Mondo Duplantis világcsúcsa, Sydney MacLaughlin káprázatos futása, egy brutálisan szoros maraton – a tokiói atlétikai vb felejthetetlen pillanatai
Frissítve 25/12/2025 - 10:27 GMT+1
2025 egyik legfontosabb sporteseménye a Tokióban megrendezett atlétikai világbajnokság volt, amely elképesztő versenyeket hozott. Hogy mást ne mondjunk, Mondo Duplantis világcsúcsot ugrott, láthattunk egy iszonyúan szoros versenyt maratonfutásban, Jamaica visszaszerezte a férfi 100 méter trónját, Sydney McLaughlin-Levrone pedig nagyon közel került a sportág egyik legszakállasabb világcsúcsához.
Duplantis világcsúccsal nyerte a rúdugrást, 3000 akadályon bombameglepetés született - Összefoglaló
Videó forrása: Eurosport
SZOROSABB VERSENYT HOZOTT A FÉRFIAKNÁL A MARATON, MINT A 100 MÉTER A FÉRFIAKNÁL
Bizonyára mindannyian hallottuk már, sőt valószínűleg sokan használjuk is azt a kifejezést, hogy "ez nem sprint, hanem maraton". Teljesen jogosan, hisz az életben a legtöbb dologhoz kitartás és türelem kell, nem lehet azonnal eredményt elérni.
Megszokhattuk, hogy a maratonokon a bő kétórás verseny során azért kialakulnak különbségek a futók között. Ehhez képest a tokiói világbajnokságon a több mint 42 kilométeres maratoni távon mindössze három (3!) század döntött a tanzániai Alphonce Simbu javára a német Amanal Petrosszal szemben.
Simbu hazája első aranyérmét nyerte a világbajnokságok történetében, ráadásul, aligha meglepő, de ez lett minden idők legszorosabb maratoni befutója.
E mellé tegyük oda, hogy egy nappal korábban a férfi 100-as döntőben Oblique Seville öt századdal verte Kishane Thompsont. Ez sem egy hatalmas különbség, de tény, majdnem kétszer annyi, mint amit maratonon láthattunk.
ÚJRA JAMAICAI A VILÁG LEGGYORSABB EMBERE
Furcsa leírni, hisz Usain Bolt mintha csak tegnap vonult volna vissza, de a 2025-ös tokiói vb-t megelőzően kilenc éve nyert legutóbb jamaicai férfi sprinter nagy világversenyt 100 méteren.
Természetesen Bolt volt az, aki ezt legutóbb megtette, 2016-ban, a riói olimpián.
Aztán tessék, a jamaicaiak Tokióban kettős győzelmet arattak Seville és Thompson révén. Utóbbit valószínűleg többen tartották esélyesnek, noha Seville-ről is tudtuk, hogy gyors, csak ő eddig a fontos versenyeken rendre betlizett.
A legnagyobb favorit talán Noah Lyles volt, ám ő ezúttal be kellett, hogy érje a bronzéremmel.
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
- Több százezer dollárral tartozik a sztáratlétáknak Michael Johnsonék becsődölt versenysorozata
- „Visszatérek!” – Sérülése után újult erővel készül Párizs háromszoros olimpiai bajnoka
MONDO DUPLANTIS ISMÉT FELJEBB TETTE A LÉCET
Egy bő évvel a tokiói világbajnokság előtt a svéd-amerikai ugrózseni 6.25m-rel új világcsúcsot állított fel a párizsi olimpián.
Aztán eltelt 13 hónap, és a rekord azóta már 5 centiméterrel magasabban van, Tokióban ugyanis Duplantis a 6.30-at is átugorva lett harmadszor is világbajnok szabadtéren.
Ebben az évben négyszer javított világcsúcsot, ráadásul a tokiói teljesítményével egy újabb álomhatárt is sikerült átlépnie.
Sokan teszik fel a kérdést az atlétavilágban: hol van ennek a vége? Vajon meddig juthat Mondo?
MEGÉRKEZETT GOUT GOUT
A jövő itt van, már megmutatta magát Tokióban.
A 17 éves ausztrál szupertehetséget sokan Bolthoz hasonlítják. Így van ezzel maga a világcsúcstartó is. Gout Gout 200 méteren mutatkozott be a világbajnokságon.
Sőt, míg a jamaicai az első világversenyén nem jutott tovább az első körből, addig GG, ahogy a barátai hívják, igen. A döntőről lemaradt, ami nem csoda, hisz a középfutamban minden létező tekintett őrá szegeződött.
De így is szépen helytállt, és ki tudja, mire három év múlva rajthoz áll Los Angelesben, talán már az esélyesség terhével is meg kell majd küzdenie.
SYDNEY MCLAUGHLIN-LEVRONE 400 GÁT UTÁN TAROLT 400 SÍKON IS
Azok után, hogy 400 gáton döntögette a világcsúcsokat halomba, McLaughlin úgy döntött, szerencsét próbál síkon is. Pontosabban a gátat síkra cserélte a tokiói világbajnokságon.
Voltak, akik aggódtak érte, de ez csak az elődöntőkig tartott. Ott ugyanis futott egy 48.29-et, ami akkor a szezon legjobb ideje volt, egyszersmind új amerikai csúcs.
És a java még csak ezután jött. A döntőben esős időben futotta meg minden idők második legjobb idejét, 47.78-at, amivel természetesen világbajnok lett és 18 századra került Marita Koch 40 évvel ezelőtt felállított, a szakemberek véleménye szerint nem biztos, hogy tiszta eszközökkel elért világrekordjától.
Érdemes hozzátenni azt is, hogy a másodikként beérő Marileidy Paulino is belül futott 48 másodpercen, konkrétan 47.98-cal ért célba. Ez volt az első alkalom, hogy egy versenyen ez a bravúr két sprinternőnek is sikerült.
"Mivel közel voltam a 400-as világcsúcshoz, arra még szeretnék rámenni" – mondta McLaughlin a jövőbeni terveivel kapcsolatban. "De közben ott a 200, ahol jó lenne bemenni 22 másodperc alá, utána pedig jó lenne visszatérni a gáthoz… Nem tudom még, mi lesz, de nagyon izgalmas, hogy ennyi lehetőségem van."
AZ UTOLSÓ KÍSÉRLET NAGYON BEJÖTT AZ UGRÓ- ÉS DOBÓSZÁMOKBAN
A versenyzők mentális felkészültsége egy re inkább lenyűgöző. Egyre gyakrabban fordul elő ugyanis az, hogy az utolsó kísérlettel nyer meg valaki egy versenyt vagy állhat fel a dobogóra.
Pedro Pichardo és Andrea Dallavalle is az utolsó ugrásával szerezte meg az arany-, illetve az ezüstérmet férfi hármasugrásban. Hasonlóképp Jessica Schilder és Chase Jackson női súlylökésben vitte el az első és a második helyet az utolsó kísérletével. Daniel Stahlnak szintén maradtak tartalékai a végére, és ő is egy kiváló utolsó dobással biztosította be a férfi diszkoszvetés aranyát.
Anete Sietina női gerelyhajításban, Thea LaFond pedig női hármasugrásban nyert ezüstérmet az utolsó dobással, illetve ugrással. Ezekben a jól időzített teljesítményekben nyilván benne volt az összpontosítás, de benne volt a zsúfolásig megtelt stadion közönsége is.
BEATRICE CHEBET ISMÉT MEGCSINÁLTA AZ 5 EZER - 10 EZER DUPLÁT
Tavaly óriási formában érkezett a párizsi olimpiára, ahol elvitte az 5 és a 10 ezer méter aranyérmét, amivel ő lett az első kenyai nő az olimpiák történetében, aki ezt a duplát megcsinálta.
Aztán mindezt megismételte most szeptemberben, Tokióban is. A két táv közül az 5 méter volt igazán izgalmas, hisz ott a legnagyobb riválisa honfitársa, a szám budapesti világbajnoka, Faith Kipyegon volt. Az, ahogy együtt ünnepeltek a végén, sok mindent elmond arról, hogy mennyit jelentett ez a győzelem Chebetnek, de arról is, hogy mennyire szeretik és tisztelik ők egymást.
MINDEN JÓT, SHELLY-ANN FRASER-PRYCE!
Egy korszak lezárult.
Azzal, hogy a 38 éves klasszis nyert még egy ezüstérmet a 4x100-as jamaicai váltóval, majd elköszönt, minden idők egyik legnagyobb sprinternője intett búcsút a sportágnak.
Összesen tíz világbajnoki címmel és három olimpiai aranyéremmel a tarsolyában fejezte be a pályafutását. A szinte végtelenül hosszú eredménysorában talán az a legextrább, hogy a 2008-ban, Pekingben, 100 méteren megszerzett címét négy év múlva Londonban meg tudta védeni.
Azt is mondhatjuk, hogy Japánban bezárult a kör, hisz a 2007-es osakai világbajnokságon mutatkozott be, ahol szintén szerzett egy váltóezüstöt 4x100-on. Közben maradt a vidámság, a színes külsőségek és a széles mosoly is.
"Az arany végül nem lett a miénk, szereztünk viszont egy ezüstöt" – mondta Fraser-Pryce utolsó futásával kapcsolatban, "Hálásnak kell lennünk azért, amit elértünk, hisz végül mégiscsak éremmel távozunk."
"Látva a sok jamaicait, akik miattunk, miattam utaztak el ide, nagyon különleges érzések fogtak el. Nagyon megtisztelő ez számomra. Óriási kiváltság volt így befejezni a pályafutásom. És nem én lennék, ha nem azt mondanám, hogy Istennek ajánlom mindazt a dicsőséget, amit elértem."
BERÚGTA AZ AJTÓT MELISSA JEFFERSON-WOODEN
Abban a pillanatban, amikor Fraser-Pryce pontot tett a pályafutása végére, óriási energiákkal érkezett meg egy fiatal amerikai tehetség.
Amit sprinternőként eddig csak a jamaicai tudott elérni, nevezetesen, hogy teljesítette a 100-200-4x100 triplát a 2013-as moszkvai világbajnokságon, azt most Jefferson-Wooden is megcsinálta Tokióban.
Ez a tripla benne lehet a következő vb-n Pekingben, de benne lehet akár a Los Angeles-i olimpián is. Ha 2028-ban is triplázni tudna, akkor végképp beírná magát a történelemkönyvekbe. Tudjuk, jócskán előreszaladtunk most ezzel, de olyan szinten uralta a szezont, hogy abból egy hosszú évekig tartó dominancia is kinéz.
NOAH LYLES NEM ÁLL LE, MÉG CSAK NEM IS LASSÍT
Az amerikai klasszis imádja Japánt és Japán is kifejezetten szereti őt. Ez még akkor is igaz, ha 100 méteren két jamaicai is megelőzte és csak a harmadik helyen zárt.
Egyrészt kárpótolta őt az az eszement üdvrivalgás, ami gyakorlatilag minden megmozdulását kísérte a tokiói stadionban. Ez persze azért valószínűleg önmagában nem vigasztalta volna őt meg, nyert azonban a bronzérem mellé két aranyat is: 200 méteren és a 4x100-as váltóval.
A 200-as sikere azért is különleges, mert ezzel felért Usain Bolt mellé abban a mutatóban, miszerint a sportág történetében csak ők ketten tudtak négy egymást követő vb-aranyat nyerni ebben a számban. Egészen értelmezhetetlen történelmi tett lenne, ha Pekingben megszerezné zsinórban az ötödiket.
A 200 méter olimpiai aranyérme azonban még hiányzik Lyles gyűjteményéből. Van tehát bőven, ami hajthatja őt előre a Los Angeles-i olimpiáig.
via részben olympics.com
Kapcsolódó témák
Hirdetés
Hirdetés