„Olvad a jövő a lábunk alól” – A klímaváltozás sokkoló számai cselekvést sürgetnek

Írja Fehér zaj című csodálatos versében kedvenc kortárs költőnk, Simon Márton. Valahogy így vannak ezzel az alpesi sízők is, illetve mindenki, akinek szerelme ez a sportág. Lehet ugyan rá nem gondolni, lehet halogatni a párbeszédet és a megoldáskeresést, de az nem változtat a tényen: a klímaváltozás már nem a spájzban, a konyhában van. Ezt egyre többen érzik, és szerencsére egyre többen sürgetik a változást is.

A hagyományos söldeni szezonnyitón a férfiak számára nem tudtak versenyt rendezni, a nőknek viszont igen, a győzelmet Lara Gut-Behrami szerezte meg. Ezt követően a férfiak mindkét történelminek szánt lesiklóversenyét törölték Zermatt-Cerviniában a sok hó és az erős szél miatt, miközben a nők Leviben vígan versenyeztek szlalomban, szombaton Petra Vlhova, vasárnap pedig Mikaela Shiffrin győzött.

„Ki kell mondanunk, ami van. Ki kell mondanunk, hogy semmi sincs rendben, hogy mindenhol komoly problémák vannak” – reagált a Matterhornra tervezett lesiklóversenyek halasztására az előző szezon végén visszavonult francia klasszis, Johan Clarey.

Ezen a héten a nők próbálkoznak a Zermattban (egyelőre sikertelenül, hiszen a szombati lesiklást törölték), a férfiaknál pedig Gurglben, szlalomban végre hirdethetnek majd győztest, ha minden jól megy.

Sok síző már Söldenben panaszkodott arra, hogy egyre kevésbé tűnik jó ötletnek, hogy ennyire korán, már október végén elkezdik a szezont.

„Ha a helyszínen lévő nézők pólóban sétálgatnak, a tévé előtt ülők pedig fürdőruhában követik a versenyt, akkor ennek az egésznek nem nagyon van értelme” – nyilatkozta Lara Gut-Behrami. „Ráadásul így arra sem tudjuk őket ösztönözni, hogy ők maguk síeljenek.”

„Bárhol, bármikor képes vagyok a megfelelő mentális állapotba kerülni egy verseny előtt még akkor is, ha meleg van. De van ennek így értelme?” – tette fel a kérdést Mikaela Shiffrin. „A környezetet nem tudjuk a versenynaptárunkhoz igazítani, talán fordítva kellene csinálnunk, a versenyeket kellene a megváltozott környezeti viszonyokhoz alakítani.”

Nos, témánál vagyunk. A norvég közszolgálati csatorna (NRK) néhány nappal ezelőtt publikált egy károsanyag-kibocsátással kapcsolatos kutatást a téli sportokra vonatkozóan. És hát a helyzet az, hogy ennek értelmében az alpesi sízők azok, akik a legnagyobb kárt okozzák, ők gyorsítják leginkább a nem kívánt felmelegedési folyamatokat.

Ennek oka például az, hogy több alkalommal is átutaznak Észak-Amerikába, majd visszajönnek Európába, nem csak a versenyek, hanem már előtte, a felkészülés során is. Tavaly például a gyors számosoknak ugyanúgy Zermattban lett volna a szezonnyitó, mint az idén, és a versenyeket tavaly is törölni kellett. Előtte a sízők az USA-ban és Kanadában készültek, ezután átjöttek Zermattba, mint kiderült, feleslegesen, ezután pedig visszautaztak Amerikába a következő versenyekre.

Az NRK kutatása szerint a norvég alpesi sízők 523 tonna szén-dioxidot bocsátanak ki éves szinten, nagyjából kétszer annyit, mint a listán második norvég síugrók, akik 263 tonnát. A teljes válogatott pedig kilenc különböző téli szakágban összesen 1600 tonnát. Ezt a mennyiséget összesen 110 sportoló hozza össze évente.

„Ez a szám sokkal nagyobb, mint gondoltam” – mondja Anja Bakken Riise, az FIVH, Norvégia legnagyobb környezetvédelmi szervezetének vezetője. „Nagyon nagy ökológiai lábnyomról beszélünk. Tisztában vagyunk vele, hogy a klímaváltozás jelenti a legnagyobb veszélyt a téli sportok számára. Figyelemreméltó paradoxon, hogy pont ezek a sportágak a legszennyezőbbek.”

Aleksander Aamodt Kilde 12 éves kora óta járja sízőként Európát, és azt mondja, ő is látja, és érzékeli a változásokat.

„Az éremnek mindig két oldala van, de igen, érzem, hogy a dolgok folyamatosan olvadnak el a lábunk alól” – fogalmazott Kilde. „Annyira nem lepnek meg az adatok, tisztában vagyok azzal, mennyit utazunk, mennyi felszerelésünk van, és ugye ott van még a csapatunk is. Ahhoz, hogy eredményeket érjünk el, szükség van rájuk, az eredményeket pedig a norvég közvélemény is elvárja tőlünk.”

A versenynaptár megváltoztatása visszatérő téma. Susanna Sief, a FIS fenntarthatóságért felelős igazgatója azonban elmondta, hogy ez egyáltalán nem olyan egyszerű, mint hinnénk.

„Ez nem a FIS önálló döntése” – mondta Seif. „Sok érintett van, és sok különböző tényezőt kell figyelembe venni. Ha megváltoztatjuk a versenynaptárat, azt a FIS az érintettek bevonásával, az egész közösség közreműködésével fogja megtenni.”

Claus Ryste, a norvég szövetség sportigazgatója örül, hogy végre vannak számok, és bízik abban, hogy némi kreativitást is bevetve, csökkenteni tudják majd a károsanyag kibocsátást.

„Az összes nemzetnek együtt kell megpróbálni befolyásolni a versenynaptárt” – fogalmazott Ryste. „Ezt egyedül nem tudjuk megtenni. Meg kell vizsgálnunk a tevékenységünket, az eszközök szállítását és hasonló dolgokat”

Kilde egyébként egyike annak az 500 sportolónak, akik levelet írtak a FIS-nek, melyben azt követelik, hogy a döntéshozók tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a téli sportok fenntarthatóbbak legyenek.

A hétvégén jelenik meg ’Free Spririt’, azaz ’Szabad Szellem’ címmel egy mini dokumentumfilm Lucas Braathenről, amelynek anyagát még azelőtt rögzítették, hogy a szlalom-világkupa tavalyi győztese bejelentette volna a visszavonulását. A 23 éves norvég sztár ebben a filmben egyebek mellett beszél az alpesi sít érintő kihívásokról is.

„Kell, hogy legyen lehetőség arra, hogy egy zöldebb megoldás felé mozduljunk el a jövő alpesi sízői érdekében” – hangsúlyozza Braathen. „Úgy gondolom például, hogy egy olyan naptár helyett, amely kétszer utaztat az Egyesült Államokba és vissza, lehetne egy olyan, amelyik ezt csak egyszer teszi meg.”

Már Viberen is megtaláltok minket! Csatlakozzatok a csatornánkhoz, ha nem szeretnétek lemaradni a legjobb tartalmainkról!