményt nyújtani. A múltban ez már többször sikerült és a jövőben is sikerülni fog.

Forrás: Wielersflits.nl