Hol itt a fair play? Ér belerúgni valakibe, akivel a természet már amúgy is kiszúrt?

Kálmán Laci

Frissítve 25/03/2023 - 18:02 GMT+1

Komoly döntéseket hozott az elmúlt héten a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (WA). Egyfelől az ukrajnai háború miatt továbbra is megtiltja az orosz és a fehérorosz atléták versenyzését nemzetközi szintéren, szintén nem engedélyezi a transzneműek indulását elit női versenyeken, valamint szigorúbb korlátozásokat vezetett be a szexuális fejlődési zavarban szenvedő (DSD) sportolók számára.

Christine Mboma

Fotó: Getty Images

Ez utóbbi szigorítások sokként érték az érintett sportolókat és edzőiket, köztük Christine Mboma, a 200 méter olimpiai ezüstérmesének mesterét.

A sokk elsősorban annak szól, hogy az érintett sportolók megpróbáltak megfelelni egy feltételrendszernek, amit nem ők találtak ki maguknak, hanem a szövetség nekik, és ezt a feltételrendszert a WA most felrúgta.

Konkrétan arról van szó, hogy a régi szabályozás értelmében a természetesen magas tesztoszteronszinttel rendelkező nők, akik a szexuális fejlődési zavarban szenvedő (DSD) sportolók egy csoportját alkotják, nem versenyezhettek a 400 méter és az egy mérföld közötti távokon. Ha mégis ott akartak versenyezni, akkor gyógyszeresen 5 nmol/l alatt kellett, hogy tartsák a tesztoszteronszintjüket legalább egy éven keresztül.

Atlétika

Az interszexuális futónők védelmében

19/09/2021 - 16:27

A 200 méteren olimpiai ezüstérmes Christine Mboma versenyszáma rendben volt, hisz 400 méter alatt van, pipa. A férfihormonszintjét eddig nem kellett szabályoznia, pipa. Úgy tűnt tehát, hogy itt lehet, és versenyezhet az augusztusi budapesti világbajnokságon, hisz megfelelt minden vele szemben támasztott szabálynak.

Jött azonban a WA, és úgy döntött, hogy most már nem 5, hanem csak 2,5 nmol/l a tesztoszteronszint felső határértéke, ráadásul ezt két éven keresztül kell tartani, és minden versenyszámban. Azokban a versenyszámokban, amelyekben eddig nem volt korlátozás, az atléták annyi kedvezményt kaptak, hogy nekik elég csak 6 hónapig 2,5 alatt lenniük, akkor már versenyezhetnek.

Christine Mboma na de haar zilveren race in Tokio

Fotó: Getty Images

Ez azt jelenti, hogy Mbomának ugrott a budapesti világbajnokság annak ellenére, hogy minden feltételt teljesített, amit a szövetség eddig elvárt tőle. Ő ennél többet nem tudott tenni. Ráadásul, ha nincs az extra kitétel, még az olimpiára is keresztet vethetne.

És ha már olimpia, próbáljunk meg egy kicsit belehelyezkedni az ő helyzetébe: hogy készüljön így nyugodtan az olimpiára? Mert ezek után mégis, hogy lehetne biztos benne, hogy jövő ilyenkor nem hoznak egy újabb szigorítást, ami kizárja őt az olimpiáról is? Ez mentálisan is egy iszonyú nehéz helyzet.

Kérdés, mennyire fair megváltoztatni a játékszabályokat ennyivel egy világverseny előtt. És itt ugye olyan változtatásról van szó, amelyre az atlétának nem áll módjában reagálni. Hiába volt szabálykövető az elmúlt időszakban, nem ment vele semmire. Kihúzták a talajt a lába alól.

És persze nem csak az ő lába alól. Sebastian Coe, a nemzetközi szövetség elnöke elmondta, hogy 13 sportolót érintenek a szigorítások. Közülük ugye egyikük sem indulhat a budapesti vb-n, ám ha a tesztoszteronszintjüket az előírt érték alatt tartják, a jövő évi párizsi olimpián már ott lehetnek.

„Sokként ért minket a bejelentés, főleg, hogy megint nem kaptunk semmiféle előzetes jelzést” – mondta Henk Botha, Mboma edzője. „Voltak pletykák Európában, néhányan mondták nekem, hogy szerintük ez lesz, de a nemzetközi szövetség egyik érintettel sem vette fel a kapcsolatot.”

Christine Mboma

Fotó: AFP

Botha azt mondja, Mboma a történtek ellenére megpróbál pozitív maradni.

„Christine mindent tud a szabályváltoztatásokról, átbeszéltük őket. Bizakodó a jövőre nézve, és természetesen folytatjuk a felkészülést.”

Nem ő az egyetlen afrikai, aki így nem indulhat a budapesti vb-n. Beatrice Masilingi, aki negyedik volt 200 méteren Tokióban, szintén kihagyni kényszerül a versenyt, akárcsak Aminatou Seyni, aki a tavalyi eugene-i világbajnokságon zárt negyedikként. De nem lehet ott a riói 800-as ezüstérmes Francine Niyonsaba sem, ő egyébként Caster Semenya mögött végzett másodikként a 2016-os olimpián.

A legismertebb és legeredményesebb távolmaradó Caster Semenya, aki többször is beszélt arról, hogy nem hajlandó mesterségesen csökkenteni a tesztoszteronszintjét. Ha ezek a szabályok fennmaradnak, és ő sem változtatja meg a véleményét a kérdésben, a kör bezárul, és a karrierjének vége.

Semenya azonban nem adja fel, nem is szokása. Az ő és Mboma csapata is megvizsgálja, milyen lehetőségeik vannak, lehet, hogy jogi útra terelik az ügyet.

„Számunkra ez most itt egy akadály, semminek sem a vége” – mondta Botha. „Minden lehetőséget meg kell, hogy vizsgáljunk. Az, hogy jogorvoslatot kérjünk a nemzetközi bizottsággal szemben, költséges és hosszú folyamat.”

„A személyes véleményem az, hogy itt az ideje, hogy a világ szembeszálljon az ilyen dolgokkal, és azzal, ahogyan ezt intézik.”

Caster Semenya

Fotó: Eurosport

És még valami, a nemzetközi szövetség arra sem veszi a fáradságot, hogy megindokolja a szigorítást. Saját honlapjukon sem írnak arról, hogy mondjuk egy új tudományos eredmény vagy bizonyíték szellemében hoznák meg a döntésüket. Akkor akár jogos is lehetne a döntés, így azonban nem látni okát a szigorításnak.