10 atléta, aki képes lehet világcsúcsot javítani a budapesti világbajnokságon

Összesen hét világrekord dőlt meg az idén, és jó esély van rá, hogy ez a tendencia a budapesti világbajnokságon is folytatódik. Megnéztük, kiknek van a legnagyobb esélye a csúcsdöntésre.

Futó-, ugró- és dobószámban is van esély arra, hogy világrekord szülessen.

Úgy érezzük, a kenyai klasszis nem lőtte el az összes puskaporát az elmúlt két hónapban, és maradt még muníciója Budapestre is. Az első számú célja minden bizonnyal az lesz, hogy megvédje címét 1500 méteren, ezután pedig azon igyekszik majd, hogy életében először világbajnok legyen 5 ezer méteren is.

Élete formájában van, efelől ne legyen kétségünk, úgyhogy benne van a lábában, hogy 3:49-en belül fussa az 1500-at. Az egyetlen érv az lehet a rekorddöntés ellen, hogy talán egy kicsit tartalékol majd a második vesrsenyszámára, az 5 ezerre.

Éppen ezért úgy gondoljuk, hogy a hosszabb távon nagyobb az esély az új világcsúcsra. Ott már mindent kiadhat magából nem kell spórolnia az erejével. Aztán persze könnyen lehet, hogy mindkét távon engedi majd a lábait, odateszi magát, és végül megdől mindkét rekord.

Kimondani is borzongató, hogy idestova negyed évszázada már, hogy a középtávfutók kétségbeesetten üldözik Hicham El Guerrouj világcsúcsát. Azért borzongató, mert ez mégiscsak 25 éve volt már, és mi akkor már javábban követtük az atlétikát.

A marokkói az 1998-as római Golden League-versenyen futott egy szenzációs telibe 3:26-ot, amit azóta sem tudott senki sem megdönteni. Pedig kiválóbbnál kiválóbb futók próbálkoztak vele, de a csúcs ez idáig érintetlen maradt.

Jakob Ingebrigtsen esélyes lehet a rekorddöntésre. Ő a világ negyedik leggyorsabb embere ezen a távon, fedettpályán már övé a világcsúcs, szabadtéren pedig egyelőre az Európa-csúcs fűződik a nevéhez.

A 22 éves norvég egy hónappal ezelőtt Sziléziában javította meg az egyéni legjobbját, ami így 3:27.14, azaz, még mindig bő egy másodpercre van El Guerrouj rekordjától. Nem az övé a legvastagabb esély a rekorddöntésre, de esély, úgyhogy számolni kell vele.

Újra nagy formában a norvég 400 gátas klasszis, újra abban a formában, amelyben a tokiói olimpia környékén volt. És ha ő nagy formában van, az azt jelenti, hogy bizony a világcsúcsjavítás is benne van a pakliban.

Ez már a negyedik világbajnoksága lesz, az első kettőt megnyerte, aztán a tavalyi szezonját egy hajlítósérülés hátráltatta, így Eugene-ben nem volt esélye, hogy címet védjen.

Most viszont újra duzzad az erőtől, úgyhogy alig várjuk, hogy kiderüljön, tud-e faragni Budapesten a 45.94-es világcsúcsából.

Még csak 23 éves, de már olimpiai és világbajnok, és hat alkalommal javított világcsúcsot. Legutóbb Clermont-Ferrand-ban fedettpályán ugrott rekordmagasra, a jelenlegi csúcs 6.22m.

Mivel Duplantisról van szó, nála mindig benne van, hogy világcsúcsot ugrik. Most azért is lehetünk különösen bizakodóak, mert korábban már kétszer is nagy világversenyen ugrott új rekordot. Először a tavalyi belgrádi fedett világbajnokságon, majd pedig Eugene-ben a szabadtéri vb-n is. Miért ne ugorhatna Budapesten is egyet?!

Ha Duplantisról elmondhatjuk, hogy jó versenyző, hogy jól teljesít nyomás alatt, nagy versenyeken, akkor ugyanez igaz Rojasra is, aki világversenyeken rendre hozza magát. Mit hozza magát, extrát nyújt!

Amikor rajthoz állt a 2017-es londoni világbajnokságon, még 15 méter alatti hármasugró volt. Azóta rengeteget fejlődött, és most már 15.74 az egyéni csúcsa, ami egyszersmind a világcsúcs is, és a célja egyértelműen az, hogy 16 méter fölé kerüljön.

Két éve Tokióban is világcsúcsot ugrott, majd az idei fedett vb-n is megtette ugyanezt. Az újabb rekorddöntés esélyét növeli, hogy nem volt elégedett a tavalyi eugene-i vb-n nyújtott teljesítményével, úgyhogy most még sokszorosan motivált egy rendkívüli eredmény elérésére.

Egyrészt címvédésre készül, másrészt folyamatosan tolja ki a súlylökés határait, úgyhogy ne lepődjünk meg, ha világcsúcsot lök.

Minden idők 14 legjobb eredménye közül 10 az övé, legutóbb májusban dobott extrát, akkor 23.56-ra javította a világcsúcsot. Közel 20 cm-rel dobott nagyobbat, mint két évvel korábban az amerikai olimpiai válogatón,

Célja, hogy átlökje a 24 méteres álomhatárt. Drukkolunk, hogy ezt Budapesten tudja megtenni.

Michael Johnson azt mondta, nem eszik olyan forrón a kását. Mármint amikor megkérdezték tőle, hogy megdönti-e Sydney McLaughlin a 400 gát után 400 méter sík világcsúcsát is. Szerinte meglehet neki, a tehetsége adott, de ez keményebb dió lesz, mint a gátfutás volt.

Bizony keményebb, hisz Marita Koch 47.60-as idejénél kellene jobbat futnia. Annál az időnél, amely vitatható tisztaságú ugyan, de 1985 óta masszívan tartja magát világcsúcsként. McLaughlin bő egy másodpercre van még ettől az időtől, igaz, nemrég állt csak át a gátról síkra.

Bő két tizeddel van nála gyengébb ideje az olimpiai és vb-ezüstérmes Paulinónak, 48.98. Abban bízhatunk, hogy kettejük versenyéből kisül valami extra idő, és bár nem kizárt a világcsúcs, azért valószínűbb, hogy arra még várnunk kell.

Saif Saaeed Shaheen tartotta a szám világcsúcsát egészen idén júniusig. Girma a párizsi Diamond League-versenyen döntötte meg másfél másodperccel a közel 20 évet megélt rekordot.

Benne volt a levegőben a rekorddöntés, azonban nem Girmától, hanem inkább az olimpiai és világbajnok marokkói El Bakkalitól számított rá mindenki, aki szintén futott már egy remek időt a szezonban, néhány héttel korábban, Rabatban.

Könnyen lehet, hogy kettejük csatája nem csak a világbajnoki aranyért, hanem egy újabb világcsúcsért is zajlik majd.

via olympics.com