Mark Cavendish úgy érzi, Patrick Lefevere "egyszerűen átverte őt", a korábbi csapatfőnök válasza sem maradt el

Hetven­ezer eurós minimálbér, homályos bónuszok, egy szponzor, aki pénzt akart csinálni abból a sikerből, amiben néhány hónappal korábban még maga sem hitt, és a csapatfőnök, aki hirtelen már nem emlékezett egy félmillió eurós megállapodásra. "Believe: Achieving the Impossible" címmel új életrajzi könyv jelent meg Mark Cavendishről.

Watch every single one of Cavendish's 35 Tour de France wins

Videó forrása: Eurosport

Érdekes részleteket mesélt el Mark Cavendish arról az időszakról, amikor lehetőséget kapott Patrick Lefevere-től, majd mindenkit meglepve négy szakaszt nyert a 2021-es Touron.
Minimálbér, homályos bónuszok, egy főszponzor, aki pénzt akart csinálni abból a sikerből, amiben néhány hónappal korábban még maga sem hitt, illetve a Quick-Step főnöke, aki gyorsan elfelejtett egy szóbeli megállapodást.
De hogyan jutott el addig, hogy egyáltalán elvigyék a 2021-es Tour de France-ra, és miben állapodott meg Lefevere-rel?
"Tulajdonképpen minden a Török Körversennyel kezdődött áprilisban, ahol négy szakaszt nyertem. Akkor még elképzelhetetlennek tűnt, hogy elvigyenek a Tourra, hiszen a csapatnak volt egy jó sprintere, Sam Bennett, aki az előző évben kiválóan teljesített. Én meg három éven át semmit sem nyertem. Sam azonban térdsérülésekkel küzdött, miközben én a belga körön újra nyerni tudtam. Még mielőtt megtudtam volna, hogy mehetek a Tourra és átveszem Sam helyét, Lefevere azon a versenyen ült le velem beszélni a 2022-es évről.
Egy tipikus 'Lefevere-féle' tárgyalást kell elképzelni: elegáns étterem, jó bor, sok nevetés, aztán körülbelül egy óra múlva előrehajol, és kimondja a hatszámjegyű összeget, amire fizetésként gondol. De olyan hangsúllyal, mintha azt kérdezné a pincértől, hogy van-e egy másik évjáratuk a Château Cheval Blanc-ból.
Elmondta, hogy mire gondolt fizetésként, majd jöttem én, és némi alkudozás után 500 000 euróban egyeztünk meg. Plusz a bónuszok. Ez volt az első alkalom, hogy Patrickkal a pénzről tárgyaltam. Aznap este úgy mentem haza, hogy hat hónappal azután, hogy könyörögve kértem tőle egy szerződést, legalább a következő évre bebiztosítottam a jövőmet. Nem írtunk alá semmit, de ő is tudta, hogy a kézfogása annyit ér, mint a szava.
Aztán Bennett a sérülése miatt nem tudott indulni a Touron, én kerültem a helyére, és oda már egy új megállapodás szerint érkeztem. Közvetlenül a rajt előtti este tárgyaltunk. Éppen lefekvéshez készülődtem, amikor megszólalt a telefonom: Patrick volt az, kérte, hogy azonnal menjek le a hallba. Épp együtt vacsorázott a csapat társtulajdonosával, a cseh milliárdos Zdeněk Bakalával.
picture

Cavenish 35 győzelmet szerzett a Tour de France-on.

Fotó: Getty Images

Tett nekem egy új ajánlatot: 50 000 eurós bónusz a Touron való indulásért, 75 000 euró minden megnyert szakaszért, és további 15 000 minden befejezett hétért. Talán kissé illetlennek tűnik a pontos összegeket említeni, de úgy gondolom, érdemes bepillantást engedni abba, hogyan működnek a dolgok a profi kerékpársportban, legalábbis az én esetemben.
A kronológia itt fontos ahhoz, hogy megérthessük, miként találtam magam néhány hónappal később ismét egy étteremben, Patrickkel szemben, miközben újra a pénzről vitatkoztunk.
De menjünk vissza áprilisba, a török körre, ahol rögtön az első szakaszt megnyertem. Három éve nem volt győzelmem, szóval ez már önmagában egy nagy visszatérős sztori.
Patrick szeretett volna jutalmat adni, de állandóan azt mondogatta, hogy nincs rá keret.
Ezért felhívta a kerékpárszponzorunk, a Specialized főnökét, Mike Sinyardot. Korábban már én is beszéltem Mike-kal, és megkérdeztem tőle, hajlandó lenne-e állni a szerződésemet, amely alapján a minimálbért kapnám. Azt mondta, hogy a szerződést nem, de szívesen fizet nekem bónuszokat, ha nyerek.
Később Patrick elmesélte, hogy Mike nem tartotta sokra a török körös győzelmeimet, de ő azért meggyőzte, hogy ez nagyobbat szólt a sajtóban, mint az a kettő, amit Bennett nyert tavaly a Touron. Erre Mike beadta a derekát, és kifizetett nekem 20 000 eurót.
Fontos hangsúlyozni: ez Patrick verziója.
picture

CAXXXV - A legenda rekorddal köszönt el a Tourtól, Cavendish a Tour dobogóján!

Videó forrása: Eurosport

A törökországi győzelmeim a média szemében csodának számítottak, nekem pedig a három évig tartó rémálom végét jelentették. Sokkal kevésbé aggasztott, mit jelent ez pénzügyileg, de a szerződésem annyira szerény volt – mindössze 70 000 euró –, hogy a saját bevételeimről magamnak kellett gondoskodnom. Ezért az év elején elhoztam a saját szponzoromat, a Meatless Farmot.
Ráadásul felmondtam a hosszú távú szponzorszerződésemet a Nike-val, mert a Specialized ragaszkodott hozzá, hogy az ő cipőiket viseljem. Így tehát a Nike 10 000 eurós győzelmi bónusza is elveszett, de a Speci megduplázta ezt, ami jó üzletnek tűnt. Legalábbis akkor így gondoltam.
A Török Körverseny végén, miután még három győzelmet szereztem, már túl is léptem az alapfizetésemet. De azt mondták, hogy az első szakaszgyőzelemért járó 20 000 euró a másik háromra is vonatkozik.
A Touron megszereztem a 34. győzelmemet, beállítottam Merckx rekordját, majd a párizsi zárónap előtt meghallottam, hogy a Specialized egy limitált kiadású kerékpárt készít, mivel én nyertem meg a pontversenyt. Harmincöt ilyen zöld biciklit akartak legyártani és eladni.
Néhány hónappal korábban lehetőséget adtam a Specializednak arra, hogy finanszírozzák a fizetésemet, cserébe a kereskedelmi arculatom teljes felhasználási jogáért, de ők ezt visszautasították. Most pedig láthatóan anyagi hasznot akartak húzni abból a sikerből, amiben pár hónappal korábban még nem hittek. Nem engedtem nekik.
picture

Cav és Merckx.

Fotó: Getty Images

A Tour után elkezdtem kritériumversenyekre járni, ahol köztudottan jól lehet keresni. Patrick kihasználta a lehetőséget, és ismét meghívott vacsorázni a kedvenc éttermébe, a Hof van Cleve-be. Ez még az ő mércéjével mérve is elegáns hely volt.
Klasszikus, luxus környezet, tankönyvi helyszín egy Lefevere-féle tárgyaláshoz. Jött a szokásos végjáték: ünneplés a Tour miatt, pezsgős koccintás, majd egy alig észrevehető hatásszünet, egy rövid előrehajlás, és minden hangszínbeli vagy arckifejezésbeli változás nélkül, hirtelen, mégis teljesen tudatos témaváltás: 'Szóval, beszélnünk kellene azokról a zöld bringákról.'
Patrick tudni akarta, szerintem mennyit kereshetnék, ha segítenék eladni azokat a kerékpárokat a Specializednak. Mondtam neki, nem a pénz a probléma, hanem az, hogy amikor az előző novemberben nem volt csapatom, és Patrick azt mondta, hogy nincs rám keret, én ajánlatot tettem a Specinek: fizessék ki ők azt a 100 000 eurót, amit Lefevere kért, ebből én megkapnám az UCI által előírt minimum 70 000 eurós fizetést, ők pedig azt csinálhatnak a nevemmel, amit akarnak.
Én meg Patrick csapatában versenyeznék. Ezt az ajánlatot elutasították.
Kapcsolódó:
Patrick erre ennyit válaszolt: 'De hát a Tour-bónuszodat a Specialized fizeti!'
És ekkor összeállt a kép. Az a nagyvonalúság a Tour előtt, a hír az extra bónuszokról… Lehetséges, hogy nem is mondta el, hogy az a pénz nem Bakalától, hanem a Specitől jött? Hirtelen megértettem: most én tartoztam volna egy szívességgel a Specializednak, amiért ők előzőleg tettek Lefevere-nek egy másik szívességet.
Vagyis kifizették azokat a bónuszokat, amikről azt hittem, hogy a csapat állja.
'Nem fogják eladni azt a biciklit' – vágtam rá azonnal. Nem emlékszem, mi volt a desszert, de azt biztosan tudom, hogy a vacsora második felében határozottan fagyos volt a hangulat.
picture

Cavenish 35 győzelmet szerzett a Touron.

Fotó: Getty Images

A következő hetekben sem született megoldás, és a Tour előtt megkötött megállapodás valahogy 'elfelejtődött'. Az ominózus vacsoránk óta Patrick nem jelentkezett, majd jött a sajtóban egy provokatív megjegyzés a részéről, ami még engem is megdöbbentett:
'Tisztelem Mark Cavendisht. Mi hoztuk vissza, mi adtunk neki egy új esélyt. Vállalta a kihívást, és jól teljesített. Most viszont eljött az idő, amikor megint pénzt akar csinálni belőle. De meg tudja ismételni ugyanezt a bravúrt? Szerintem aligha.'
Így álltunk. Közeledett az ősz, és kezdtem ideges lenni. Úgy döntöttem, felhívom, és nyíltan megkérdezem, miért nem kaptam még meg a Tourra vonatkozó szerződést, amiben megegyeztünk. A vonal másik végén csend volt.
– Milyen szerződésről beszélsz? – kérdezte. Azt mondta, hogy ő nem emlékszik semmire. Ez az egész csak egy elhúzódó blöff volt? Csak játszott velem?
Tudom, kissé drámainak hangzik, de ez az egész valahogy az egész pályafutásomat tükrözte: bármit is nyertem, bármit is bizonyítottam, mindig ide jutottam vissza. Újra a jövőmért harcoltam.
Egy évvel korábban Patrick még az önéletrajzomat is elkérte, mielőtt egyáltalán elgondolkodott volna azon, hogy szerződtet. Most pedig hónapok óta csak hitegetett.
picture

Cav.

Fotó: Getty Images

Végül elege lett, és utasított, hogy menjek Belgiumba. Ott újra emlékeztettem a Tour előtti szóbeli megállapodásunkra – az 500 000 euróról –, mire ő azt mondta, nem emlékszik semmire. Azt feleltem, mindegy, ez volt a megbeszélt összeg, és
négy szakaszt nyertem a Touron, plusz megszereztem a zöld trikót, tulajdonképpen ennek a dupláját is megérdemelném. Főleg, hogy voltak a csapatban olyan versenyzők, akik egész pályafutásuk során csak két-három versenyt nyertek, mégis hétszámjegyű fizetést kaptak.
Patrick bocsánatkérően megrázta a fejét, és közölte: a költségvetése legfeljebb 250 000 eurót enged meg – ennyit tud adni, vagy semmit. Felálltam, és elmentem.
Másnap reggel felhívott Tom Steels. Arról érdeklődött, ott leszek-e a csapatmegbeszélésen. Olyasmit mondtam:
– Nincs szerződésem, tehát miért mennék?
Tíz perccel később újra megszólalt a telefon. Lefevere volt az. Éreztem, hogy ideges.
– Gyere csak el Belgiumba, a szerződést majd megoldjuk!
Elmentem. De nem azért, mert bíztam benne, hanem mert azt akartam, hogy végre vége legyen az egésznek. Őszintén szólva, csak annyit akartam keresni, hogy ki tudjam fizetni az adókat, a gyerekeim iskoláját, és félretegyek nekik az első otthonukra. Ennyi.
A beszélgetés elején ennyit mondtam neki:
– Figyelj, Patrick! Egyezzünk meg abban, amiben a Tour de France előtt megállapodtunk: 500 000 euró. Sokkal többet érek, te meg így is nagyszerű üzletet köthetsz.
picture

Cavenish 35 győzelmet szerzett a Tour de France-on.

Fotó: Getty Images

Lefevere ilyen. Valahogy mindig elérte, hogy a tárgyalások végén győztesnek érezze magát, és itt is sikerrel járt. De én szintén elégedett lehettem, mert maradt még 'jövőm' profi kerékpárosként.
Így ért véget a 2021-es szezon, sokak szerint a karrierem legkülönlegesebb éve. Bár talán nem mindenki gondolta így, például Patrick sem."

A belga sajtó természetesen megkereste a másik oldalt, és Lefevere pár mondattal reagált Cav verziójára:
"Különösen sajnálatosnak tartom mindazt, amit a könyvében leírt. Annak idején kihúztam őt a szarból, és adtam neki egy szerződést, amikor már senki sem hitt benne. Most pedig ezt kapjuk cserébe. Mark mindent megkapott, amiben akkoriban megállapodtunk, akárcsak a többiek."
(Nieuwsblad.be)

Ezek a cikkek is érdekelhetnek:


Csatlakozz a több mint 3 millió felhasználóhoz az appunkon
Legyenek mindig kéznél a legfrissebb sporthírek, eredmények, élő közvetítések
Letöltés
Cikk megosztása
Hirdetés
Hirdetés