Népszerű sportok
Még több sport
Összes megjelenítése

Nagyon megváltozott a Forma-1 azóta, hogy utoljára Kínában járt a mezőny

Németh Dániel

Frissítve 18/04/2024 - 20:33 GMT+2

Kína 2004-ben rendezett először Forma-1-es futamot, és hosszú ideig kirobbanthatatlan volt a versenynaptárból. A koronavírus-járvány azonban megváltoztatta a helyzetet, és hiába volt szerződése az F1-nek az országgal, a szabályok nem tették lehetővé, hogy megrendezzék a versenyt. Öt év után azonban visszatér a Kínai Nagydíj, és érdemes felidézni, mi minden változott az utolsó futam óta.

A legutóbbi Kínai Nagydíjat Lewis Hamilton nyerte Valtteri Bottast és Sebastian Vettelt megelőzve

Fotó: AFP

Kínának 2004 óta betonbiztos helye van a Forma-1-es versenynaptárban, az utolsó versenyt azonban 2019-ben rendezték meg.

A két állítás között feszülő ellentmondást a koronavírus-járvány oldja fel: 2020 és 2023 között Kína – a pekingi téli olimpiát leszámítva – nem rendezett nemzetközi sporteseményeket, és csak tavaly év elején kezdte felszámolni a korlátozó intézkedéseket.
Így aztán sajátos helyzet állt elő: Kína három évvel ezelőtt 2025-ig meghosszabbította a szerződését a Forma-1-gyel, de öt év alatt a mostani lesz az első nagydíj, amit meg is tartanak. Azóta nagyon sok minden történt a sportágban, össze is gyűjtöttünk néhány dolgot, ami megváltozott a legutóbbi kínai verseny óta.

Új autók, költségvetési plafon

2022-ben lezajlott a Forma-1 történetének egyik legnagyobb szabályváltozása, és visszahozták a szívóhatású autókat, amiket 1983-ban a versenyzők biztonsága miatt betiltottak. A szabályalkotók azt remélték, hogy ezek a gépek kevesebb piszkos levegőt hagynak maguk után, így könnyebb lesz követni egymást, ezáltal több kerék a kerék elleni csatát hoznak a versenyek.
Ezen felül történelmi döntést hoztak azzal is, hogy szűkebb keretek közé szorították a költekezést. Az utolsó Kínai Nagydíj idején a Ferrari és a Mercedes közel 500 millió dollárt költött el éves szinten az F1-re, és a Red Bull sem volt nagyon messze. 2021-ben azonban költségvetési plafont vezettek be, melynek értelmében minden csapat legfeljebb 140 millió dollárból gazdálkodhat.
Többek között ez az oka annak, hogy a Ferrari visszatért Le Mans-ba, ráadásul első nekifutásra megnyerték a legendás versenyt az olaszok.

Véget ért a Mercedes dominanciája

A hibrid-érában hat futamot rendeztek Kínában, amiből ötöt a Mercedes nyert – Lewis Hamilton négy, Nico Rosberg egy futamgyőzelmet ünnepelhetett. A sorozatukat a 2018-as szezonban sikerült megszakítani, amikor Daniel Ricciardo – egy jókor jött biztonsági autós fázist kihasználva – megnyerte a futamot a Red Bull színeiben.
Az erőviszonyok azóta nagyon megváltoztak, hiszen a Mercedes a 2022-es szabályváltozások óta folyamatosan szenved, és a Red Bull hátát (vagy hátsó szárnyát) nézi az egész mezőny. 2020-ban még Hamilton nyerte a világbajnokságot, azt követően viszont sorozatban háromszor Verstappenhez került a cím, és nagy meglepetés lenne, ha nem a hollandról szólna a 2024-es Kínai Nagydíj.

Kínai versenyzője van a Forma-1-nek

Ma Qinghua személyében volt már olyan versenyzője Kínának, aki közel került a Forma-1-hez, 2012-ben a HRT, 2013-ban a Lotus tesztpilótája volt, versenyen azonban nem kapott lehetőséget. 2022-ben viszont már összejött az álom, Zhou Guanyu ugyanis megkapta az Alfa Romeo egyik ülését, sőt: élete első versenyén pontot is szerzett.
A kínai drukkerek azonban csak a távolból figyelhették honfitársukat, és most először szurkolhatnak neki hazai környezetben. Az is benne van a pakliban, hogy utoljára, hiszen Zhou jövője az Audi érkezésével bizonytalanná vált a mostani csapatánál, az pedig nagy kérdés, lecsap-e rá valamelyik istálló.

Az F1 berobbant az Egyesült Államokban

Kína még aktív szerepet játszott a Forma-1 életében, amikor megjelent a Drive to Survive első évada, a sorozat hatásai azonban csak később gyűrűztek be. A legnagyobb változás, hogy 2019 óta Amerikában is jelentősen megnőtt az érdeklődés az F1 iránt, és bekerült a versenynaptárba Miami, valamint Las Vegas.
Mondhatni tehát, hogy a Liberty alaposan kihasználta a megnövekedett érdeklődést a terjeszkedésre, ami Kína számára sem mellékes. Korábban ugyanis a hosszú távú célok között szerepelt egy második kínai futam rendezése, és ha a jogtulajdonosok elégedettek lesznek a hétvégi számokkal, akkor újra napirendre kerülhet a terv.

Bekerült a programba egy új formátum

2021 óta a kijelölt hétvégéken a hagyományos nagydíj mellett egy sprintversenyt is megrendeznek. A formátum minden évben változott, idéntől kezdve például péntek délután kvalifikálnak a sprintversenyre, szombat délelőtt rendezik a rövidített futamot, délután pedig a fő időmérőt – a két szombati etap között ráadásul a beállításokon is változtathatnak a csapatok.
Ezt az átalakított sprintfutamot Kína rendezheti meg először, amely a szokásosnál is nagyobb kihívást jelent a csapatoknak. Mivel legutóbb öt éve tartottak itt versenyt, nagyon kevés adat áll a rendelkezésükre, és egyetlen szabadedzés alatt kell megtalálniuk az ideális beállításokat. Ráadásul a helyszínen kiderült, hogy az aszfalt sem pont olyan, mint amire számítottak a versenyzők.

Két világbajnok visszavonult

Öt év alatt természetesen a mezőny is megváltozott: jött néhány új versenyző, és eltűntek olyanok, akik meghatározóak voltak az előző korszakban. Kimi Räikkönen a legutóbbi Kínai Nagydíj idején már a Saubernél (vagy akkori nevén: Alfa Romeo) versenyzett, és további három évet töltött annál az istállónál, ahol elindult a Forma-1-es pályafutása.
2022-ben Räikkönen korábbi csapattársa, Sebastian Vettel is bejelentette, hogy befejezi a Forma-1-es pályafutását, részben a környezetvédelemmel kapcsolatos álláspontja, részben a családja miatt. Vettel az utolsó kínai versenyét a dobogón zárta, de a finn számára sem alakult rosszul a futam, ugyanis a 9. helyen hozta be az Alfa Romeót.
Csatlakozz az Eurosport Magyarország Viber-csatornájához!
Csatlakozz a több mint 3 millió felhasználóhoz az appunkon
Legyenek mindig kéznél a legfrissebb sporthírek, eredmények, élő közvetítések
Letöltés
Kapcsolódó témák
Cikk megosztása
Hirdetés
Hirdetés