Van der Poel: "Eszembe sem jutott izgulni a sprint előtt"

Adrie van der Poel korábban egy Liége-t (1988) és egy Flandriát (1986) nyert, de tegnap délután óta már a fiának is két nagy klasszikus győzelme van. Most vasárnap pedig jön az Amstel, utána meg a Roubaix. Talán már Wout van Aerttal.

Csak Tadejjel voltam elfoglalva, a többiekre nem figyeltem. A szemem sarkából láttam őket, nagyon gyorsan jöttek, de amúgy is el kellett volna kezdeni a sprintet. Nem akartam túl sokáig várni. Az időzítésem pont jó volt.

A sprint mindig egy kicsit szerencsejátéknak számít, de nem volt mitől tartanom. Eszembe sem jutott izgulni a sprintem előtt. Arra koncentráltam a leginkább, hogy ne induljak messziről. Jártam már itt, voltam ilyen helyzetben, tudtam mi következik. Nem volt mitől tartani.

Nem igazán. Szerintem akkor nem hibáztam, és ezt már tavaly is elmondtam. A véleményem pedig nem változott. Kasper egyszerűen erősebb volt a végén. Ha pedig valaki erősebb nálad, akkor meg fog előzni. Még akkor is, ha mindent jól csinálsz a sprintben.

Azt mondják, a Flandriai körversenyen fontos a tapasztalat. Ez számított most Pogacar ellen?

Nem hiszem. Az első Flandriámon negyedik lettem, és elestem a Kwaremont előtt. A lényeg az, hogy legyen erőd a végére. Én előzetesen azért sejtettem, hogy Pogacar versenyben lesz a győzelemért. A Dwars door Vlaanderenen is nagyon erős volt, csak ott egy bukás megfogta, és ezért nem volt jó helyen.

Ha az erőt nézem, ez volt a legjobb Flandriám. Látom a Strava-n, hogy néhány személyes rekordot is megdöntöttem. Pogacar igazán lenyűgöző volt az emelkedőkön, örültem, hogy tudtam vele menni. Főleg a Kwaremonton, mert ott majdnem lemaradtam. Épp elkaptunk pár szökevényt, nehéz volt átlátni a versenyt, de kiszúrtam a támadását. A Paterberg meg… ott tényleg 3 pedálfordulaton múlott, hogy ne szakadjak le róla. Szerintem még soha nem kellett ilyen mélyre mennem, hogy kövessem valakinek a kerekét.

Nem. A Sanremo előtti napokban annyit tudtam, hogy jó szinten vagyok, és nem kockázatos a visszatérés. Az edzések jól mentek, de a versenyzés persze mindig valami egészen más. Ha mondjuk egy hónappal a Milánó-Sanremo előtt kérdeztek, sokkal bizonytalanabb lettem volna.

Ezt sajnálom, mert megcsinálta a versenyt, és mindkét emelkedőn egyértelműen ő volt a legerősebb.

Nem. A Strade Bianchén láthattuk, hogy Tadej kiváló egynapos menő. Hihetetlen tehetség.

Nem is gondolok rá. Nem hiszem, hogy ez lehetséges lenne.

Forrás: HLN.be