„A Flandriának sörszaga van, mindenhol máshol csak izzadságot érezni”

Kálmán Laci

Publikálva 08/04/2022 - 15:38 GMT+2

Az alap, hogy a győztesekről mindig mindent tudni akarunk. Rajtuk kívül az első helyről éppen lecsúszók története is mindig izgalmas, ha más nem, abból a szempontból, hogy miben hibáztak, min múlott a győzelem. Nem szabad azonban megfeledkeznünk a tökutolsókról sem, hisz gyakran az ő sztorijuk is izgalmas vagy épp nagyon emberi, amelynek megéri utánajárni.

Flandriai körverseny

Fotó: AFP

Éljen soká’ Julien Morice, a Flandria utolsó helyezettje!

A Het Nieuwsblad című belga oldalnál hagyomány, hogy megkeresik az egyes versenyek utolsó helyezettjeit egy rövidke interjú erejéig. Nemrég Cyril Lemoine járt így, aki az Omloopon ért be úgy, hogy senkit sem tudott megelőzni. Most pedig csapat-, és szobatársa, a B&B Hotels versenyzője, Julien Morice, aki a Flandrián zárt a 103., azaz az utolsó helyen.

Arra gondoltál, hogy le kéne utánoznod a szobatársad?

Flandriai körverseny

Van Baarle: "Pogačar már másnap elnézést kért, ez nagyon korrekt volt tőle"

08/04/2022 - 19:21

Nem, dehogy. Igaz, azonnal felhívtam a barátnőmet és mondtam neki, hogy a Flandrián sokkal jobb legutolsóként célba érni, mint 74.-ként, 90.-ként, vagy akár utolsó előttiként. Ilyenkor ugyanis legalább beszélnek az emberről. Egyébként tényleg direkt értem be utolsónak, de a dolog oka az volt, hogy nem akartam senki testi épségét veszélyeztetni.

Ezt hogy érted?

Az első 200 kilométer lement simán, klasszikus segítői szerepkörben, fogtam a szelet a kiemelt embereknek. Sikerült is őket jó pozícióban elvinnem a Kwaremont lábához, következhetett a második mászás. Ekkor elfogytam, de ennyi is volt a dolgom, és gondoltam, szép nyugiban letekerem az utolsó ötvenet egy jó társaságban.

Hamarosan azonban kezdődtek a gondok a kormányommal. Egészen konkrétan elvesztettem néhány csavart. Ezeket a kormányokat négy csavar rögzíti, melyek közül kettő letört. A kormány így eléggé kilazult, összevissza járt a kezemben, így elég nehéz volt irányban tartani a kerékpárt. Nagyon óvatosnak kellett lennem. Így másztam meg a Kwaremontot és a Paterberget.

Veszélyes volt?

Hát, nem túl szerencsés. Attól féltem, hogy a többi csavar is letörik, és akkor kész. Az, hogy új kerót kérjek, nem volt opció. Két kocsink volt a versenyen, de a második is előttem volt jóval. Az utolsó 25 km-t direkt az utolsó helyen haladva tettem meg, hogy ha bukok, akkor másokat ne rántsak magammal.

A feladás talán biztonságosabb lett volna.

Talán. De van bennem büszkeség is. Meg ez mégiscsak a Flandria, és az ember tiszteli ezt a versenyt. Csak akkor adja fel, ha végképp nincs más megoldás.

Julien Morice - fotó: Twitter

Fotó: Twitter

Legyen bármilyen nehéz is a verseny?

Nekem mindenképp nehéz. Magas vagyok és 81 kiló. Nem könnyű felvinni ezt a testet 18 emelkedőre. A Koppenberg a legrosszabb, iszonyú meredek. És az eső még nem is esett. Ha esett volna, gyalog mentem volna fel. Úgy sem lettem volna lassabb.

Öt évvel ezelőtt is célba értél, akkor előrébb végeztél, most mégis többen ismerik a neved.

Igen, benne voltam egy korai szökésben. Kétszáz kilométert tekertünk elöl. Ez minden évben egyre nehezebb. Régen az ilyen kis csapatoknak jutott némi nyilvánosság, de most már mindenki ott akar lenni elöl. Egyébként a korai szökésben az a jó, hogy a legjobb állapotában láthatod a Flandriát. Az emberek, a hangulat, a szagok.

A szagok?

Igen, mindenütt izzadságszag van meg füst és pára, de a Flandrián a versenynek sörszaga van. Minden emelkedőn, minden faluban ott terjeng a jó kis sörszag.

Azért mondjuk el, hogy nem vagy te egy teljesen ismeretlen versenyző.

Nem, 2018-ban például versenyt nyertem a Vital Conceptnek a Sharjah Touron, Dubajban. Ez az egyetlen győzelmem, azóta meghagytam a lehetőséget a többieknek.

Forrás: via Het Nieuwsblad

Flandriai körverseny