Az olimpiai bajnok Sydney McLaughlin-Levrone szerint a hit a legfontosabb; a sportban a tökéletesség, az életben az egyensúly fenntartása a célja
Publikálva 24/11/2025 - 09:09 GMT+1
Sydney McLaughlin-Levrone nem aprózza el magát, általában csak világbajnokságokon és olimpiákon láthatjuk versenyezni. Interjút is ritkán ad, a L’Équipe éveket át várt arra, hogy végre hosszasan kérdezhesse őt. Ő napjaink legkiemelkedőbb atlétanője, akit különös misztikum leng körül. A sportban a tökéletesség elérése a célja, az élete egészét tekintve pedig az egyensúly fenntartására törekszik.
Sydney McLaughlin-Levrone újabb világcsúcsa, botswanai arany férfi 200 méteren
Videó forrása: Eurosport
Sydney McLaughlin-Levrone azt mondja, a hit még az atlétikánál is fontosabb szerepet játszik az életében. 2022-ben férjhez ment a korábbi NFL-játékos Andre Levrone-hoz, akinek a pályafutását sérülések törték derékba, és aki a sport után a lelkészi hivatást választotta magának.
McLaughlin ötszörös világ- és négyszeres olimpiai bajnok, 400 gáton hatszor javított világcsúcsot. 400 síkon pedig mindössze 18 századdal maradt el Marita Koch 40 évvel ezelőtt felállított, sokak által vitatott és gyanakvással kezelt 47.60-as világrekordjától az idei tokiói világbajnokságon.
Az atlétavilágban van egyfajta neheztelés Bobby Kersee felé, akivel McLaughlin 2020-ban kezdett együtt dolgozni. A mester ugyanis túlságosan is magának tartogatja a világcsúcstartót az edzésekre, versenyeken pedig alig-alig látjuk őt.
"A Ferrarit nem veszi elő az ember minden nap, különleges alkalmakra tartogatja" – fogalmazott Kersee.
Szó se róla, az eredmények önmagukért beszélnek.
Kersee a ’80-as évek végétől folyamatosan a csúcson van edzőként. Előszőr felesége, Jackie Joyner-Kersee és az üstökösként felemelkedő Florence Griffith Joyner karrierjét egyengette, majd később mások mellett Gail Devers, Eunice Barber, Joanna Hayes és Allyson Felix sikereiből is jelentős részt vállalt. Jelenleg pedig McLauglin mellett Athing Mu ezője is.
A világcsúcstartó a 400 gátból már szinte mindent kivett, amit lehetett, annyira dominált, mint a maga területén Mondo Duplantis. Úgyhogy most már a 400-as világcsúcsot ostromolja, és ahogy ismerjük őt, nem nyugszik, amíg nem sikerül abban a számban is maradandót alkotnia.
/origin-imgresizer.eurosport.com/2024/08/08/4022987-81597388-2560-1440.jpg)
Elmaradt a titánok harca, McLaughlin világcsúcsot futott, Bolnak esélye sem volt női 400 gáton
Videó forrása: Eurosport
Ráadásul a Koch-féle rekord megdöntése olyan magasságokba emelné őt, amivel versenyben lehetne a minden idők legnagyobbja címért. És ne feledjük, még csak 26 éves, élete formájában érkezhet a Los Angeles-i olimpiára, ahová meglepetéseket is tervez majd.
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
- Kipchoge, Bekele, Mo Farah - Ki minden idők legjobb hosszútávfutója?
- Meglepő döntés: Femke Bol hátat fordít a 400 gátnak, jövőre már 800 méteren indul
Leülepedett már benned a 400-as világbajnoki címed? És az, hogy 18 századra voltál Marita Koch világcsúcsától?
Igen, bár azért beletelt egy kis időbe. És azóta volt időm végiggondolni, hogy mennyire közel voltam, és hogy mit csinálhattam volna másképp.
Ugyanakkor hálás vagyok ezért a pillanatért, hisz vállaltam a kockázatot, hogy nem a legerősebb versenyszámomban indulok, mégis győzni tudtam.
Ráadásul úgy, hogy a szám történetében először ketten értünk célba 48 másodpercen belül. (Marileidy Paulino 47.98-cal lett második. – a szerk.)
Célod volt a rekorddöntés a vb előtt?
Nem, de ettől ez mindig ott van az ember fejében. Tudtam, hogy a győzelemhez nagyon gyorsnak kell lennem, úgyhogy nem zártuk ki a világcsúcsot sem. De nem ez volt a fő célunk, ráadásul az idő sem volt túl kedvező.
/origin-imgresizer.eurosport.com/2025/11/08/image-997158bf-945a-4688-9941-375da236e09e-85-2560-1440.jpeg)
Sydney McLaughlin-Levrone
Fotó: AFP
Esett az eső, ami simán adhatott 18 századot az elért idődhöz.
Ez azért így erős kifejezés. Annak örülök, hogy nem voltak rosszabbak a körülmények, hisz az erőjelzések viharokat, mennydörgést jósoltak. Azon aggódtunk, hogy esetleg el kell halasztani a versenyt. De szerencsére csak szitáló eső lett belőle. Mondják, hogy a pálya ilyenkor kicsit megduzzad és kevésbé reagál, és hogy a körülmények így aerodinamikailag sem voltak a legjobbak. Viszont az eső csak még drámaibbá tette a versenyt.
Úgy tűnik, szinte minden eleve meg volt írva a számodra. Atlétacsaládban nőttél fel, egyáltalán felmerült, hogy belőled ne atléta legyen?
A szüleim fontosnak tartották, hogy sokat és sokfélét sportoljunk, és azt is, hogy csapatban is eddzünk, hogy megtanuljuk, hogyan kell másokkal együttműködni és problémákat megoldani. A szüleim támogattak mindenben. Engem kezdettől fogva a pályaatlétika vonzott, nagyjából attól a pillanattól kezdve, hogy láttam a nővéremet futni. Ő 100 gátas volt, ami nekem azonnal megtetszett. Kipróbáltam és éreztem, hogy ez kell nekem. De nem volt rajtam semmiféle szülői nyomás.
A 400 métert és a 400 gátat a két legkeményebb futószámnak tartják. Mi az, amit te szeretsz benne?
Ez jó kérdés. Valójában nem én választottam a 400 gátat, az választott engem. A középsuli előtt 200-at futottam, azt nagyon szerettem, de utána az edzőm mondta, hogy ki kellene próbálnom a 400 gátat. Őszintén szólva először utáltam. De aztán megszerettem a ritmusát, azt, hogy ez egy nagyon kimért verseny, nem mindegy, hány lépés fér bele két gát között. Ha már tudod, nálad mi működik, akkor azt is tudod, mire számíthatsz egy versenyen. Síkon sokkal nehezebb pozicionálnod magad.
/origin-imgresizer.eurosport.com/2025/04/07/4117257-83482788-2560-1440.jpg)
Sydney McLaughlin-Levrone elképesztő idővel verte tönkre a mezőnyt 400-on a Grand Slam Tracken
Videó forrása: Eurosport
Te előnyben részesíted az edzéseket a versenyekkel szemben, miközben a legtöbb atléta azt mondja, a verseny a jó buli, azokat élvezi a legjobban.
Ez nagyon egyénfüggő dolog. Több oka van, hogy én így csinálom. Egyrészt Bob nagyon jó abban, hogy edzésekkel készítsen fel a világversenyekre. A másik az, hogy én a tanulás részét élvezem a legjobban, és én az edzések során tanulok többet. Elemzem az adatokat, a technikámat, és mire eljön a verseny ideje, igyekszem a legjobb teljesítményt nyújtani. Én nem szeretem a sok utazást, és azt sem bírom, ha gyakran meg kell szakítanom a felkészülésemet, készen akarok ugyanis állni azokra a pillanatokra, amelyek a legjobban számítanak.
Gyerekként kik voltak a példaképeid?
Allyson Felix, emlékszem, hogy néztem, ahogy ő és Sanya Richards versenyez a 2008-as olimpián.
De az abszolút példakép az Allyson volt, mert annyira kiegyensúlyozott volt hosszú éveken át, és közben annyira alázatos és szerény.
Akkor miatta jöttél Los Angelesbe, hogy Kersee-vel edzhess?
Először csak alkalmanként látogattam el az edzéseikre, aztán amikor együtt dolgozhattam Bobby-val, azt mondtam, hogy na ez az, ez kell nekem. Ráadásul ott volt Allyson, akit hosszú évek óta csodáltam, és akkor úgy éreztem, bezárult a kör. Az, hogy együtt futhattunk a váltóban, különleges élmény volt.
/origin-imgresizer.eurosport.com/2025/11/21/image-fc8ab27c-d6d5-4a36-a807-444e0ddeb75a.jpeg)
Sydney McLaughlin-Levrone
Fotó: AFP
Még jóval Allyson előtt a 400 méter nagy sztárja volt Marie-José Pérec. Mit tudsz róla?
Nagyon nagy bajnok volt. Kiegyensúlyozott volt és nagyon keményen dolgozott. Azóta mindannyian csak üldöztük azokat az eredményeket, amiket ő elért.
Pérec egyszer azt mondta, hogy ő igazából világcsúcstartó is lehetne, utalva arra, hogy Koch nem feltétlenül tisztán érte el az eredményeit. Te is gondolsz erre?
Bármi is az igazság, a múltat nem lehet megváltoztatni. De az az idő csak segít, hogy emeljük a szintet és addig dolgozzunk, amíg el nem érjük. Aztán ha elérted, nem lesznek többé kérdések.
Mikor volt az a pont, amikor azt érezted, hogy nagy bajnok lehet belőled?
A covid alatt. Akkor csatlakoztam Bobby csapatához, és épp benne voltam egy belső önismereti utazásban sportolóként és magánemberként egyaránt. És akkoriban lett a hit nagyon fontos része az életemnek. Az az év nagyon sok szabadságot adott a számomra.
Addig azt éreztem, hogy a győzni akarás fogva tart, de onnantól az volt bennem, hogy csak teljesítenem kell a legjobb tudásom szerint, miközben mindent, amim van, odaadom Istennek.
Amikor először döntöttem meg a 400 gát világcsúcsát 2021-ben, az olimpia előtti válogatón, éreztem, hogy ennél még sokkal több van bennem.
/origin-imgresizer.eurosport.com/2025/06/01/image-65c0f112-a285-442d-8e0e-35a6918061cb-85-2560-1440.jpeg)
Atlétikai Grand Slam - Gabby Thomas kikapott 200 méteren, McLaughlin-Levrone 100 gáton futott
Videó forrása: Eurosport
2016-ban már elődöntős voltál Rióban, 16 évesen. Ez az eredmény helyezett rád nyomást akkoriban?
Nem, a nyomás később jött. Akkor még a közösségi oldalakat se nagyon használtam. Szerencsére voltak mellettem emberek, akik segítettek a földön maradni. Bobby is támogatott a tapasztalatával, a bölcsességével, hogy megtaláljam az egyensúlyt. A nyomás jó, akkor van baj, ha átfordul szorongásba.
Melyik teljesítményedre vagy a legbüszkébb?
Az első világcsúcsomra. Képtelen voltam megmagyarázni a történteket. Áthaladtam a célvonalon, felnéztem az órára, és akkor jött a sokk.
Sokan mondják, hogy nem mutatod ki eléggé az örömödet, hogy olyan hideg vagy. Ilyen a személyiséged, vagy ennyire kimerült vagy a futások után?
Igazából mindkettő. Egy 400 méter végén az ember iszonyú fáradt. Például a 2022-es vb-n volt életem legkegyetlenebb versenye. Csak leültem és tizenöt-húsz percig mozogni se nagyon tudtam. Az emberek nem mindig látnak a dolgok mögé. Nem látják a sok álmatlan éjszakát, a feszültséget, a szorongást. Abban a pillanatban minden kijön belőled egyszerre, amit az atléták különbözőképpen fejeznek ki.
Én megkönnyebbülést érzek, amikor célba érek: oké, megvan, megcsináltam.
/origin-imgresizer.eurosport.com/2025/09/18/image-bb59ee9b-95b4-4062-b526-85a55db1faae-85-2560-1440.jpeg)
Kuba, Botswana, Trinidad és az egykörös királynő a dobogó tetején – atlétika-vb, 6. nap
Videó forrása: Eurosport
Gondolkodsz a 400-400 gát-duplában a Los Angeles-i olimpiát illetően?
Sokan szeretnék, de ez nagyon kemény lenne. A 200-400-duplát már többen csinálták, de ez még durvább lenne. Ezt alaposan át kell gondolnunk, ráadásul nem ismerem még az olimpia versenyprogramját sem. (Azóta kijött a program, ami, ha így marad, gyakorlatilag lehetetlenné teszi számára a 400-400 gát-duplát. – a szerk.)
Mit csinálsz, amikor nem futsz?
Filmet nézek. Legutóbb a férjemmel a Formula-1-et néztük, ami nagyon tetszett. Gyakran megyünk ki a tengerpartra is, mert csak néhány percnyire lakunk onnan. Szeretek sétálni, megnézzük a naplementét, ilyesmi. Ja, és szeretem a jó ételeket. Most pihenő van és nagyon sok kenyeret, tésztát és édességet eszem. Ésszel persze, tudatosan, figyelek, hogy minden fontos tápanyagot bevigyek, de ilyenkor egy kicsit kényeztetem is magam.
Mi a helyzet a divattal, a zenével?
A divatról igyekszem a barátaimtól minél többet megtudni, zenéből pedig a régebbi dolgokat szeretem, most például nagyon sok Lena Horne-t hallgatok. (népszerű jazzénekesnő és emberi jogi aktivista volt az 1940-es, 1950.es években – a szerk.)
/origin-imgresizer.eurosport.com/2025/11/21/image-bd0d9ef8-daae-4de3-ac26-d020189af2e5.jpeg)
Sydney McLaughlin-Levrone
Fotó: AFP
Miért szerepelsz ilyen ritkán a médiában?
Az egyensúly miatt. A legfontosabb, hogy a férjemmel, a barátaimmal és a családdal elég időt tudjak tölteni. Nem szeretek mindenbe belefolyni, vigyázni kell, az ember könnyen elaprózhatja magát.
Hogyan lehetne népszerűbbé tenni az atlétikát?
Ott volt Michael Johnson kezdeményezése, a Grand Slam Track, ami egy nagyszerű kísérlet volt. Az emberek szerették, remélem, sikerül újraindítani. A probléma strukturális, amivel kapcsolatban, mi, atlétánk nem nagyon tehetünk semmit. Jó eredményeket érünk el, ott vagyunk a közösségi médiában, ennyi. Profibb hozzáállás kellene, egy liga-szerű struktúra, amiben az atléták is látnának fantáziát, és az emberek is követnék.
Az emberek csak az olimpián követik az atlétikát, ami probléma. Most volt a világbajnokság, és szinte már senki sem emlékszik rá.
Mi motivál téged igazából?
Mindig lehet fejlődni. Bemenni 50 másodperc alá 400 gáton, lefaragni azt a 18 századot 400 síkon vagy épp 22 másodpercen belül futni 200-on.
/origin-imgresizer.eurosport.com/2025/11/21/image-cc0d5e23-1381-4d96-b5b2-729c6084ced4.jpeg)
Sydney McLaughlin-Levrone
Fotó: AFP
Mit gondolsz, mikor érzed majd azt, hogy ideje visszavonulni?
Akkor, amikor elégedett leszek azzal, amit elértem. Végig akarok menni az utamon. Imádkozom, hogy a testem kitartson, mert ez nyilvánvalóan egészség kérdése is. Amíg lehet, azon leszek, hogy kitoljam a határaimat. És persze tervben van a családalapítás is. A hit az első az életemben, nem az atlétika. Az identitásom Krisztusban gyökerezik, nem a győzelemben vagy a vereségben. Mindent megteszek az ő dicsőségéért, így az, hogy győzök vagy veszítek, nem számít. Egyik sem változtatja meg azt, aki vagyok. Tudni fogom, mikor jött el a visszavonulás pillanata.
via L’Équipe
Kapcsolódó témák
Hirdetés
Hirdetés