A kétszeres világbajnok francia sportolónak sikerült komoly tartalommal megtöltenie a két idény közötti időszakot.

Kerékpársporttal foglalkozó kommentátor és újságíró kollégák gyakran használják írásaikban az ‘összetett-‘ valamint az ‘egynapos menő’ kifejezéseket. Habár a biatlonban nem rendeznek háromhetes, de még egyhetes versenyeket sem, az egymásba érő versenyhétvégék által bizony kézenfekvő a párhuzam az Eurosporton szintén nagy teret magának követelő kerékpárral.
A legutóbbi két világbajnokságon az üldözőversenyt megnyerő Emilien Jacquelin eddigi pályaíve alapján tipikus “egynapos menő”, azaz az összetett világkupa helyett inkább egy-két nagyobb eredményre hajt a szezon előtt. A szeszélyes teljesítményre képes francia sílövő terjedelmes interjút adott a Le Dauphine c. francia regionális lapnak, ebből szemezgettünk.
Östersund
Samuelsson révén hazai győzelem az östersundi sprintben
28/11/2021 14:41

Jacquelin a 2021-es világbajnokságon (Pokljuka, Szlovénia)

Fotó: Getty Images

Célok a 2021/2022-es szezonra

Emilie Jacquelin képes igencsak szélsőséges produkcióra a világ biatlon pályáin, hiszen világbajnoki címei mellett már arra is volt példa, hogy egy tömegrajtos verseny utolsó helyén kullogva várta, hogy végre lekörözzék, és kiállhasson a versenyből. A holtszezonban csuklótörés hátráltatta a felkészülésben, az ölébe hulló időt viszont helyesen arra használta ki, hogy mindent átértékeljen az eddigi pályafutása kapcsán. Ennek eredményeként szombaton Östersundban egy a korábbiakhoz képest más Emilien Jacquelin áll majd oda az egyéni indításos futamhoz. Az előttünk álló szezon kapcsán pedig határozott és egyértelmű céljai vannak:
“Úgy érzem, hogy az összetett világkupa helyett sokkal inkább az olimpiai bajnoki cím hoz lázba. Ez az a cél, ami meghatározza az edzéseimet nap mint nap, és ami szüntelenül a szemem előtt lebeg. Nyilván nem fogom dobni a többi versenyt emiatt, de határozott celom, hogy a gyerekkori álmomat Pekingben valóra is váltsam.”

Kétélű lövőstratégia – amennyire előny, annyira hátrány is

A francia biatlonostól nem áll távol a hibátlan lövészet, többek között Antholzban és Pokljukában is hibátlan lövészettel teljesítette a végül világbajnoki címet hozó üldözőversenyt. A villámkezű Jacquelintől azonban az sem újkeletű, ha három, négy, vagy egyenesen öt lövőhibát is elkövet egy-egy sorozatnál. A korábbiakban, többek között a szlovéniai világbajnokságon is, irtózatos sebességgel eresztette el a lövéseket, ami találatok esetén nyilván óriási előny, a hibák lehetősége miatt viszont legalább akkora kockázatot is magában hordoz. A sérülésének kúrálása közben ezen is volt ideje gondolkodni:
“Azt figyeltem meg, hogy a korábban követett extrém gyors lövészet legalább akkora ellenségem, mint amennyire a segítségemre van. Amíg az egyéni versenyeknél ezt a kockázatot vállalhattam, hiszen csak magammal kellett foglalkoznom, addig a váltó kapcsán ez nem férhetett bele, ott a csapattársaimra is gondolni kellett. Egyfelől azt éreztem, hogy a természetesség szinte kikívánkozik belőlem, úgyhogy nekem ne mondja meg senki hogyan lőjek, másfelől viszont az is bennem volt, hogy érettebben kell kezelnem a helyzetet.”

Jacquelin lövészet közben

Fotó: Getty Images

Martin Fourcade árnyékában

Az ember laikusként azt gondolhatná, hogy ha sportolóként egy olyan honfitárs “van kéznél”, aki saját sportágában irtózatos, jóformán elérhetetlen magasságokba jutott, akkor az helyzeti előnyt is teremthet a vetélytársakkal szemben. Emilien Jacquelin és a teljes francia válogatott számára Martin Fourcade személyében egy hétszeres összetett világkupa-győztes sportoló jelenti ezt a képességet, a legenda jelenléte azonban jókora terhet is rak az utódokra.
“Emlékszem, Pokljuka után Martin gratulált, de azt mondta, ha olimpiát akarok nyerni, változtatni kell a lövészeten. Először nagyon bepipultam, hogy ezek szerint még egy világbajnoki cím sem elég ahhoz, hogy elégedett legyen velem. Aztán megbeszéltük, és megértettem, hogy kiegyensúlyozottnak kell lennem, ehhez pedig változtatnom kell a lövészeteimen.”

Jacquelin és Fourcade

Fotó: Getty Images

Árad belőle a nyugalom

2018-ban Emilien Jacquelin ott volt a pjongcsangi olimpia egyéni indításos biatlon futamán, ahol is a 77. helyen sikerült elcsípnie. Azóta rengeteget változott a világ, és főleg maga a sportoló, aki a korábbi évek túlbuzgalma és extra pörgése után most, elmondása szerint, a nyugalom szobraként várja az östersundi rajtot:
“A sérülésem érettebbé tett. Amikor Norvégiában leestem a bicikliről, rögtön az járt a fejemben, hogy félig telinek lássam a poharat. Ez a szemlélet segített, hogy egy lépést tegyek hátra, hogy utána kettő következzen előre. A karrierem kezdetén túlizgultam a vk-futamokat. Ma már rengeteg tapasztalat van a hátam mögött, teljesen másképp kezelem a versenyeket, rutinná váltak. Hiszem, hogy semmi sem történik ok nélkül, ez a sérülés pedig most a hasznomra vált.”

Elégedetté tenni a szüntelenül elégedetlen generációt

Egyre több sportágban kerül hangsúlyosan is előtérbe a sportolók mentális egészsége, ennek élharcosa a japánok kiváló teniszezője, Naomi Osaka. A francia lapnak adott interjújában Jacquelin igyekezett érzékeltetni, hogy a körülmények és az elődök mekkora nyomást helyeznek személyesen rá és csapattársaira is:
“A mi generációnk soha nem elégedett és mindig attól fél, hogy amit elér, az nem elég. Ez az érzés azzal magyarázható, hogy Martin Fourcade visszavonulását követően mi vagyunk az első csapat, akitől a közvélemény a folytatást várja. Ha más sportot űznék, az eddigi eredményeimmel simán elégedett és boldog lennék. Biatlonosként meg azt mondom: «Nem rossz, de azért Martinhez képest ez semmi ». Ez az állandó összevetés mentálisan teljesen képes felőrölni.”
Forrás: Le Dauphine
Östersund
Hanna Öberg nyerte az östersundi sprintet
28/11/2021 12:35
Biatlon
Latypov csúnyán benézte a célegyenest, bukta az ezüstérmet
27/11/2021 15:29