Dumoulin: „Mindent köszönök a kerékpárnak, de most már az érdekel, aki én vagyok”

Szezon közben visszavonult az egyik legsikeresebb holland kerékpáros, Tom Dumoulin. A korábbi Giro-győztes és időfutam-világbajnok az elmúlt években már nem találta a helyét az országúton, tartott szünetet is, aztán idén nyáron végleg búcsút intett a sportágnak. Büszke és hálás a pályafutásáért, de azt mondja, valami mindig hiányzott. Ráadásul az elmúlt hónapokban a magánélete is léket kapott.

Olyan változás következett be az életében, amelyre néhány hónappal ezelőtt nem is gondolt volna.

„Elválunk a feleségemmel. A múlt héten döntöttük el” – mondta Tom Dumoulin. „Álmomban nem gondoltam volna, hogy ez lesz. Ha valaki ezt mondta volna nekem öt hónappal ezelőtt, nem hittem volna el.”

„Tizenhárom évig voltunk együtt. Mindig is reméltem, hogy nem tartozom majd azok közé a kerékpárosok közé, akik a pályafutásuk végeztével elválnak. De sajnos ez a helyzet” – tette hozzá keserű mosollyal. „Most amúgy egész jól vagyok. De biztos lesz majd olyan, amikor szomorú leszek és fájni fog.”

Kerékpár

Tom Dumoulin: „Hálás vagyok, hogy kerékpáros lehettem, de örülök, hogy korán visszavonultam”

10/12/2025 - 09:14

Még nincs három hónapja, hogy véget ért a karrierje, és nincs egy hete, hogy korábbi párjával a válás mellett döntöttek, minden támasza odalett, gondolhatnánk. Tom azonban nyugodt, érdeklődő, és boldogabb, mint valaha.

„Most először életemben, én tölthetek meg tartalommal mindent. Tiszta lappal indulhatok, igaz, fogalmam sincs még, merre megyek majd. És szeretném, ha most egy darabig ez így is maradna, mert így most jó.”

Mostanság sokat sétál kutyájával, Charlie-val. Csak hallgatja a csendet és a madarak csiripelését kinn az erdőben. Hiányzott neki a szabadság, nem viselte jól azokat a kötöttségeket, amelyek hozzátartoznak az élsportolói léthez.

„Minden olyan profi volt, az edzések iszonyúan megtervezettek, és ez nem passzolt ahhoz, aki én vagyok. De nem ezért hagytam abba, hanem mert eltűnt belőlem a tűz. Nincs már meg bennem az igény arra, hogy ki akarjam tolni a határaimat."

Tom Dumoulin

Fotó: Getty Images

Tom mindig is küszködött a kamerák előtt, attól kezdve pedig különösen, hogy elkezdett beszélni a mentális sérülékenységéről.

„Elég nyílt és egyenes a személyiségem, nem tudok szerepet játszani. Az emberek azért könyveltek el mentálisan gyengének, mert megosztottam a kétségeimet a nyilvánossággal. De közben továbbra is jól teljesítettem, teljesen rendben voltam fejben, nem volt velem semmi gond.”

Egyébként focistának készült, csak kamaszként hirtelen megnyúlt, és egyszerre már nem volt olyan ügyes. Viszont jó volt a kondi, úgyhogy elkezdett kerózni. Kifejezetten élvezte, de jó ideig nem is gondolt arra, hogy profi legyen belőle.

Orvos akart lenni, el is kezdte az egészségügyi tanulmányait, de közben kiderült, hogy kifejezetten jó időfutammenő. Majd az is nyilvánvalóvá vált, hogy összetettben sem éppen rossz. Az áttörés 2015-ben jött, amikor majdnem megnyerte a Vueltát, majd 2017-ben ért fel pályafutása csúcsára a Giro-győzelemmel.

„Akkor még nem tudtam, amit most már igen. Ott, akkor elértem azt, amit kerékpárosként el akartam érni. Az élsport nagyon szép, de őrültnek kell lenned, hogy sokáig akard csinálni. A legtöbben időnként ki akarnak szállni.”

„Kérdés, hogy ez így egy egészséges élet-e. Hogy minden mást félreteszel. Az biztos, hogy én nem akarom azt a krónikus kimerültséget soha többé. Minden bringás tudja, hogy most miről beszélek. Amikor a nap végén annyira hulla vagy, hogy képtelen vagy bármit is csinálni.”

Tom Dumoulin

Fotó: Getty Images

Azt mondja, élsportolóként nem gondolkodott előre, nem foglalkozott azzal, merre tart az élete, semmi ilyesmi nem volt a fejében.

„Ennek örülök is, mert egyébként sosem nyertem volna meg a Girót. Egy kicsit vaknak kell lenni, szemellenzősnek, nem reflektálni az élet dolgaira. Mert ha megteszed, nem leszel képes kihozni magadból a maximumot.”

„Valószínűleg nem én vagyok a legalkalmasabb az élsportra. Ezért is szálltam ki belőle már 11 év után.”

2017 további része is jól sikerült, hisz BinckBank Tourt nyert, majd ősszel világbajnok is lett Norvégiában. Ezt követően a Sunweb vezetői leültek vele.

„Egy mestertervet akartak 2018-ra. De minek? Minden összeállt 2017-ben, felértem a csúcsra, büszke voltam. Igaz, azt is éreztem, hogy valami hiányzik, hogy az arannyal tele fazék nincs ott a hegy tetején. Ez nagy csalódás volt.”

Tom Dumoulin

Fotó: Getty Images

2018, ha lehet még jobban sikerült. Ugyan nem nyert nagy kört, de lenyomta a Giro-Tour duplát, és mindkét versenyen második lett.

„Teljesítmény tekintetében ez volt a top, de mentálisan nem igazán. Nagyon stresszes voltam, iszonyúan aludtam. Azért tudtam csak teljesíteni, mert kizártam minden mást, ez viszont teljesen lemerített.”

„Nyilván senki sem mondta, hogy abba kéne hagyni, mert úgy voltak vele, hogy a szenvedélyemnek megvannak az árnyoldalai is. Sokszor voltam magányos és boldogtalan, persze nem egész évben. Viszont sosem voltam depressziós.”

Ezt követően feleségül vette gyerekkori szerelmét, majd jött egy sérülés és két műtét, amelyek következtében jó időre kiszállt a mezőnyből. Nem sokkal később új lendülettel érkezett meg a Jumbóhoz, azonban rájött, hogy a fejében kavargó kérdések továbbra is megválaszolatlanok maradtak. Miért is csinálja még ezt, mi lesz a jutalom a végén, kinek akar bizonyítani?

Ennek ellenére 2020-ban is Tourozott. Utálta minden pillanatát, rettenetesen szenvedett, de még így is hetedik lett.

„Tudtam segíteni a csapatot, és hetedik lettem, ami felfoghatatlan. És ezután a világ végignézte közelről életem legszerencsétlenebb időszakát.”

Tom Dumoulin

Fotó: Getty Images

Tom itt arra a dokumentumfilmre utalt, amely nem sokkal ezután jött ki, és amelyben egy panaszkodó, kétségbeesett kerékpáros látszik a korábbi nagy bajnok helyett.

„Még nem tudtam megnézni, túlságosan fájna. Büszke akarok lenni a karrieremre, amelynek 90 százaléka sikeres volt. A maradék 10 még pihenhet egy kicsit.”

Tom egyébként fájdalommal versenyzett 2019 óta. Sok volt már ez, pont elég. Ezért is döntött úgy, hogy nem versenyzi végig a szezont.

„Nyilván jobban szerettem volna magasabb szinten befejezni a pályafutásom, nem a hátsó ajtón elkullogni, de ez van. Egy pillanatig fájt, hisz mégis csak ez volt az életem 11 évig, de aztán megkönnyebbültem. Talán egy nap majd edző leszek vagy tanácsadó, de most egy ideig távol akarok maradni a profi csapatoktól.”

Persze azért büszke a pályafutására, a Giro-győzelemre különösen.

„Az elszántságomnak és a belső erőmnek köszönhetem, hogy megnyertem, nem csak a fizikális adottságaimnak. És ebből életem végéig profitálni fogok. Akkor vagyok ugyanis a legjobb, amikor nagy nyomás van rajtam, és gyorsan kell döntéseket hozni. A feszültséget a magam javára tudom fordítani. Szerintem erre kevesen képesek ilyen szinten.”

Tom Dumoulin

Fotó: Getty Images

„Nem tétlenkedtem, amióta leraktam a kerót. Elutaztam egyedül Costa Ricába és Fijire hat hétre. November közepén pedig a Himalájában fogok montizni Bram Tankinkkel.”

„Jó egyedül. Amikor megérzed, hogy boldog lehetsz magaddal, hogy szeretheted és tisztelheted magad, az könnyebbé teszi az életed.”

via het nieuwsblad

Kerékpár

Dumoulin: „Ayuso nyerhet Grand Tourt, a tehetsége és a mentalitása is megvan hozzá”

26/10/2025 - 11:26

Kerékpár

Pogačarék titka, Visma-visszaesés, lámpa kéne a bringákra – zseniális interjú Tom Dumoulinnel

25/04/2025 - 06:07