Nem történt meglepetés, kiütéses amerikai siker a Ryder-kupán

A patinás viadal modernkori történelme során válogatott még soha nem érte el a 19 pontot, de az is ritkán fordul elő, hogy mindhárom nap során mindegyik etapot győzelemmel zárja a végső győztes. Dustin Johnson, az amerikai csapat 37 éves korelnöke is történelmet írt, mind az öt mérkőzését győzelemmel zárta, ez korábban csak Gardner Dickinsonnak, Arnold Palmernek és Larry Nelsonnak sikerült amerikai részről, míg az európaiak közül Francesco Molinari (2018) tudott véghez vinni hasonló bavúrt.

Az Egyesült Államok válogatottja hozta a kötelezőt, a szombati játéknap zárására összehozott 11-5-ös demoralizáló előnyét megtartotta, sőt a vasárnapi egyéni mérkőzések során még növelte is jócskán, így kiütéses győzelmet aratott a címvédő európai csapat felett. Azt már a torna kezdete előtt többen megjósolták, hogy a 2021-es Ryder-kupa hazai sikerrel ér majd véget, az európai csapat címvédésére kevesen számítottak.

A papírforma végül nem, hogy nem borult, de az európai gárda történelmi zakóba futott bele, saját bőrén tapasztalhatta ezúttal, hogy milyen az, amikor nagyon kikap valaki. Az amerikaiak ugyanis 2004-ben és 2006-ban is 18.5-9.5 arányban szenvedtek vereséget, szóval volt miért visszavágniuk és végül a modern ére legnagyobb arányú sikerét aratták Európa válogatottja felett. Csak a rend kedvéért, 1975-ben 21-11-re múlták felül ellenfelüket, de akkor Nagy-Britannia és Írország ellen csatáztak, nem az összeurópai válogatott ellen.

A vasárnapi egyéni meccsek közül mindössze hármat tudtak megnyerni a vendégek, viszont mind a három üzenet értékű győzelem volt. Rory McIlroy az északírek korábbi világelsője a 16-os szakaszon, amikor biztossá vált győzelme Xander Schauffele ellen elsírta magát, Ian Poulternél, az európai Ryder-kupa csapat történetének valaha volt egyik legjobb játékosánál szintén győztes meccse után szintén eltörött a mécses, míg Lee Westwood, a vendégek korelnöke a sajtótájékoztatón könnyezte meg a vereséget.

Utóbbi kettő nem is csak a vereséget könnyezte meg, hanem Ryder-kupa pályafutásukat is, hiszen vélhetően a mostani volt a búcsújuk a Ryder-kupától, koruknál fogva 2023-ban Rómában minden valószínűség szerint már nélkülük próbál meg visszavágni majd az európai válogatott. A két klasszis búcsúja stílusosra sikerült, győzelemmel intettek búcsút a sportág talán legnagyobb versenyének. Ezt amúgy ők mondják, számukra valóban a Ryder-kupa a csúcs. Az elérzékenyülések, a könnyek pedig egyúttal azt mutatják meg tökéletesen, hogy mit és mennyit jelent ezeknek az amúgy végtelenül sikeres, szinte minden megnyerhető dolgot megnyerő, nem mellesleg borzasztóan gazdag játékosoknak a Ryder-kupa. Mindent. Ha csak egy szóval kell megmagyarázni a megmagyarázhatatlant.

A győztes kapitány, Steve Stricker szavait is érdemes ízlelgetni.

Mondta ezt egy olyan játékos, aki egyrészt olyan klasszisokkal játszhatott egy csapatban, Ryder-kupákon, mint Tiger Woods vagy az éppen ezúttal számára asszisztensi munkát végző Phil Mickelson, másrészt, akit mérhetetlen tisztelet övez hazájában és hazáján kívül is, aki profi pályafutása során, ha Major-tornát nem is nyert, de komoly, nagy versenyeken tudott győzni, volt tagja Ryder-kupa és Presidents Cup győzelmeknek. És most sikerre vezette válogatottját a Ryder-kupán immáron kapitányként. Az amerikai csapat minden egyes játékosa nyert legalább egy meccset a torna három napja során, az újonc játékosok nem ilyedtek meg a lehetőségtől, nem nyomta őket össze a nyomás.

Az amerikai csapat hazai pályán kis túlzással tönkreverte Európát, a 19-9-es végeredmény is jól mutatja, de a látottak alapján is kijelenthető, hogy az Egyesült Államok válogatottja számára fényes a jövő, adva van egy fiatal és sikeres mag, amely az elkövetkezendő időszakban nagyon komolyan megnehezítheti majd a mindenkori európai kapitány dolgát. Az európaiaknak két évük van arra, hogy ütőképes csapatot alakítsanak ki, a nagy öregek, Poulter, Westwood, Casey és talán Sergio Garcia is búcsúznak, helyettük nem csak kiváló játékosokat, de hozzájuk hasonló vezéreket, egyéniségeket is találni kell. És ez nem lesz könnyű feladat.

A Ryder-kupa 2023-ban Rómában kerül megrendezésre, az amerikaiak pedig minden bizonnyal azzal a tudattal érkeznek majd Olaszországba, hogy megtörjék az akkor már éppen 30 évre duzzadó negatív szériájukat és hazai pályán győzzék le Európát.