Népszerű sportok
Még több sport
Összes megjelenítése

Nüanszokon múlott a női hokitorna, de Kanada teljesen megérdemelten került újra a trónra

Szegedi Kristóf

Publikálva 19/02/2022 - 10:24 GMT+1

A kanadai női jégkorong-válogatott visszahódította az olimpiai bajnoki címet és a lányok immáron ötszörös győztesnek mondhatják magukat. A fináléban az ősi rivális Egyesült Államok válogatottját kellett legyűrnie a 2021-es világbajnoknak, és látva a torna eredményeit talán előzetesen is a Marie-Philip Poulin vezette juharleveleseknek állt a zászló.

Nüanszokon múlott a női hokitorna, de Kanada teljesen megérdemelten került újra a trónra

Fotó: AFP

Az NHL sztárok távolmaradásával sokkal nagyobb rivaldafényt kapott a női jégkorongtorna, ami nem is okozott csalódást, kellemes meglepetést okoztak a csehek és a finnek is bíztató játékot produkáltak. Persze mindenki a hatodik Kanada-USA olimpiai döntőre várt a torna elejétől kezdve és látva a meccs elképesztő színvonalát, a női szakágat kritizálók is csettinthettek, mert parádés jégkorongélményt okozott a finálé.
Nem lehetett a női jégkorongtorna előtt nagy pénzt nyerni azzal, ha valaki Kanada-USA döntőre rakott egy kisebb összeget, mivel ez a két válogatott egyértelműen kiemelkedett a teljes mezőnyből. Persze titkon pár csapat gondolkodott merészebb célokban, mint a bronzmeccs, de a realitás talaján maradva, az oroszok, a svájciak és a finnek sem lettek volna előzetesen szomorúak a harmadik hellyel. Ennek tökéletes bizonyítéka volt Hiirikoskiék felhőtlen öröme a Svájc ellen megnyert kisdöntőt követően.
A finálét végül Kanada nyerte 3:2-re, megszerezve ezzel az ország 5. aranyérmét a női szakágban, az Egyesült Államok pedig a világbajnokságot követően az olimpiát is elveszítette. A találkozó forgatókönyve annyiban hasonlított a csoportmeccshez, hogy újfent Joel Johnson csapata lőtt többet kapura (40:21), de ez csak meddő fölényt eredményezett, ugyanis a gólokat a juharlevelesek lőtték és 30 perc játék után már 3:0 állt az eredményjelzőn. A kanadaiak csapatkapitánya Marie-Philip Poulin megint egy olimpiai döntőben vette elő a zsenialitását, Sarah Nurse pedig váratlanul a torna legeredményesebb játékosa lett. Nézzük ezen kívül mi döntött a kanadaiak javára, hol nyerték meg ezt az olimpiát és hol veszítette el a Team USA.

1. Több volt a kiemelkedő egyéni teljesítmény

Ha ránézünk az összesített ponttáblázatra, akkor az 1-6. helyen kizárólag kanadai játékosokat találunk, Nurse (18), Poulin (17), Jenner (14), Spooner (14), Thompson (13). Az első amerikai játékos Hillary Knight (10), aki az egész olimpia alatt a csapat vezéregyénisége volt, de többet egymaga ő sem tehetett. A kanadai dominanciát bizonyítja az is, hogy a torna All-Star csapatába végül nem került amerikai jégkorongozó, míg a győztes válogatottból négyen is képviseltetik magukat.
picture

Brianne Jenner lett a torna MVP-je

Fotó: AFP

2. Marie-Philip Poulin faktor

Minden sportoló magabiztosabban áll oda egy olimpiai döntőre abban a tudatban, hogy van egy olyan csapattársa, aki a nehéz pillanatokra van szakosodva. Marie-Philip Poulin csodálatos karrierjét már megénekeltük az ötkarikás játékok előtt, és akkor is jeleztük, ő lehet az első jégkorongozó, aki négy olimpiai döntőben is megkocogtatja az ellenfél hálóját. Egészen a fináléig Poulin inkább a kiszolgálások terén jeleskedett, de az utolsó meccsen megint előbújt a zsenialitása és két találattal is segítette csapatát. A világbajnoki döntőben a hosszabbításban szerzett győztes gólt és ha eddig nem is voltak rémálmai az amerikai lányoknak, de mostmár biztosan lesznek álmatlan éjszakáik, ha eszükbe jutna Poulin.

3. Felkészülési meccsek és a csoportmeccs eredményei

Még 2021 végén az olimpiai felkészülés jegyében a két válogatott hat alkalommal találkozott különböző helyszíneken és ezekből négyet Troy Ryan csapatának sikerült megnyernie. Ezeken a rangadókon tűnt fel Sarah Fillier is, aki az egész olimpia egyik legnagyobb felfedezettje lett, sokan Poulin méltó utódjának tekintik őt. A lebonyolítás értelmében a csoportmeccsek során is összefutott a két óriás és hátrányból fordítva Kanada nyert, ráadásul a második harmadban öt percen belül három gólt is ütöttek. Nyilván ezeken az összecsapásokon a tét jóval kisebb volt, de ott motoszkálhattak ezek a kellemetlen emlékek az amerikai fejekben a döntő napján is.

4. Támadóhatékonyság, emberelőnyös játékos

Az Egyesült Államok válogatottja egészen az elődöntőig minden mérkőzésen 50 lövés felett termelt, ami egészen kiemelkedő statisztika viszont, ha a lövések hatékonyságát figyeljük, akkor azért már nem lehetnek annyira a büszkék a 8,02%-os mutatóra. Ez a teljes mezőnyben a negyedik leggyengébb. Ezzel szemben Kanada igaz összességében közel 70 lövéssel kevesebbel zárt, de majdnem minden hatodik lövésükből gól is született, ami toronymagasan a legjobb arány az összes válogatottat nézve. Emberelőnyök tekintetében is komoly differenciát tapasztalhatunk. A 2022-es pekingi olimpiai győztese 24 emberelőnyből 10-et gólra váltott, ez csodálatos teljesítmény, míg az USA csak minden negyedik létszámfölényes szituációját tudta értékesíteni.
picture

Hiába a meccsenkénti 50 feletti lövésszám, sokkal kevesebb gólt szerzett az USA, mint Kanada

Fotó: AFP

5. Magabiztosabb út a döntőig

Egyik csapat sem maradt adós a kiütéses győzelmek terén, de Kanada jobban kitömte aktuális ellenfeleit. Svájc ellen 12 gólt, Finnország ellen 11 gólt!!, Svédország ellen 11 gólt és Svájc ellen megint 10 gólt szereztek, ezek gigantikus számok a világ közvetlen élvonala ellen. Ezzel szemben az USA egyszer sem jutott el 10 találatig, sőt az egyenes kiesés szakaszban még izgulnivalójuk is. A negyeddöntőben, a torna legjobb kapusának választott Klara Peslarova vezette Csehország a második harmadban mindenki megdöbbenésére még a vezetést is megszerezte az amerikaiak ellen és egészen 55 percig partiban voltak. Az elődöntőben pedig a finnek ijeszthettek volna rá az olimpiai címvédőre, ha az első harmad végén 0:0-nál belövik az ajtó-ablak ziccert. Kanadában talán több maradt valamivel a döntőre, sőt az egyenes kieséses szakaszban produkált 21:3-as gólkülönbség az önbizalomnak is jót tett.

1. Hiányzott egy kis szerencse

Hiba lenne csak erre fogni, de amikor ennyire minimális különbség van két válogatott között, akkor egy-egy megpattantó korong vagy egy kapuvas is sokat számíthat. Persze a szerencsét ki kell érdemelni, de már a világbajnoki döntő is apróságokon múlott és most a fináléban Knighték kétszer is megtalálták a kapuvasat. Nem mellesleg a lendületes kezdésüknek, akár több gólos előny is lehetett volna az eredménye. A másik oldalon viszont Poulin lövése pont olyan szerencsétlenül pattant meg a védőről és lett gól, hogy arra már Cavallini sem tudott reagálni. Nyilván a szerencse forgandó, de Fortuna most a kanadaiak kezét fogta.

2. Brianna Decker csak a lelátóról figyelhette társait

A csapat egyik legnagyobb sztárja rögtön az első mérkőzésen komoly sérülést szenvedett és hordágyon kellett levinni. Brianna Decker 2011 óta áll a válogatott rendelkezésére és ezen az olimpián is főszerep hárult volna rá, de a Savolainenel történt ütközést követően egyértelmű volt, hogy számára pillanatok alatt véget ért az olimpia. Végül mankóval, de ott maradt az amerikai csapat mellett és minden rutinjával igyekezett lendíteni az USA szekerén. Nagy szükség lett volna a játékára a döntőben is.

3. Kapuskérdés

Míg a kanadai kapuból Ann-Renee Desbiens kirobbanthatatlan volt, addig az amerikaiak szinte teljesen azonos erősségű három kapussal érkeztek Pekingbe. Ennek megfelelően, Alex Cavallini, Maddie Rooney és Nicole Hensley is megkapta a lehetőséget a csoportkörben és az ellenfelektől érkezett kevés lövés híján nem is lehetett különbséget tenni közöttük. Végül az egyenes kieséses mérkőzésektől kezdve Cavallini ragadt a kapuban, de talán hiányzott az az igazi betonbiztos utolsó pont a csapatban, ami megvolt a többi válogatottnál, beleértve persze Kanadát is.
picture

Ann-Renee Desbiens kiváló 94%-os védési mutatóval zárta az olimpiát, biztos pontja volt a válogatottnak

Fotó: AFP

4. Védelem jégideje

Ha megvizsgáljuk a meccsenként átlagosan a jégen eltöltött percek számát, akkor egyértelműen kirajzolódik, hogy Kanadának jobban sikerült rotálnia a csapatot a torna alatt. Főleg a védők helyzete kritikus ilyen tekintetben, ők kevesebben vannak, ezért többet is kell játszaniuk. Az olimpia Top20-ban négy amerikai játékost is találunk, Megan Keller (5.), Cayla Barnes (13.), Savannah Harmon (17.), Lee Stecklein (20.). Mindannyian rendkívül fontos láncszemei voltak a gépezetnek, jól is oldották meg végig a rájuk kiszabott feladatokat, de a döntőben ott lehetett a lábakban ez a néhány percnyi plusz jégidő. A kanadaiaknál Renata Fast volt fenn a jégen a legtöbbet, de a 21,5 perces átlaga egyáltalán nem számít soknak.

5. Együtt eltöltött idő

A női jégkorong sajátosságából kifolyólag az Egyesült Államok, Kanada és Japán úgy döntött, hogy inkább együtt töltik az olimpia előtti hónapokat, mivel nem éri meg az alacsony meccsszámot hozó bajnokságokba elküldeni a játékosokat. Ezt az ún. centralizációt Kanada kezdte meg a leghamarabb, a hírek szerint ők már júliusban összeálltak és az augusztusi vb-re is együtt készültek fel. A Team USA októberben állt össze és persze így is volt bőven idejük, de az a 2-3 plusz hónap, amivel a kanadaiak többet töltöttek együtt még számíthatott is ebben a szoros csatában.
Csatlakozz a több mint 3 millió felhasználóhoz az appunkon
Legyenek mindig kéznél a legfrissebb sporthírek, eredmények, élő közvetítések
Letöltés
Cikk megosztása
Hirdetés
Hirdetés