Aranypedál 2023: Az év csapata

Itt a december, mindjárt itt a karácsony, ami nem jelent mást, mint a szokásos év végi szavazást. Egészen hihetetlen, de már sorozatban a tizedik évben választjuk meg a szezon legjobbjait a segítségetekkel.

A szabályok nem változtak, ezúttal is öt kategóriában (év csapata, év versenyzője, legemlékezetesebb pillanat, legnagyobb csalódás, év szakasza/versenye) hirdetünk győzteseket, és minden esetben négy jelöltre lehet szavazni.

Az első részben arra keressük a választ, hogy szerintetek melyik volt a 2023-as szezon legjobb csapata. Csak az érdekesség kedvéért jegyezzük meg, hogy tavaly ezt a kategóriát óriási fölénnyel nyerte a Jumbo-Visma, amely természetesen most is az egyik legnagyobb esélyes az év csapata címre.

Történelmet írt a holland csapat, hisz mindhárom Grand Tourt megnyerte egy szezonon belül, ráadásul három különböző versenyzővel. A Vuelta-győzelemből segítőként Valter Attila is kivette a részét, aki kifejezetten jó első évet hozott le a Jumbónál, hisz összesen 26 verseny/szakasz megnyerésben volt benne.

A holland sor összesen 65 győzelmet szerzett, ami nagyon magas szám, a Borához igazoló Roglič a Vueltát leszámítva az összes többnaposát behúzta, de Vingegaard sem csak a Touron ment jól, hisz a Baszk körverseny mellett a Dauphinén is villogott. Talán csak Van Aert volt halványabb a megszokottnál, de nála 2022 miatt nagyon magasra került a léc.

Szigorúan az UCI-pontok alapján ők lettek az év legjobb csapata, de majd kiderül, hogy ez mennyit számít nálatok. Pogačar szezonjára mindenki emlékszik, Tourt ugyan megint nem nyert, de előtte behúzta a Flandriát, az Amstelt és a Fléche Wallonne-t is, majd jött a láthatatlan bukás a Liége-en, ami az egész nyarára kihatással volt. Az évet megint a Lombardiával zárta, ami azt jelenti, hogy sorozatban harmadszor nyerte meg az év utolsó nagy klasszikusát.

A csapat idén 57 győzelemig jutott 15 különböző versenyzővel, Adam Yates győzelme például a Tour nyitónapján kifejezetten emlékezetesre sikerült.

Negyvenhét győzelem tavaly, ötvenöt idén, a minőség nagy részét persze Evenepoel szállította, aki 12 alkalommal nyert WT-szinten. A Girót emlékezetes módon rózsaszín trikóban kellett feladnia Covid miatt, a Vueltás megzuhanása pedig máig érthetetlen. Aztán persze nagyot „mentett”, hisz hegyi trikóval és összesen 3 szakaszgyőzelemmel zárt, korábban pedig San Sebastiant, illetve Liége-t nyert. A csapat láthatóan átalakulóban van, hisz a tavasz során „csak” két egynapost (Nokere+LBL) húztak be.

Ide nagyjából bárkit írhattunk volna, jó eséllyel úgyis UAE-Jumbo meccs lesz az első helyért. Ettől még az Alpecinnek a 35 győzelemmel elég erős éve volt, és ez még akkor is igaz, ha ezek nagy részét a Van der Poel-Philipsen-Groves hármas szállította. Grand Touron hét szakaszt nyertek, Van der Poel a Sanremo és a Roubaix mellett behúzta a vb-t is, Philipsen meg az egész mezőny legeredményesebb versenyzőjeként zárt (a Touron 4 sprintet és zöld trikót nyert).