"Ők 20 másodperccel lassabb autóval mentek" - reagáltak a puhánysággal vádolt f1-es pilóták

Rég volt olyan verseny, amely annyira megviselte a forma-1-es versenyzőket, mint a két héttel ezelőtti Katari Nagydíj. A futam közben többen rosszul lettek, Logan Sargeant a táv kétharmadánál a boxba hajtott, és a többség utólag arról számolt be: sosem élt még át ennyire nehéz pillanatokat az autóban ülve. A mezőny nagy része változtatásokat sürgetett, rámutatva arra: a katari időjárási körülmények túlságosan is extrémek voltak a biztonságos versenyzéshez.

A panaszáradatot követően az F1 vezérigazgatója, Stefano Domenicali levelet írt a GPDA-nek (a versenyzők érdekvédelmi szervezete), amelyben köszönetet mondott a versenyzőknek, egyúttal elismerte, hogy nagyon kemény próbára tette őket a katari verseny. Domenicali azt is hozzátette: a jövőben kisebb eséllyel fordulhat elő hasonló, az idei futamot ugyanis kényszerből rendezték októberben, jövőre pedig már decemberben utazik az F1 az országba.

De hogy kerülhettek az ájulás szélére azok a versenyzők, akik az év nagy részében akár a tűző napon is gond nélkül teljesítenek komplett versenyeket? Nos, Katarban sem csak a hőség jelentett problémát. A páratartalom 70% felett volt, vagyis nagyjából a szingapúri időjárási körülmények várták őket – nagy különbség viszont, hogy a katari pálya tele van gyors kanyarokkal, amelyek folyamatosan 4-5 G-s terhelést jelentenek.

Ez alapján viszonylag kevés az esélye annak, hogy a jövőben hasonlóan extrém körülmények között teljesítsenek forma-1-es versenyeket. Ennek ellenére a pilóták jelezték: a többi sportághoz hasonlóan az F1-ben sem ártana bevezetni olyan határértékeket, amelyek mellett nem rendezhetnek versenyeket, elkerülendő a mostanihoz hasonló hétvégéket. Szerintük erre azért is szükség van, mert a technikai irány és bizonyos biztonsági intézkedések miatt a korábbinál nagyobb hőhatás éri őket.

Nem mindenki volt megértő a pilótákkal szemben, a korábbi forma-1-es versenyző, Gerhard Berger például a Servus TV-ben azt mondta: szerinte ez csak azt bizonyítja, hogy a pilóták nem elég fittek. Azt is hozzátette, hogy az igazán nagy bajnokok – Max Verstappen és Lewis Hamilton – kevésbé szenvedtek, amelyben részben persze igaza volt – a hétszeres világbajnok ugyanis már az első kanyarban kiesett.

Ahogyan arra számítani lehetett, a mai pilóták nem vették jó néven, hogy megkérdőjelezték a felkészültségüket. „Erre csak azt tudom mondani, hogy alaposan készülök a hőségre” – mondta George Russell, a GPDA elnöke. „Három réteg ruhával edzek a forró versenyek előtt, és rengeteget szaunázok, hogy hozzászokjak a hőmérséklethez. Mi 20 másodperccel gyorsabb autókat vezetünk, minden egyes kanyarban 5G terhelés ért minket. Ehhez persze gladiátoroknak kell lennünk.”

„Azonban, ha a hőségről van szó, van egy felső határa annak, amit az emberi test el tud viselni. Vegyük például a katari foci-vb-t, ahol háromperces ivószüneteket iktattak be meccsenként kétszer. Nekik ott van a 15 perces szünet is, mi viszont 90 percen át a határon autóztunk egy szupergyors, nagy leszorítóerős pályán, amelyen a hőmérséklet és a páratartalom is az egekben volt” – magyarázta a Mercedes pilótája, aki arra is rámutatott, a mai autók alapból melegebbek.

Ezen kívül van még egy tényező, ami rontott a helyzetükön: Romain Grosjean emlékezetes balesetét követően számos területen szigorított az FIA a biztonsági előírásokon. Többek között a versenyzők tűzálló felszerelése is ellenállóbb, vastagabb lett, ami a későbbiekben még életeket menthet meg, viszont az FIA-nak a rosszabb szellőzés problémájára is megoldást kell találnia idővel, elkerülendő a katari versenyhez hasonló problémákat.

Alex Wurz, a GPDA elnöke azért tartja ezt időszerűnek, mert szerinte – és a versenyzők szerint – ez már nem pusztán az edzettség kérdése. A korábbi pilóta arra is rámutatott, hogy az FIA minden egyes alkatrész esetében meghatározza, legfeljebb hány fokra melegedhetnek fel, egyedül a versenyzők esetében nincs ilyen maximum, miközben az már más sportágak esetében is bevett gyakorlat, hogy bizonyos hőmérséklet felett speciális szabályokat alkalmaznak.

„A WEC-ben van egy szenzor a fülkén belül, amely méri a belső levegő hőmérsékletét – ez nem lehet két foknál több a kintihez képest” – magyarázta Fernando Alonso, aki a hosszútávú autóversenyzésbe is belekóstolt. „Ha meghaladod a hőmérsékletet, az FIA szól, hogy állj meg. Van valamilyen légkondicionálás. Szerintem azon is dolgoztak a szabályokkal, hogy ne legyenek elektronikus alkatrészek a cockpit körül, hogy biztosan a megengedett értéken belül maradjanak.”

Alonso szerint az F1-ben ezt azért nehéz alkalmazni, mert az az aerodinamikai szempontok előnyt élveznek, ezért mindenki olyan szűkre tervezi az autót, amennyire csak lehetséges. Wurz a lehetséges megoldások között említette a hűthető üléseket, amelyek más kategóriákban remek szolgálatot tesznek. Ezzel kapcsolatban szintén a megvalósíthatóság jelenti a fő kérdést, főleg abban a korszakban, amikor azon dolgoznak, hogy megakadályozzák az autók folyamatos súlynövekedését.

Forrás: Autosport

Csatlakozz az Eurosport magyar nyelvű Viber-csatornájához a legfrissebb sporthírekért, a legmenőbb videókért, játékokért és érdekességekért!