Az ír versenyző szerint mindenki a következő Pogacart keresi, így a rutinos bringásoknak senki nem ad lehetőséget a mezőnyben. Ezért inkább befejezi hosszú karrierjét, ami ért el szép eredményeket, de úgy érzi, bőven akadtak elszalasztott lehetőségek is.

A nagyszerű karrierek szép befejezést érdemelnének. Bő egy héttel ezelőtt, az ír nemzeti bajnokság mezőnyversenyén sokáig úgy tűnt, hogy Nicolas Roche tökéletes módon zárhatja a sajátját, a dolgok azonban végül nem így alakultak. A DSM versenyzője hiába szökött bátran, a vele tartó Eddie Dunbar bukása után a mezőny bedarálta, végül 6. helyen jött meg. Az utolsó métereken azért alaposan megélte a pillanatot.
„Részben azért fejeztem be a versenyt, miután már nem volt esélyem, mert ki akartam használni az utolsó kilométereket, hogy átgondoljam a karrieremet. Már a gondolattól is libabőrös lettem, hogy ez a befejezés, hogy ha áthaladok a célvonalon és utoljára kikapcsolom a komputert, akkor vége.”
Kerékpár
Pogacar: „Nem azért kezdtem versenyezni, hogy történelmet írjak”
5 ÓRÁJA
Pedig a 37 éves versenyző nem csinált előzetesen nagy ügyet az utolsó versenyéből. Nem volt nagy bejelentés, nem voltak így érte kilátogató szurkolók százai sem, csak néhány közeli barát és családtag veregette hátba a beérkezést követően.
De egyáltalán hogyan jutottunk oda, hogy Roche a befejezés mellett döntött? Hiszen az ír bringás egy interjúban néhány éve még azt fejtegette, hogy 40 éves koráig szívesen tekerne, de elmondása szerint még az idei szezon elején is érzett magában pár idényt. A változás a Giro befejezését követően történt.
A Giro után éreztem, hogy nem élvezem úgy a versenyzést, mint korábban. Jó szinten voltam, de nem ott, ahol szerettem volna.
Az érvelés ismerősen csenghet, néhány hónapja hasonlót fogalmazott meg a szintén visszavonuláson gondolkodó Thomas de Gendt is. Ő nem talált megfejtést ennek okára, Roche szerint viszont az elvárásoktól való elmaradásban szerepet játszik, hogy nem kockáztat már annyit, mint régen:
"Rájöttem, hogy a sikerekhez tényleg komoly kockázatot kell vállalnod. Néha ez a kockáztatás bejön, néha viszont csúnya vége van. Az utóbbi években több nagy bukásom volt, mint egész pályafutásom során… úgy éreztem, nem biztos, hogy ezt tovább szeretném csinálni. Ha esek, súlyosan megsérülhetek.”
https://i.eurosport.com/2021/10/13/3236154.jpg
"Fiatalon őrült kockázatokat vállalsz. Úgy érzed, ha elsőként fordulsz egy kanyarban, talán nyerhetsz és beindíthatod a karriered. Most már inkább azt érzem, ha esnek előttem, összezúzhatom a tüdőmet, vagy egy sérülés miatt vége lehet a pályafutásomnak. Nem beijedtem, ez csak a realitás. Minden rajongó látja, milyen őrület megy. Rengeteg a bukás.”
Ennek ellenére sem volt biztos a dolgában, sokáig még a szezon második felében is lehetőségek után nézett. A végső elhatározásra akkor jutott, amikor egyszerűen nem kapott szakmailag kellően vonzó ajánlatot. Az ír versenyző szerint ennek is megvolt az oka.
"A korom minden esetben probléma volt. A fizetésig a legtöbb csapattal el sem jutott a beszélgetés, mindig a kor jött fel. Sokkal többször, mint néhány éve. Ha megnézzük, a csapatok ma már inkább juniorokat vesznek. Mind a következő Evenepoelt vagy Pogacart keresik. Annyira félnek, hogy lemaradnak róluk, hogy juniorokat igazolnak azzal, hogy remélhetőleg fejlődnek. Ez a trend, félnek kimaradni.”
Egy másik ok, ami miatt a csapatok inkább fiatalokat keresnek, hogy az újoncokat sokkal könnyebben a saját képükre formálhatják, mint a veteránokat. Roche ezzel kapcsolatban több példát is megemlít, szavaiba pedig nem nehéz belelátni a DSM-et az utóbbi időben ért kritikákat.
„Egy idősebb fickónak nehéz megmondani, hogyan csinálja a dolgokat. A saját példámból kiindulva, ha van egy új edzőm, aki egy teljesen új módszerben hisz, amit kötelező követnem, miközben tudom, hogy az utóbbi 5-6 évben valami más nálam működött, akkor abból konfliktus lesz. Ugyanez igaz a táplálkozásra. Nem mondom, hogy egyik féle jobb, mint a másik, csak hogy másképp működnek.”
https://i.eurosport.com/2021/10/13/3236163.jpg
„Fiatal versenyzőként értelemszerűen minden újnak hat. Inkább azt teszed, amit mondanak, mint hogy kialakítanád a saját véleményed. A versenyzésnél ugyanez a helyzet. Azon a ponton vagyok, ahol több háromhetest teljesítettem a karrierem során, mint az összes sportigazgató a csapatnál.”
Roche ráadásul nem csak egyszerűen tapasztalt versenyző, az eredményei is magukért beszélnek. Összesen 65 alkalommal zárt top10-ben egy szakaszt nagy körökön, ami nagyon szép szám. Igaz, ő úgy látja, ezekből többet is válthatott volna győzelemre.
„Sajnos bizonyos szempontból… vesztes vagyok. 65 ilyen szakaszból csak kétszer sikerült nyernem. Igaz, amikor egy háromhetesen tekersz, mindig a legjobbak ellen mész, szóval nagyon nehéz összehozni egy győzelmet.”
A nagy körök közül az ír versenyző legszorosabban mindig is a Vueltához kötődött. Az említet top10-es helyezésekből 45-öt itt szerzett, itt nyerte két szakaszát és itt szerezte legjobb összetett helyezését is, amikor 2013-ban 5. lett. Ezt a versenyt tartja pályafutása fénypontjának, igaz, az elbukott dobogó miatt úgy érzi, a pohár itt sincs teljesen tele.
„Még mindig idegesít az andorrai szakasz, ahol kihűltem a hidegben, egy csomó időt vesztettem és lényegében egy etapon buktam el a dobogót. Írországban mindig azt mondjuk, karmelegítő meg ilyenek nélkül kell tekerni, ez volt a fejemben akkor is. Mínusz két fok volt, rajtam meg nem volt semmi. Aztán a térdeim egyszer csak elkékültek és fékezni sem tudtam. Ennyi volt… elbuktam, és csak az én hibám volt.”
https://i.eurosport.com/2019/08/25/2661826.jpg
Az ír versenyző kicsit szintén sajnálja, hogy a kezdeti Ag2r-nél eltöltött sikeres évek után a Tinkoffhoz igazolva egyértelműen feladta az elsőszámú ember szerepét a Touron. Bár elismeri, hogy a csapat támogatását más versenyeken megkapta, a legrangosabb háromhetesen Alberto Contadorért kellett dolgoznia.
Talán két Touromat is feláldoztam Contadorért és a csapatért.
A Tinkoff után jöttek a Skyos évek, 2015-ben egy Tour-siker Froome csapattársaként, egy sor jó eredmény kisebb versenyeken, de leginkább ismét a segítő szerep. A Francia körön a győzelem később, a BMC-ben vagy a DSM-ben tekerve sem jött össze, amit pályafutása talán legnagyobb csalódásaként értékel.
„Talán a legzavaróbb, hogy sose nyertem szakaszt a Touron. Voltam néhányszor második.”
A Tour mindig is a legfontosabb verseny volt Roche számára. 2016-ban, amikor a Sky-nál úgy döntöttek, nem viszik el a versenyre, sírva fogadta helyzetet. Épp ezért jelezte számára az időt váltásra, hogy amikor idén kimaradt a DSM keretéből, különösebb rossz érzés nélkül vette a hírt.
„Arra gondoltam, hogy végre egyszer a családdal ünnepelhetem a szülinapomat. Mióta 2009-ben először indultam a Touron, talán ha háromszor voltam otthon ilyenkor. Néztem a tévében a versenyt és nem volt bennem keserűség. Rájöttem, hogy az élet sokkal többről szól, mint a bringázás.”
https://i.eurosport.com/2021/10/13/3236160.jpg
Egy hosszú pályafutás után ideje, hogy Roche valami másba fogjon. Az elmúlt hónapokban szakértőként már többször lehetőséget kapott az Eurosporttól, de van saját bringaboltja, barátja révén érdekelt a sportmenedzsmentben is, miközben az UCI menedzserképzését is végzi. Lesz tehát bőven mivel foglalkoznia a jövőben is, először azonban egy kis pihenésre vágyik.
„Rengeteget utaztam az elmúlt 20 évben, ezen a ponton fizikailag is kimerültnek érzem magam. Az életem egy hullámvasút volt, válással és mindennel együtt. Az utóbbi párév elég kaotikus volt. Szeretnék egy kicsit szusszanni. Végső soron én is csak ember vagyok.”
Forrás: Cyclingnews
Kerékpár
Mi lesz így a Qhubekával? – Egy neve elhallgatását kérő versenyző válaszol
EGY NAPJA
Kerékpár
Nagy a baj, az év végén lehúzzák a rolót az egyik legkülönlegesebb World Tour csapatnál
EGY NAPJA