Össze kellene dőlnie a sáncnak ahhoz, hogy ne a norvégok nyerjék a téli olimpia egyik legbelterjesebb versenyszámát

Két világkupa-hétvége után a férfiaknál úgy tűnik, nincs új a nap alatt. Jarl Magnus Riiber három éve őrzi a vk élén álló versenyzőnek járó sárga trikót, idén eddig, amikor elindult, nyert. Háromból három a mérlege. Elrajtolt a női világkupa is Lillehammerben, ahol két verseny után szintén norvég dominancia van kibontakozóban. A sportág első világbajnoka, Gyda Westvold Hansen mindkét versenyt megnyerte, jelenleg négy norvég áll a legjobb hatban a vk-pontversenyben.

Norvégia, Norvégia, és igen norvég siker a csapatversenyben is, a verseny pedig előszele is volt annak, hogy Pekingben norvég arany születhet, a németek viszont beleszólhatnak a versenybe. A lillehammeri világkupa talán a vártnál is szorosabban alakult, a norvég váltó csupán az utolsó váltásra érte utol az élen álló németeket, így a tavalyi összetett világkupa első két helyezettje, Riiber és Vinzenz Geiger együtt kezdhette az utolsó 5 kilométert. Az utolsó kaptatóig Geiger bírta a tempót, a norvég kombináció király azonban támadást indított, amire a németnek már nem volt válasza. A harmadik helyért japán-osztrák csatát láthattunk, Akito Watabe végül lehajrázta a világbajnok, Johannes Lampartert.

Ami a csapatversenyt illeti, folytatás Pekingben, már az olimpián, február 17-én északi összetettben az olimpiák történetének 10. csapatversenyét rendezik. Ha van versenyszám – ideértve a nyári olimpiákat is –, ahol mindig ugyanazokat a nemzeteket láthatjuk versenyezni, akkor ez az. Az olimpián német, norvég, japán, osztrák, francia, cseh, finn, és az amerikai csapat mindannyiszor szerepelt, ezen nyolc váltóhoz Pekingben az az olasz és orosz váltó csatlakozik, mely csapatok is – az első calgary-i debütálást leszámítva – mindössze ötször hiányoztak ebből a számból.

Pjoncsangban már-már tényleg üde színfolt volt látni lengyel váltót, akiknek viszont a kvótaszerzésre Pekingben már esélyük sem volt. Az olimpián 10 csapat részvételével rendezik a csapatversenyt, az olimpiai kvalifikációs szabályokat olvasva kis túlzással azt is lehetne mondani, szinte gereblyével keresi a Nemzetközi Olimpiai Bizottság a Nemzetközi Síszövetséggel karöltve a kvótaszerzésre képes (alkalmas?) sportolókat annak érdekében, hogy tíz váltó elindulhasson majd.

Emlékezhetünk, két szezonnal ezelőtt maradt el világkupa-verseny azért és rendezték inkább egyéni Gundersent, mert nem volt elég indítható váltó…A lillehammeri hétvégén hét nemzet tudott kiállítani vk-szintű versenyzőt a csapatversenyre, bár az olaszoknál Iacopo Bortolas esetében a futóteljesítményét látva – 5 kilométer alatt kapott majdnem két percet – vannak kétségeim. Pekingben a most induló hét nemzethez csatlakozik a cseh, orosz és finn váltó számos olyan leendő olimpikonnal, akik viszont még a világkupa-szintet sem érik el, egy szinttel lejjebb, a kontinentális kupában vetélkednek.

Ilyenkor szomorodhatunk el a magyar sikersportágunk, az öttusa elsorvasztásán, különösen akkor, amikor indokként azt hallhatjuk, hogy nem elterjedt a világban és túl belterjes. Ha van versenyszám jelenleg, ami belterjesnek mondható az az északi összetett csapatversenye, ráadásul nem biztos, hogy egy olimpiához méltó sportolói felhozatallal. Ehhez pedig ha hozzávesszük, hogy a lillehammeri négyes lesz minden bizonnyal az olimpián is a legjobb négyben, ez a belterjesség még szembeötlőbb.

Pedig aki figyelemmel kíséri a világkupákat, vagy a világbajnokságokat, joggal hiányolhatja az olimpiai programjáról a csapatsprintet. Annak pörgős volta mellett a létszámhiánnyal sem lenne probléma, hiszen ott két fős csapatok küzdenek egymással, a sífutópályán ráadásul egymást váltva sprintszakaszokat teljesítenek a csapattagok. Az izgalom tehát adott, még a norvég dominancia mellett is.

Csapatsprintet ily módon az idei szezonban egyszer, az olimpia után Lahtiból láthatunk majd, de addig is, január 7. napján Val di Fiemmében a sportág első vegyescsapat világkupa-viadalára is sor kerül. Azzal a nem titkolt szándékkal egyébiránt, hogy 2026-ban a Milánó-Cortina d'Ampezzo olimpián a nemi egyenjogúság jegyében a női Gundersen mellett már ez a szám is az olimpiai program része legyen. Arról, hogy ezen két szám mellé a csapatsprint is felkerüljön az olimpia programjába, nincs hír. Reméljük, csak egyelőre.