Egan Bernal: "Mivel már nyertem Tourt és Girót is, nem motiválnak a szakaszgyőzelmek"

Összességében jó év volt. Nem feltétlen olyan szezon, amire gondoltunk, de kontextusba kell helyezni, mert tudjuk, honnan jöttem és mi történt. Viszont mindig többet akarunk. Nyugodt vagyok, mert előrelépést éreztem a folyamatomban: az volt a kulcs, hogy ismét versenyképes legyek egy olyan háromhetesen, mint a Giro d'Italia. Az, hogy hetedik lettem, nagy önbizalmat ad a jövőre nézve.

Késleltette és eléggé megváltoztatta a dolgokat. Nagyon jól haladtam az év elején, a kolumbiai bajnokság magabiztosságot adott, jókedvűen érkeztem Európába. Úgy éreztem, teljesen rendben vagyok és mentálisan is készen álltam. A kulcscsonttörés miatt nem viszont tudtam visszatérni ahhoz a lendülethez, ami megvolt, és nagyon fájt, hogy fontos versenyeket kellett kihagynom. Ott akartam lenni és jól akartam menni a Tirreno-Adriaticón, de egyszerűen lehetetlen volt ilyen gyorsan felépülni.

Nem rossz, de jobbat szeretnék. Tavaly bármit megadtam volna, hogy a legjobb tíz között végezzek egy háromhetesen, nem jött össze. Idén megcsináltam, de a dobogó vagy minimum a top5 volt a cél. Keményen edzettem, hogy sikerüljön, és a csapattal is erről beszéltünk, mégsem sikerült. A verseny első részében az volt a stratégia, hogy agresszívan versenyezzek, hiszen nem számítottam igazi esélyesnek a többiek szemében, és reméltük, hogy elengednek. A verseny második felében eléggé elfáradtam, de így is kaptam pozitív visszacsatolást.

Igen, de a lábsérülésem miatt pár napig messze nem tudtam a maximumon teljesíteni. A verseny utolsó hete viszont nagyon jól sikerült: szökésekben voltam és szakaszt nyertem. Aznap remekül éreztem magam, tudtam, hogy ez az enyém lehet.

Még mindig nem tudok semmit. Nem hozták nyilvánosságra az összes útvonalat, csak a Tourt ismerjük, úgyhogy majd meglátjuk. Azon gondolkodtam, hogy versenyről versenyre haladok, az év első részére koncentrálok, és majd menet közben variáljuk a programot. Egyszerűen nem értem, hogyan lehet megkezdeni egy felkészülést decemberben anélkül, hogy tudnánk, milyen versenyek várnak a következő szezonban.

Nem. Mivel már nyertem Tourt és Girót is, nem motiválnak a szakaszgyőzelmek. Minden a csapattól, a csapat taktikájától függ, de nem tudom és nem gondolnám, hogy tényleg a szakaszgyőzelmekre kellene koncentrálnom. Jobban szeretek az összetettért küzdeni.

2026 végéig van szerződésem, ezt tiszteletben tartom. Gyakran beszélnek erről-arról, de az Ineosnál vagyok, és itt szeretnék fejlődni. Több dolog is eldől, amikor majd lejár a szerződésem, nem érzem úgy, hogy most arról szólna az életem, hogy más lehetőségeket keresek. Az Ineos sokat segített, amikor a balesetem történt.

Régebben könnyebb volt eljutni Európába. Ha nagyon jó fizikai állapotban voltál, felfigyeltek rád, de manapság már sok akadály van. Egy kerékpárosnak már fiatalon is nagyon jónak, szinte tökéletesnek kell lennie és kiemelkedő technikai képzettséggel kell rendelkeznie. Európában azt sem bocsátják meg, ha valaki nem beszél angolul. Ha újra kiemelkedő kolumbiai kerékpárosokat szeretnénk, sokat kell az étkezésbe, az edzőképzésbe és hasonló dolgokba fektetnünk. Ez jelen pillanatban elég nehéz feladat.