Egy ostoba malőr miatt majdnem bukta az aranyérmét az olimpiai bajnok

A jamaicai sprinter szombaton egy igazán szívet melengető poszttal jelentkezett a közösségi oldalán. Saját történetét osztotta meg az emberi segítőkészségről, a jó szándékról. A történetből kiderül, hogy egy japán önkéntes lány segítsége nélkül bizony nem lehetett volna belőle bajnok Tokióban.

Augusztus 3. kedd, a férfi 110 gát elődöntőinek napja. Minden baj akkor kezdődött, amikor Parchment számára nyilvánvalóvá vált, hogy rossz buszra szállt, és nem oda tart, ahová szeretne. Az atlétikai stadionba igyekezett, azonban a busz az evezős központba vitte őt.

„Az elődöntők napján véletlenül rossz buszra szálltam, ami természetesen nem oda vitt, ahová szerettem volna” – mesélte Parchment. „Zenét hallgattam, nem figyeltem a hangosbemondóra. A busz elején mintha láttam volna kiírva, hogy atlétikapálya, úgyhogy nem gondolkodtam, felszálltam.”

Mikor odaért, látta, hogy a létesítményeken bizony az ’aquatics’ szó szerepel, nem pedig az ’athtletics’, valószínűleg ezt olvashatta félre a busz elején lévő táblán. Ezután tájékoztatták arról, hogy ahhoz, hogy eljusson az olimpiai stadionba, először vissza kellene mennie a szállásra, majd fel kellene szállnia arra a buszra, amivel eredetileg is mennie kellett volna.

Muszáj volt tehát más megoldást találnia, de ez korántsem volt egyszerű. Miközben ott tanakodott, hogy mi tévő is legyen, egy fiatal önkéntes lány kisegítette őt, és adott neki pénzt taxira. Persze akármilyen taxi nem lett volna jó, csak olyannal mehetett, amelyik szerződésben állt az olimpiával.

Prachment második lett az elődöntőben, majd másnap győzött a 110 gát fináléjában. Miután kiünnepelte magát és eleget tett a kötelezettségeinek, úgy döntött visszamegy oda, ahol a lány kisegítette őt a pácból. Meg akarta mutatni, mennyire hálás a segítségért, amit kapott.

Miután beazonosította a fiatal lányt, akit egyébként Kianának hívtak, odament hozzá, és megkérdezte tőle, hogy emlékszik-e rá.

„Visszajöttem, hogy megadjam a tartozásom, és hogy mutassak neked valamit. Nagyban hozzájárultál ahhoz, hogy aznap bejussak a döntőbe” – mondta Parchment, és közben átnyújtotta Kianának az aranyérmet. A lány csodálkozva és izgatottan vette kézbe a medált.

Adott a lánynak egy jamaicai mezt is, aki láthatóan nagyon boldog és hálás volt ezért. A sprinter azért osztotta meg ezt a történetet, hogy saját magát is emlékeztesse, és másoknak is a fejébe vésse, hogy fontos hálásnak lenni azért, ha valaki jót tesz velünk.

via buzz-carribean.com