Az apaság elégedetté tette a Tour-dobogóst, de azért vágyik még egy utolsó nagy dobásra
Publikálva 02/03/2022 - 20:40 GMT+1
Elégedett ember és boldog családapa. Romain Bardet egész életét a kerékpárnak szentelte, ugyanakkor nyitott maradt a világ egyéb dolgai iránt is, legyen az a biatlon, az üzleti élet vagy a borászat. Nemrégiben arról mesélt, hogyan változtatta meg őt az új csapat és az apaság, miközben a győzni akarás azért még mindig ott munkálkodik benne.
Romain Bardet
Fotó: AFP
Az apaság és a DSM csapatánál eltöltött év megváltoztatta a Tour de France korábbi kétszeres dobogósát.
LEVEGŐVÁLTOZÁS
Romain Bardet kilenc évet töltött az Ag2r csapatánál, majd 2020 végén a DSM-hez szerződött. A sok közös siker ellenére, vagy tán éppen azok miatt úgy érezte, változásra van szüksége.
„Az ember az évek során elkényelmesedik attól, hogy rutinszerűen mindig ugyanaz történik. Szerintem ahhoz, hogy ki tudd hozni magadból a legtöbbet, pont nem erre a kényelemre van szükséged. Eljön az a pont, amikor kellenek olyan emberek, akik tényleg megmondják, mi a jó és mi a rossz.”
A váltás már csak azért is jó volt Bardet számára, mert új barátokat szerzett magának például Jai Hindley és Chris Hamilton személyében.
„Chris az egyik leginkább alulértékelt csapattárs, akit az ember maga mellé kaphat. Szupererős a hegyeken, de mondtam neki, hogy ezt én tudtam róla már azelőtt is, hogy a csapathoz szerződtem.”
„Ráadásul a pihenőnapokat is remekül el tudjuk tölteni együtt. Mindkettőnknek elege van abból, hogy unalmas hotelszobákban henyéljünk, miközben sok versenyzőnek csak erre van igénye. Ha például tudok egy jó helyet a környéken szeretek ott meginni egy kávét vagy egy sört.”
Ez utóbbi azért eléggé nehezen illeszthető a DSM sokak által túl szigorúnak tartott belső rendjéhez és szabályaihoz.
/origin-imgresizer.eurosport.com/2021/08/28/3208618-65727628-2560-1440.jpg)
Romain Bardet
Fotó: Getty Images
AZ APASÁG
Kisfia kétéves, Angusnak hívják. Feleségével, Amandine-nal azért választották ezt a kelta nevet, mert Bardet nagy rajongója az indie zenész Angus Stone-nak.
Erre jó példa a 2018-as Lombardia. A versenyt nem tudta befejezni, utána pedig csak ült vigasztalhatatlanul a Comói-tó partán, miközben a felesége ott volt mellette, és próbálta őt támogatni. Végtelenül csalódott volt, amiből jó ideig nem lehetett kizökkenteni.
Bardet még mindig éhes a sikerre, de nem mindenáron. Ebben a kérdésben a csapatával eléggé hasonlóan gondolkodnak.
„Nyugodtabb vagyok, mint korábban. A főnök, Iwan Spekenbrink odajött hozzám, és azt mondta, ’Megpróbálunk mindent jól csinálni, de ha végül nem nyersz, az is rendben van. Nekünk nem az kell, hogy győzz, hanem hogy kihozd magadból a legtöbbet. Ez csak egy kerékpárverseny.’”
Ez egy teljesen másfajta hozzáállás, mint amit Franciaországban tapasztalt.
„Ott azt hiszik, a kerékpáros megpróbálja kijátszani őket. Hogy csak fel akarják venni a pénzt, és csak a minimumot teljesíteni. Úgy gondolják, folyamatosan hajtani kell a versenyzőket, mert azok túlságosan lazán vesznek mindent.”
TÖREKVŐ, DE REALISTA
Új csapatánál töltött első szezonja rendkívül kiegyensúlyozott volt. Hat többnapos versenyen indult, és ötször a top 10-ben végzett. Ezek között ott van a Giro is, amelyen hetedikként zárt. A sorból a Vuelta lóg ki, ahol egy bukás miatt komoly hátrányt szedett össze, innen viszont szállított egy szakaszgyőzelmet.
Persze, amikor a kiegyensúlyozottsága szóba jön, ő inkább pofákat vág, és nem döngeti a mellét.
„A helyzet az, hogy én nem vagyok elájulva ezektől a top 10-ektől, de tudom, ezek fontosak a csapatnak. Én azonban természetesen győzni akarok.”
Ami érdekes, hogy jobb számokat produkál most, mint amikor dobogón végzett a Touron.
„Ez hajt előre. Nem sokkal, de mondjuk egy százalékkal jobb akarok lenni minden évben. Amikor Roglič, Pogačar jó formában vannak, nem tudok velük lépést tartani. Ez a helyzet.
/origin-imgresizer.eurosport.com/2022/03/02/3330272-68085708-2560-1440.jpg)
Romain Bardet
Fotó: AFP
„Viszont a Lombardián boldog voltam a nyolcadik helyemmel. Azt éreztem, hogy egy szinten vagyok velük, ami önbizalmat adott. Viszont a Giro 19 szakasza, ahol tizedik lettem, lehangoló volt számomra. Teljesen kihajtottam magam, mégis kaptam másfél percet Simon Yatestől. És az volt a legjobb teljesítményem az évben. A csapat viszont elégedett volt, hisz látták, hogy kiadtam magamból mindent. Azt meg, hogy mások milyen gyorsan mennek, nem tudjuk kontrollálni.”
A ROMAIN BIRODALOM VÉGE
„Amíg képes vagyok monumentumokat nyerni, szakaszgyőzelmekért és dobogóért küzdeni a háromheteseken, addig tudom folytatni. De ha realista akarnék lenni, akkor talán két évet adnék magamnak. Csak a kényelem miatt nem akarom majd tovább csinálni.”
„Őszintén szólva számomra az ideális visszavonulás az volna, ha két évig még indulnék gravel versenyeken, és elutaznék fél évre a családdal az államokba.”
Sokféle Bardet-t láthattunk az évek során. Az ambiciózus és mohó fiatal tehetséget, aki a vállain vitte egész Franciaország elvárásainak terhét, aztán azt, aki ezt elbírta, és a dobogókkal valamelyest be is váltotta a hozzáfűzött reményeket.
Mind közül azonban a mostani Bardet a leginkább kiegyensúlyozott, nyugodt és elégedett. De valami nagy dobásra még készül, azt még nem engedte el teljesen.
via Rouleur
Kapcsolódó témák
Hirdetés
Hirdetés